A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-26 / 121. szám
14 A HÍD TUDOMÁNY 2003. SZEPTEMBER 26. B Szándékosan megsemmisítették a Galileo űrszondát VÉDETT TERÜLETEK A nemzetközi kooperációban 14 évvel ezelőtt útjára bocsátott Galileo űrszonda vasárnap a küldetés lezárásaként a Jupiter légkörébe zuhant és megsemmisült. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai központjában ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek. Az űrszonda sebessege a gázbolygóra zuhanva elérte az óránkénti 170 ezer kilométert, közölte a NASA A sikeres lezárt küldetés folyamán a Galileo 4,6 milliárd kilométert tett meg, és bár a fi antennáját soha nem tudta használni, fontos információkkal szolgált a Jupiterről és a holdjairól. Szeptember 23. A szonda irányított lezuhanására azért volt szükség, mert az üzemanyaga szinte teljesen elfogyott, és a kutatók semmiképpen nem szerették volna, hogy az űrben bukdácsoló Galileo az óriásbolygó jéggel borított, esetleg élet nyomait rejtő holdjába, az Európába csapódjon, és a Földről hozott mikrobákkal elszennyezze. Az égitestet azért akarták megvédeni a földi szennyezéstől, mert egyesek szerint alkalmas az élet befogadására, mivel felszínét valószínűleg jeges óceánok borítják. A Galileón pedig az áramtermelő egységben lehetnek földi eredetű mikrobák, pontosabban azokban a tartályokban, amelyekben a radioaktív plutónium által felmelegített vizet tárolják. Nemrég bebizonyosodott, hogy néhány mikroba a hi■ Atombombával eltüntetni a fenyegető hurrikánt? MIBEN VAN AZ ERŐ? Miért nem atombombával pusztítjuk el a hurrikánt? - az amerikai kereskedelmi minisztériumhoz tartozó Atlanti-óceáni oceanológiai és meteorológiai kutatóintézet hurrikánokat vizsgáló részlegének gyakran teszik fel ezt a kérdést a hurrikánszezonban. Az idójáráskutatók nem javasolják ezt a drasztikus módszert. Szeptember 22. Gyakran szóba kerül pedig egy-egy hurrikán idején, hogy atomfegyverekkel kellene megsemmisíteni a pusztító vihart, akár az Isabel hurrikánt is, amely több mint félmilliárd dolláros kárt okozott Észak-Karolinában és Virginiában. Eltekintve attól, hogy egyáltalán nem biztos, hogy eg)’ atomtámadás lecsillapítaná a hurrikánt, ezek a javaslatok nem számolnak azzal, hogy így nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés kerülne a környezetbe. Szinte fölösleges mondani tehát, hogy ez nem számít valami jó ödetnek. A dolog viszont akkor sem kivitelezhető, ha a nukleáris Röviden Mobilon vesznek buszjegyet a bécsiek Szeptember 23. A bécsi tömegközlekedés utasai szombattól jegy és bérlet helyett a mobiltelefonjukat dughatják az ellenőrök orra alá. Szeptember 20-tól ugyanis már SMS-ben is válthatnak jegyet az utazók. A digitális napijegy vásárlásához csupán egy SMS-t kell küldeniük a megadott telefonszámra, majd visszaigazolni a vásárlást, fizetni az úgynevezett payboxon keresztül lehet, amely a jegy vétel regisztrálását követően automatikusan levonja az ügyfél bankszámlájáról a jegy ellenértékét. Ezután az utas SMS-jegyet kap a telefonjára, amely az érvényességre vonatkozó információ mellett az ellenőrzéshez szükséges adatokat is tartalmazza. Az SMS-jegy rendszert a bécsi közlekedési vállalat (Wiener Linien), az osztrák államvasutak (ÓBB) és Ausztria legnagyobb mobilszolgáltatója, a Mobilkom Austria fejlesztette ki. Fizetős lesz a Mobile Hotmail Szeptember 24. December 3-tól csak éves előfizetés ellenében vehető igénybe a Microsoft “MSN Mobile Hotmail” szolgáltatása. A Mobile Hotmail lehetővé teszi, hogy az internetes postafiókot mobiltelefonról vagy kéziszámítógépről érje el a felhasználó. A Mobile Hotmail szolgáltatás fizetőssé tétele újabb lépés abba az irányba, hogy nyereségessé tegyék az MSN üzletág működését, emlékeztet a Computerwoche szaklap. Az USA-ban a szolgáltatás bevezető áron évi 19,99 dollárba, később regisztrálva 24,99 dollárba kerül. A nemzetközi árak országról országra eltérőek lesznek. Jelenleg Észak- Amerikában, Európában és Ázsiában 38 mobilszolgáltató dolgozik együtt ezen a téren a Microsofttal. Újra rekordméretű AZ ÓZONLYUK Szeptember 22. Ismét elérte három évvel ezelőtti, 28 millió négyzetkilométeres rekordméretét az Déli-sark feletti ózonlyuk. Az idei nyár végén gyorsabban fogyott a légkörből az ózon, mint az előző években. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakértői szerint a Ivük kiterjedése a következő hetekben valamelyest még tovább nőhet, minden eddigi rekordot megdöntve. “Az általános tendencia az, hogy az ózonlyuk egyre korábban kezd kialakulni, tovább tart és egyre mélyebb” - mondta Michael Proffitt, a WMO ózonlyukkal foglalkozó vezető szakértője. Az utóbbi évek változásai azonban inkább az Antarktisz felett, a légkör középső rétegének alján kialakult időjárási feltételeknek tudhatóak be, mint az ózonkárosító vegyi anyagok légköri mennyiségének. Utóbbiak, köztük a permetező palackokhoz és a hűtőgépekhez használt klór-fluoro-karbon (CFC) vegyületek kibocsátását nemzetközi egyezményben korlátozták. Ennek nyomán - mint a mérések mutatják - a káros gázok mennyisége csökkenőben van a légkör alacsonyabb rétegeiben, viszont csúcsértéket ért el a légkör középső rétegeiben, épp a földi életet az ibolyán túli sugárzástól védő ózonréteg magasságában. Ez az egyik oka a lyuk jelenlegi rekordméretének. Proffitt ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is. hogy műholdas, léggömbös és földi méréseik szerint az ózonlyuk formáját az Antarktisz feletti légörvénvek alakítják. fegyverek hatalmas erejében bízik az ember. A tudósok tudományos magyarázattal is szolgálnak. A legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy olyan hatalmas mennyiségű energiáhetetlenül szélsőséges hőmérsékletnek és radioaktivitásnak is ellenáll. Bár a Galileón mindkettővel meg kellett bir-. kozniuk, az űrszonda külső védőburkolata segíthette a túlélésüket. A NASA eredetileg nem akarta megsemmisíteni a Galileót, hanem a Jupiter körüli pályán hagyta volna. Néhány évvel ezelőtt azonban olyan felfedezések láttak napvilágot, amelyek szerint az Európa holdon lehetnek élőlények. Az amerikai űrhivatal megállapította, hogy a Jupiter gravitációja miatt a magára hagyott űrszonda könnyen az Európába vagy más holdba csapódhat, ezért mégis a megsemmisítése mellett döntöttek. A NASA manapság már megtisztítja az űrszondákat a mikrobáktól, nehogy beszennyezze a Naprendszer még felfedezetlen részeit, a Galileón ra lenne szükség, amelyet egyik nukleáris fegyver sem képes elérni. Egy kifejlett hurrikán 5-20x1013 watt hőenergiát ad le, melynek csupán tíz százaléka alakul át mechanikus energiává, mely a hurrikán szelét hajtja. Ezt a hőmennyiséget egy tíz megatonnás nukleáris bomba akkor bocsátaná ki, ha húszpercenként felrobbantanának egyet. A Teller Ede irányításával kifejlesztett, és 1951-ben felrobbantott hidrogénbomba tíz megatonnás volt, a Hiroshimában ledobottnak hétszázszorosa. Az 1993-as adatok szerint az emberiség egésze 1013 wattot használt el 1990-ben, ez pedig mindössze húsz százaléka a hurrikán erejének. Ráadásul a célzással is nehézségek vannak. Eléggé kiszámíthatadanná válna, ha ez a két hatalmas energiaforrás egymásnak esne akár a távoli óceán fölött, érvel a szakember. Magáról a robbantásról is jobb, ha elfeazonban még nem volt ilyen nagytakarítás. Az űrszondát 1989-ben lőtték fel az Adantis űrsikló rakományaként, és az eredeti tervek szerint rizenegyszer kellett volna megkerülnie a Jupitert. A Galileo ezt többszörösen túlteljesítette, hiszen összesen harmincötször kerülte meg az bolygót. ledkezik az ember, mivel az éppen ellenkező hatással jár, mint ami egy hurrikán lecsendesítéséhez kell. A robbanás központjából a hangsebességnél is gyorsabban áramlik ki a levegő, vagyis alacsony nyomás alakul ki. A normális légnyomás tíz tonna négyzetméterenként, míg a legerősebb hurrikánban ennél egy tonnával kevesebb. Egy ötös kategóriájú hurrikánt kettesre csökkenteni csak úgy lehetne, ha minden négyzetméterre fél tonna plusz levegőt préselnénk, azaz a hurrikán belsejének számító húsz kilométeres körzetben félmilliárd tonnával növelnénk a levegő súlyát. Ez pedig nehezen megoldható feladat. Az sem tűnik kivitelezhetőnek, ha a kialakulóban lévő viharokat próbálnánk szétbombázni, mivel nyolcvan kisebb viharból csak öt válik hurrikánná, ám nem lehet előre tudni, hogy melyik öt. Ela egy trópusi vihar által kibocsátott energia csak tizedannyi, mint amit a hurrikánok kibocsátanak, akkor is rendkívül sok energiát fogyasztana, így7 igen költséges lenne minden vihar “lelövése”. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441
