A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-12 / 119. szám
14 A HÍD TUDOMÁNY 2003. SZEPTEMBER 12. Röviden A Nagy Fal NEM VÁLOGATOTT A támadó nomád törzsek elleni védelemül épített kínai Nagy Fal nem csupán ez emberi történelemre, hanem a növényvilág “történelmére” is kihatott. A Pekingi Egyetem egyik kutatója szerint a Nagy Fal fizikai gátként zárta el a génáramlást a növényi szubppulációk előtt. Hongya Gu és munkatársai négy rovarbeporzású, valamint két szélbeporzású növényfaj elterjedtségét tanulmányozták a fal mindkét oldalán. Beszámolójuk szerint számottevő genetikai különbségek tapasztalhatók ugyanazon növényfajnál a 2400 kilométer hosszan elnyúló, átlagosan mintegy 7 méter magas építmény két oldalán. A szélbeporzású növényeknél - érthető módon - kisebb különbségeket észleltek, mint a rovarbeporzású fajoknál. AZ EDDIGI LEGTÁVOLABBI ÉGITESTEK a Naprendszerben A Hubble-űrtávcsővel három olyan égitestet fedeztek fel, amelyek az eddigi legtávolabbi és leghalványabb objektumok a Neptunuszon túl. Az újonnan felfedezett, jegek és kőzetek keverékéből álló égitestek az ún. Kuiper-öv tagjai, amely a Neptunuszon túli, a Naprendszer keletkezésekor visszamaradt jeges kisbolygóöv. Az első Kuiper-objektumot 1992- ben fedezték fel, s azóta mintegy további ezret találtak földi telepítésű távcsövekkel. Az öv eddig ismert legnagyobb tagja számos csillagász szerint a korábban bolygóként számon tartott Plútó. A csillagászok most azért használták az űrtávcsövet, mert ezzel további számos (a program során legalább 60), kb. 15 km-es átmérőjű Kuiper-objektum felfedezését várták. A nag\- meglepetés tulajdonképpen az, hogy' mindössze három ilyen égitestet találtak. Az “új” égitestek átmérője 2545 km, ezzel pedig az eddig felfedezett legkisebb objektumok a Neptunuszon tűi. A Földről nézve körülbelül 1 milliárdszor halványabbak azoknál az égitesteknél, amit szabad szemmel még éppen látni lehet. Amennyiben az űrtávcső az egész égboltot végigpásztázná, akkor az új eredményekre alapuló becslések szerint kb. félmillió ilyen objektumot találna, amelyek együttesen csak néhányszor lennének nagyobbak a Plútónál. SPRINTEREKRE JELLEMZŐ GÉNT TALÁLTAK Ausztrál kutatók szerint a genetikai háttér is szerepet játszik abban, ha valaki a világ leggyorsabb emberei közé kerül. A Institute of Neuromuscular Research (Sydney) kutatói egy' 700 főre kiterjedő vizsgálat során megállapították, hogy a legnagyobb klasszisokként jegy zett rövidtávfutók körében nagyobb a valószínűsége egy bizonyos génváltozat előfordulásának, mint az átlagos népesség körében. Véleményük szerint az ACTN3 jelzésű gén ún. R-allélja teszi lehetővé, hogy' hordozói szédületes vágtákat tehetnek meg. Az említett alléi (génváltozat) az. alfa-aktinin-3 nevű fehérjét kódolja, amely az izomrostokban található. A kutatók szerint ez teszi lehetővé, hogy az izmok gyorsabban és erőteljesebben húzódjanak össze. A gén ún. X-alléljáról viszont nem termelődik az aktinin. A kutatók azt találták, hogy az elit .sprinterek 95%-a az R-allélből legalább egyet hordozott, míg 50%-uk kettőt (tehát az anyai és apai alléit is). Ugyanezek az. értékek a kontrollként szolgáló “átlag” csoportnál 72-, illetve 30%-nak adódtak, s hasonló értékek jöttek ki más atléták - tehát nem rövidtávfutók - esetében is. I Egyelőre mégsem lenne klónozható az ember? ÉN SEJTEM, TE SEJTED Amerikai kutatók klónozott majomembrióknál tapasztalt rendellenességek alapján állítják, hogy a jelenlegi technológiánkkal az ilyen fejlett élőlények klónozása gyakorlatilag lehetetlen. A Pittsburgh Orvostudományi Egyetem kutatói a Science tudományos folyóirat hasábjain olvasható tanulmányukban igen komoly érveket hoznak fel az emberi klónozással szemben. Szeptember 8. Az amerikai tudósok munkájuk során végzett megfigyeléseikre támaszkodva azt tapasztalták, hogy az olyan magasabb rendű élőlényeknél, mint amilyenek a majmok, a klónozási eljárással fogant embriók kifejlődése alapvetően hibákkal jár. Ezek a hibák viszont lehetetlenné teszik egészséges egyed megszületését, ami a szaporodási célú klónozás jövőjét igencsak beárnyékolja, hiszen a pittsburghi kutatók a főemlősök klónozását - így az emberét is - tulajdonképpen lehetetlennek tartják. A kijelentés alapja, hogy a kutatók megfigyelték, klónozott magzatok esetében molekuláris akadályokba ütközik a normális embriófejlődés, annak ellenére is, hogy négyféle sejtmag átültetéses eljárással is kísérleteztek a pittsburghi szakemberek. Ilyenformán a reprodukciós klónozás, vagyis egészséges utód létrehozása klónozással, majmok és emberek esetében - a jelenlegi eljárásokkal - kizárható, vélik a kutatók, ugyanakkor a gyógyászati célú klónozás - amiről ugyan még ma is viták folynak szakmai körökben - kivitelezhető. A majmokkal folytatott kísérletek során 724 petesejtből 33 embriót sikerült létrehozni, de a beültetett magzatok egyikénél sem tudták fenntartani a terhességet az anyaállatoknál. A klónozott embriók vizsgálatánál kiderült, hogy amíg a sejtosztódás normálisan zajlott, addig a kromoszómáknál minden egyes sejten belül alapvető problémák keletkeztek. Ilyenformán, a jelenlegi klónozási eljárások, amelyeknek a már elpusztult Dolly bárány is köszönhette létezését, nem működnek a főemlősök esetében. Ugyanakkor, idővel - vélik az amerikai tudósok - lehetséges, hogy kidolgoznak olyan eljárást, amellyel már a majmok is és az ember is eredményesen klónozható lesz. Egyelőre azonban nem ismert olyan megbízható megoldás, amivel ez kivitelezhető volna. A pittsburghi kutatók bizonyítékai alapján tehát az emberek klónozása egyelőre lehetetlen. Viszont ismeretes, hogy a Raeliánus szekta már több klóngyermek megszületéséről adott hírt, bár bizonyítékkal egyik csecsemő születésének bejelentésekor sem szolgált. Ezért a tudományos körökben nem sokra tartott szekta klónozással kapcsolatban tett bejelentéseit ma már jobbára csak felfújt léggömbnek tartják a szakemberek. Az álhír azonban rémhír is lehet, ha az UFO-hívő szekta valóban felelődenül embereket klónozott volna. Ugyanakkor a szakemberek szemében sokkal érdekesebb, mégha nem kevésbé aggasztó is, mint a Raeliánusok bejelentései, hogy Severino Antinori, a megzabolázhatadan orvosgenetikus is javában dolgozik az első klóngyermek világrásegítésén. Az olasz doktor bejelentései arról számolnak be, hogy ma már több aszszony is állapotos klónozott gyermekével, akik várhatóan idén nyáron jönnek majd világra. Mindezidáig azonban Antinori sem mutatott be egyetlen bizonyítékot sem a klónozott embriókkal fenntartott terhességgel összefüggő állításait bizonyítására. A múlt hét végén az Európa Parlament az európaiak klónozással kapcsolatos ellenérzéseit fogalmazta meg, amikor a képviselők elutasították az embrionális őssejtkutatás engedélyezését az Európai Unió országaiban. Ez viszont teljességgel ellentétes az Európa Tanács állásfoglalásával, amely az Európai Unió biotechnológiai kutatások terén kialakítandó vezető szerepét kívánja megvalósítani. A döntés érzékenyen érintheti a klóntechnológia leghíresebb, és legelismertebb úttörőjét, Dr. lan Wilmutot. A skót tudós ugyanis már korábban ismertette tervét, hogy szeretne embert klónozni. Noha Dr. Wilmut, a Dollyt is klónozó kutató célja, h()gy a gyógyászati célú klónozás területén érjen el előrelépést, lehetséges, hogy kísérleteit Európában nem hajthatja végre. Dr. Wilmut tulajdonképpen egy beteg ember sejtjeiből kíván embriót létrehozni, amelyen azután az adott betegség esetében sérült, vagy hiányzó sejtek pótlását lehet kikísérletezni. Az embrióból ugyan sohasem szülémé gyermek, ennek ellenére a szakmabeliek jó része azért ellenzi Wilmut - tervezett - munkáját, mivel úgy vélik, azzal akaradanul is az Antinorihoz hasonló renegátok táborát erősítené. \ A jövő üzemanyaga a homokdűnékben rejtőzik A HOMOK TITKAI Szeptember 10. Egy német kutató, Dr. Norbert Auner, a frankfurti Goethe Egyetem professzora szerint ez lehetséges, mégpedig egy általa nemrég szabadalmaztatott eljárással. Elképzelésének lényege, hogy a mindenütt jelen lévő homokból energiát lehet termelni. Németországban Auner nagy szenzációt keltett a bejelentéssel, miszerint az általa kidolgozott eljárással a homokból, kavicsból és murvából világszerte energiát lehet nyerni. Ugyanis a homokból - ami kémiailag szilíciumoxid - környezetkímélő módon lehet a számítógépchipe’ a szilikonféleségek alapanyagát, a szilíciumot előállítani. A homokból tehát olcsón és környezetbarát módon lehet a szilíciumot előállítani, ami egyszerűen szállítható és tárolható felhasználásig. A szilícium oxigén jelenlétében ugyanúgy elégethető, mint a kőolaj, vagy a földgáz, s hőjével - véli Auner - már működtetni lehet a hőerőművek gőzturbináit. Sőt, a szilícium a légkörben bőségesen rendelkezésre álló nitrogénben is elégethető. A folyamat során ráadásul nem keletkezik a légkört veszélyeztető széndioxid sem. es MM ÄfÄwiSR HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Napjainkban a kőolaj-lelőhelyek utolsó tartalékait is megpróbálják kicsikarni az olajvállalatok. Civilizációnk működésének egyre növekvő mértékben vált tulajdonképpen elengedhetetlen elemévé a kőolajtermelés es feldolgozás, illetve a kőolaj, mint energiaforrás. A fogyasztásgyorsuló üteme miattjelentősen megcsappant készletek miatt azonban egyre sürgetőbb tenne olyan energiaforrást találni, amely képes volna a sokrétűen felhasználható, és a fejlett társadalmakat lendületben tartó olaj helyettesítésére.
