A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-19 / 120. szám

Gazdaság________________ ______ _A HÍD 7 2003. SZEPTEMBER 19. H Harmincnégy év kell Magyarországnak a felzárkózáshoz KÉSŐN ÉRÜNK BE Az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzócég nemrégiben közzétett értékelése alapján az EU-boz most csatlakozó országoknak átlagosan ötven, Magyar­­országnak 34 év kellhet a felzárkózáshoz, legalábbis az optimista forgatókönyv szerint. Ha azonban az érintett országokban a gazdasági és politikai feltételek vál­tozatlanok maradnak, a felzárkózás egy évszázadot ts igénybe vehet. Az EIU értékelése szerint öt éven belül Prága válik a régió üzleti fővárosává. Szeptember 15. Az Economist Intelligence Unit (EIU) nemrégiben tette közzé értékelését A kibő­vített Európa: tények és remények cím­mel. Az Accenture, az Oracle és az N M Rothschild and Sons közreműködésével készült jelentés az érintett tíz ország - Cip-A pl« fejlettsége. 2002. (100 fó'e számítva) Személygépkocsik száma Magyarország 25 EU *> 1 TV-lctoBléicek száma ü.... U Személyi számítógépe* száma M Momfcelefon-etófizetSk száma A 25 ezer USO-s va<w nagyobb éves jövetelemmel rendelkező háztartások százalékos aránya rus, Cseh Köztársaság, Észtország, Len­gyelország, Lettország, Litvánia, Magyar­­ország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - 2004 májusi csatlakozásának várható poli­tikai, gazdasági és üzleti hatásait elemzi. A jelentést az Oracle képviselői ismertették hétfőn, Budapesten. A jelentés szerint az Európai Unióhoz csadakozó országok jó gazdaságpolitikával felére csökkenthetik a gazdasági felzárkózás időigényét, de az EU-tagság önmagában még nem garantál­ja a csatlakozó országok felzárkózását. Az elemzés több forgatókönyvet taglal, de még az optimista jóslat szerint is leg­alább ötven év kell az EU közép- és kelet­európai új tagországainak ahhoz, hogy el­érjék az EU jelenlegi tagállamainak átlagos jövedelmi szintjét, és legalább negyven év, hogy elérjék annak 75 százalékát. Egyes országok azonban rö­­videbb idő alatt is felzárkózhat­nak: Szlovénia és Észt­ország harminc, Ma­gyarország pedig har­mincnégy év alatt. Az érintett országok mostani gazdasági feltételeit és politikáját változat­lannak feltételező forgatókönyv szerint azonban csaknem egy évszázad szükséges a teljes felzárkózáshoz. A pesszimista for­gatókönyv szerint a rossz gazdaságpolitika ennél is hosszabbra nyújthatja a felzárkó-Hl ül Eredménytelenül záródtak a cancun-i WTO-tárgyalások KRŐZUSOK, KRÍZISEK A mexikói Cancúnban zajló WTO-tárgyalásokon huszonegy ország szövetségre lé­pett, hogy hatásosabban léphessen fel Amerika és Európa agrártámogatási rendszere ellen. Áhelyszínen tüntetők egyike, egy dél-koreai farmer csütörtökön öngyilkos lett. Hiába. A fejlődő és fejlett országok közötti nézetkülönbségek miatt eredménytelenül ért véget a Világkereskedelmi Szervezet Cancúnban tartott értekezlete. Szeptember 15. Többek között Kína, India és Brazília is tagja annak a szövetségnek, amely a Világ­kereskedelmi Szervezet cancúni tárgyalá­sain megpróbálja Amerikával és Európá­val szemben a szegényebb országok érde­keit képviselni, közölte a BBC. A G21 sze­rint a két fejlett régióban drasztikusan csökkenteni kellene a mezőgazdasági ter­melők támogatását, mert ezzel a szegé­nyebb országok farmerei teljesen esélyte­lenné válnak a világpiacon. Az Action Aid nevű segélyszervezet szerint az amerikai delegáció fenyegetések­kel és ígérgetésekkel máris megpróbált több államot rávenni arra, hogy lépjen ki a szövetségből. Állítólag Costa Ricának, El Salvadornak és Guatemalának kereskedel­mi kedvezményeket ajánlottak a kilépésért cserébe. Az amerikai küldöttség szóvivője felháborítónak és alaptalannak nevezte a vádaskodást. A találkozón az agrártámogatásokról fo­lyik a leghevesebb vita, és szakértők szerint a kérdés megoldásáig más ügyekben sem várható előrelépés. Amerika és Európa képviselői ugyan megígér­ték, hogy változtatnak a tá­mogatási rendszeren, de szerintük először a szegé­nyebb országokban kéne jogi és gazdasági reformo­kat bevezetni. A G21 azonban nem változtat ál­láspontján, és a következő néhány napban valószínű­leg újabb országok csatla­koznak a szövetséghez. Szakértők szerint azonban elképzelhető, hogy a me­záshoz szükséges időt. Ekkor még az is el­képzelhető, hogy a csatlakozó országok rosszabbul járnak, mintha egyáltalán nem csadakoztak volna, és ez már a kibővített EU puszta létét fenyegetheti. Ezek alapján az új tagoknak ajánlatos gazdaságpolitiká­juk javításán ténykedni, állapítja meg az EIU elemzése. Öt év múlva Magyarországon és a Cseh Köztársaságban lesz a legkedve­zőbb az üzleti környezet, és Prága válik a régió üzleti fővárosává, áll a jelentésben. Az üzleti élet szereplői túlnyomórészt tá­mogatják a bővítést, a világszerte meg­kérdezett 315 felsővezető mindössze ki­lenc százaléka ellenzi azt. A felmérés 195 európai résztvevője még nagyobb száza­lékban üdvözli az EU bővítését. A válaszolók 59 százaléka lát üzleti lehe­tőségeket a bővítésben, 22 százalékuk a csatlakozó országok javuló gazdasági kör­nyezetében, emelkedő életszínvonalában és a növekvő közkiadásokban nagyobb üz­leti lehetőségeket is felfedez. A bővítésnek azonban ára is van: a vála­szolók ezt a csatlakozó országok várhatóan szigorodó környezetvédelmi, egészség­­ügyi és biztonsági előírásaiban jelölték meg. A válaszolók emellett négy olyan ágazatot neveztek meg a jelenlegi EU- országokban (mezőgazdaság, autógyártás, fogyasztási cikkek gyártása és bányászat­kohászat), amelyeket hát­­l rányosan fog érinteni a I bővítéssel erősödő ver- I seny. rev szembenállás miatt az ötnapos találko­zó teljesen eredménytelenül ér véget. Cancúnba a szervezők szerint nagyjá­ból százötvenezer tüntető érkezett az öt nap alatt. A rendőrség már első nap össze­csapott a felvonulókkal. Csütörtökön Lee Kyang-hae, a dél-koreai mezőgazdasági termelők szövetségének vezetője öngyilkos lett az egyik tüntetés során, ezzel tiltakozva a WTO politikája ellen. Az ötnapos konferencián a külföldi be­fektetésekkel, versenyszabályokkal és ag­rártámogatásokkal kapcsolatos vitákat nem sikerült rendezni, közölte a BBC. A szegény országok azt szerették volna el­érni, hogy a fejlett államok drasztikusan csökkentsék mezőgazdasági termelőik tá­mogatását. Ä fejlett államok képviselői megígér­ték ugyan, hogy változtatnak a támoga­tási rendszeren, de szerintük először a szegényebb országokban kéne jogi és gazdasági reformokat bevezetni. A tár­gyalások után mindkét oldal úgy vélte, túl mélyek az ellentétek, és a másik fél hozzáállása sem megfelelő. A záróközle­mény szerint a WTO legkésőbb decem­ber 15-ig új ülést hív össze, amelyen megvizsgálják a párbeszéd felújításának lehetőségét. Legutóbb a WTO 1999-es seattle-i konferenciája végződött kudarc­cal - heves utcai tüntetések közepette - hasonló nézetkülönbségek miatt. Röviden AZ ÖKOADÓ 22 MTI.I.IÁRDOT HOZHAT Magyarországnak Szeptember 16. A kormány célja, hogy idő­vel jelentős tétellé váljanak a költségvetésben az energiahordozókra kivetett ökoadók - je­lentette ki Persányi Miklós környezetvédel­mi miniszter. A úthasználati díjat egyelőre nem lehet bevezetni jogharmonizációs köte­lezettségek miatt, és ez 800 milliárd forintos kárt okozott az elmúlt években. A General Electric újítja fel Albánia főútvonalait Szeptember 16. Az amerikai General Electric (GE) újítja fel a kulcsfontosságú al­bániai közutakat. A 68 millió eurós projekt­hez meg nemzetközi hitelezőket kell találni. A hivatalos sajtóközlemény szerint a General Electric és az albán kormány hétfőn későn ír­ta alá az erről szóló megállapodást, a terv' fi­nanszírozásáról azonban hivatalosan nem esett szó. A megállapodás, amelyet a GE olaszországi részlegével kötöttek meg, magá­ban foglalja a Dürres kikötőváros - Albánia fő kikötője - és a főváros, Tirana közti közút fel­újítását és egy új, hat kilométeres útkapcsola­tot Tirana és annak nemzetközi repülőtere között. Az albán közutakat nemzetközi hite­lezéssel kezdték korszerűsíteni a kommuniz­mus időszakát követően. IMF: FÉL SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS AZ EURÓZÓNÁBAN Szeptember 16. Az IMF legfrissebb prognó­zisában az eurózóna idei gazdasági növekedé­sét fél százalékosra becsüli az áprilisban álta­la jelzett 1,1 százalékkal ellentétben, jövőre pedig most 2 százalék körüli növekedést való­színűsít a fél évvel ezelőtti 2,3 százalék he­lyett. Mivel a kilátás egy előre a minimális nö­vekedés, a nemzetközi pénzügyi szervezet azt javasolja az eurózóna központi bankjának, az EKB-nak, hogy' álljon készen a hitelezés költ­ségének (a kamatoknak) a mérséklésére, azaz. alkalmazkodó maradjon, amíg a tartós növe­kedés be nem indul. Az IMF az euró további erősödésének lehetőségét is látja, tekintettel az amerikai költségvetés és folyó fizetési mér­leg deficitjére. Az idén az átlagos infláció az euróövezetben az IMF szerint két százalék lesz, ezt az arányt jósolta áprilisban is, míg jö­vőre 1,6 százalékosra lassul, nem hozva a ko­rábban számolt 1,5 százalékot. Megállapodás az autós SZAKSZERVEZETTEL Szeptember 15. Az amerikai Ford Motor au­tógyár és a Chrysler kedden bejelentette, hogy sikerült megkötni az új, négyéves megállapodást a dolgozók szakszervezeté­vel, a United Auto Workersszel (UAVV). A “nagy detroiti hármak" közül most már csak a General Motorsszal kötendő megállapodás van hátra. A előző, 1999-ben kötött megálla­podások vasárnap lejártak. A Ford és a szak­­szervezet vezetői nem részletezték a megál­lapodást, de a Ford vezérigazgatója, Bili Ford Jr. sajtóértekezleten azt mondta, hogy' az egyezmény beleillik a Ford átszervezési tervébe. A Ford legalább két amerikai alkat­részgyártó egységét és ugyancsak két össze­szerelő üzemét akarja rövidesen bezárni, a profithoz való visszatérés reményében. A szakszervezet vezetője, Ron Gettelfinger is csak annyit mondott, hogy a Forddal kötött megállapodást a Chryslerrel aláírt egyez­ményről mintázták.

Next

/
Thumbnails
Contents