A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-26 / 121. szám

Sport ahíd 17 2003. SZEPTEMBER 26. ü Michel Zen-Ruffinen nem hajlandó feladni elveit FUTBALL: MINDENKIÉ Néhány napig még 6 a nemzetközi labdarúgó-szövetségfFIFA) főtitkára, ám rövid­del a világbajnokság után távozik tisztségéből. Ennek ellenére Michel Zen- Ruffinenen nem látszik, bogy hamarosan óriási változás következik be az életében. A svájci sportvezető, a FIFA-val kapcsolatos botrány egyik kirobbantója továbbra is nyugodtan, mintha mi sem történt volna, végzi napi teendőit. Talán az a szokat­lan, hogy manapság könnyebben vállal egy interjút. A lapunkkal folytatott beszél­getése során szívesen mesélt majdnem mindenről, csak a botrányokról nem. Helyesebben annak gyökereiről. Azt mondja, számára az már a múlt, ő megtette a kötelességét, távozása pedig egyféle reakció a világbajnokság előtti FIFA-kon­­gresszuson történtekre.- Ha jól emlékszem, korábban is volt már alkalma találkozni magyarokkal, hi­szen bírói karrierje egyik utolsó mérkőzé­sét éppen a Népstadionban dirigálta, ahol Németország vendégeskedett.- Igen, egészen pontosan 1994-ben tör­tént, sajnos a végeredmény nulla-nulla lett. Őszintén megmondom, nem volt valami fantasztikus mérkőzés. Nekem egy gólok nélküli meccs nem az igazi, tőlem egy ilyen csata sohasem kaphat szuper minősítést. Sokkal inkább megmaradt az emlékeze­temben a Jürgen Klinsmann-nal folytatott beszélgetésem. Számomra ő volt ennek a sportágnak az egyik legnagyobb klasszisa, és nagyon kedves, udvarias embert ismer­tem meg benne.- Miért lett olyan gyorsan vége a játék­vezetői pályafutásának5- A bíráskodás nem volt összeegyeztet­hető a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség­nél betöltött munkakörömmel. 1995-ben főtitkárhelyettessé neveztek ki, és akkor kénytelen voltam félretenni a sípot. De azt hiszem, a bíráskodás során kellőképpen ki­tanultam az élet iskoláját. Megtanultam gyorsan dönteni, médiaképessé váltam, és megtanultam bánni a játékosokkal is. Ha valamit innen ajánlhatok a fiatalabb gene­rációknak, az az, hogy próbálják ki a bírás­kodást, mert tényleg érdekes hivatás.- 1998-ban következett be az újabb vál­tozás, felettesét, az addigi főtitkárt, Sepp Blattért a FIFA elnökévé választották. Ke­resni kellett egy új főtitkárt, és önre esett a választás. Blatter úr ajánlására vagy a vég­rehajtó bizottság döntése miatt?- Is-is. Blatter úr engem ajánlott, a vég­rehajtó bizottság pedig megválasztott. A főtitkárt nem lehet csak úgy kijelölni, őt csak a végrehajtó bizottság nevezheti ki.- Nem furcsa, hogy az utóbbi időben svájciak töltik be a főtitkári posztot? Blatter is, ön is svájci, és a most kinevezett Urs Linzi is az.- Azért annyira ne szaladjunk előre, Linzit nem nevezték ki, ő csak ideiglenes főtitkár. A végleges megoldást, a megfelelő embert még keresik, még semmi sem dőlt el. Azt pedig végképp nem tudom, hogy svájci lesz-e az utódom vagy sem. De a svájci főtitkárnak megvan a maga előnye. A FIFA a svájci jogrendszer szerint működik, és előny, ha valaki ismeri ennek az alapjait, és el is igazodik benne. És az sem hátrány, ha valaki kapcsolatot tud tartani a helyi ha­tóságokkal, képes velük kommunikálni, és tudja, miként működnek. De azért bízom benne, hogy az utódom egy külföldi lesz. Nehogy svájci dominanciával vádolják a szervezetet!- Hogy néz ki egy FIFA-főtitkár élete?- A munka nagyon érdekes, de rengeteg időt vesz igénybe. Majdnem minden nap reggel nyolctól este tizenegyig dolgoztam. Rengeteg kapcsolatot lehet és kell kiépíteni, legyen szó sportról, politikáról, gazdaság­ról, vág)' bármilyen más területről. Egy fő­titkárnak irányítania kell az egész appará­tust, nekem például százötvenhat munka­társam volt, öt divízió és három részleg tar­tozott a hatáskörömbe, [{mellett részt kel­lett vállalnom a különböző ese­mények szervezéséből és lebo­nyolításából, ügyelnem kellett a futball fejlesztésére, jelentése­ket kellett olvasnom, és meg kellett oldanom a jogi problé­mákat.- Tetszett a munka?- Igen, igen, nagyon. Hosz­­szú ideig főtitkárhelyettesként, Blatter úr mellett dolgoztam, és már akkor is nagyon élvez­tem, amit csináltam. De ez las­san már tényleg múlt idő lesz...- Mikor érezte először, hogy valami nincs rendben a szövetségnél?- A szervezeti formákkal, a szövetség belső működési rendszerével már akkor is gondok voltak, amikor engem kineveztek, de ezt akkor belső ügyként kezeltük. A má­sik probléma financiális jellegű volt, és er­ről már a nyilvánosság is tudomást szer­zett. Mikor is láttam az első jelentést? Talán 2000 végén. A dokumentumok többségét azonban a következő évben és az idén kap­tam meg. Olyan területeket is érintettek ezek a papírok, amelyekre nem volt befolyásom...- Ezért választotta azt az utat, hogy a nyilvánosság előtt próbálta meg kérdőre vonni az érintetteket?- Először csak annyit mondtam, és ezért már korábban a szövetségen belül is szót emeltem, hogy meg kellene oldanunk a szerkezeti gondokat. Amikor szaporodtak a kétes ügyek, akkor úgy döntöttem, infor­málom erről azt a szervet, amelynek fele­lősséggel tartozom. Ez pedig a végrehajtó bizottság volt. Ezzel teljesítettem a köteles­ségemet, és közöltem, hogy az ügyhöz semmiféle kommentárt nem szeretnék fűz­ni, ez innentől kezdve már nem az én hatás­köröm. Ehhez szeretném is tartani magam.- De mégis, mi volt a reakciója arra, hogy Blatter úr azt mondta: minden rend­ben van?- Megismétlem, nem szeretnék erről be­szélni. Ez már a múlt. Blatter úrnak is meg­van erről a véleménye, nekem is, a kettő pe­dig nem egyezik egymással.- Akkor ez vezetett a váláshoz?- Azt hiszem, a történtek végkövetkezte­tése az volt, hogy nem tudunk együtt dol­gozni Sepp Blatterrel. Nem tudunk, mert eltérőek a futballról, a FIFA működéséről és feladatairól alkotott nézeteink. Ez volt a fő ok. Most újraválasztották, a kongresszus mellette tette le a voksát, így nincs értelme a közös munkának. Újabb négy éven ke­resztül nem lehet együtt dolgozni úgy, hogy az alapvető dolgokban nem értünk egyet. Ez logikus, és ezért be is jelentettem, hogy kilépek a szervezetből, Blatter pedig irányítsa úgy a FIFA-t, ahogyan ő szeremé. Fiatal vagyok, van időm, rengeteg tervem, majd meglátjuk, mit hoz a jövő.- Mi az ön filozófiája? Mi az, amiben nem egyezik meg az elnökével?- En úgy tartom, hogy a labdarúgás mindenkié. Azt hiszem, nem csupán a sportágat kell fejleszteni, hanem a nemzet­közi szövetséget is. A FIFA-nak amolyan közhasznú társaságként, mindenki haszná­ra kell működnie, a szövetségre az egész vi­lágnak szüksége van. Sokat lehet javítani a futballon, de nem szabad szembefordulni a hagyományokkal, ezekre ugyanis magának a szövetségnek is szüksége van. Mondok egy példát! Nem lenne szabad a televíziós közvetítési jogok értékesítésénél az anyagi szempontokat előtérbe helyezni. Helytele­nítettem, hogy a jogokat egy magáncég kapta meg, csak azért, hogy ebből minél több pénzt keressen a FIFA. Én azoknak a közszolgálati csatornáknak adtam volna el a jogokat, amelyek korábban rengeteget tet­tek a szövetségért, és amelyek segítségével garantálható lett volna, hogy a világbajnok­ságot tényleg az egész világ láthassa. A jo­gokat megvásárló privát társaság jó munkát végez, ez kétségtelen, de anyagi gondjai vannak, és ez bizonytalanná teszi a jövőjét. Az ilyen ritkábban fordul elő egy közszol­gálati csatornánál. Éppen ezért fogalmam sincs, mi történik 2006 után, amikor lejár a jelenlegi szerződés. Ki fizet majd ekkora összeget a jogokért? Nem tudom, tényleg nem tudom, mit hoz a jövő.- Mit hoz a jövő az ön számára?- Erről majd szeptember végén adok lő egy hivatalos kommünikét. Addig csak kibírom, hogy tízpercente megkérdezik, mit fogok csinálni. Időre van szük­ségem a döntéshez, ahhoz, hogy kiválasszam az előttem álló lehetőségek közül a nekem legjobbnak tetszőt.- Marad a futballban?- Mindenképpen. Két sportmarketingcégtől, hat, fut­ballal kapcsolatos vállalkozás­tól és egy, a labdarúgással egy­általán nem foglalkozó cso­porttól van ajánlatom. De le­het, hogy otthon már újabbak várnak, mert egy ideje már itt vagyok Ázsiában. De ma­radok a fociban, mert szerintem itt még sok a tennivaló.- Korábban beszélt a labdarúgás fejlesz­téséről. Egyetért azzal, hogy a FIFA az utóbbi időben a globális fejlesztéssel foglal­kozott, és Európa, valamint Dél-Amerika rovására Afrikát és Ázsiát támogatta erőtel­jesebben?- Ez a fejlesztési program még Joao Havelange elnök víziója volt. O azt mond­ta, hogy azokat az országokat kell segíteni, amelyekben a futballnak tényleg segítségre van szüksége, ahol lehet javítani a labdarú­gás helyzetén. El kell ismerni, ez műkö­dött, a FIFA befektetett, a sportág pedig fejlődött. Most pedig megállapíthatjuk, hogy a korábban gyengének tartott orszá­gok felzárkóztak a nagyok mellé. És ez így is van jól, ez nagyon pozitív. Eljutottunk oda, hogy nincsenek kiscsapatok, tényleg bárki legyőzhet bárkit.- Hogyan nézett ki ez a fejlesztési prog­ram?- Szakértőket küldtünk a támogatásra szoruló országokba, akik ott elkezdtek taní­tani. Voltak köztük edzők, orvosok, bírók, a technikai személyzethez tartozók, gyakor­latilag minden területet lefedtünk. Ok taní­tottak, az ottaniak pedig tanultak.- A vb eredményei ezt a munkát igazol­ták.- Azt hiszem, ennél jobb bizonyítékra tényleg nincs szükség!- Elégedett a világbajnokságon tapasz­taltakkal?-A szervezéssel nagyon is. Hatalmas ki­hívás volt a számunkra, hogy két országban kell lebonyolítani az eseményt, de sikerült megoldani. jlransC ations II CERTIFIED ENGLISH & HUNGARIAN TRANSLATIONS HITELES FORDÍTÁSOK ✓ Anyakönyvi kivonatok (születési, házassági, halotti) ✓ Bizonyítványok, dipolmák (honosításhoz is) / Dokumentumok magyar útlevélhez ✓ Cégalapítási dokumentumok ✓ Emigrációs dokumentumok ✓ Üzleti szerződések ✓ Orvosi jelentés ✓ Notary Public ✓ Válási végzés ✓ Meghívók ✓ Resume Könyvkéziratok stilisztikai javítása szerkesztése fordítása kiadáshoz való teljes előkészítése W QJ CD =; 6 3 00-< O h-1 2. I-1 < CD U) cn tu lO 3' cd' 3 CD rt N @ 0) o h o 3 í? a o a m 3 > 3<0 O D fl> U) 3 a íb T> : mii- 3 a <T> D 03 vJ CO vp r? 2 S' 3* 0) 3 a> rt N > 03 CD 3 ? t i / I ' r, f f J'ffií)

Next

/
Thumbnails
Contents