A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-12 / 119. szám
6 AHto KÁRPÁT - MEDENCE 2003. szeptember 12. Röviden Szlovákul koronázták magyar KIRÁLLYÁ A HaBSBURG-HÁZ TAGJÁT Felvidék. A Szent Márton-székesegyház ugyan nem telt meg zsúfolásig, azonban így is több ezren voltak kíváncsiak I. Miksa Habsburg-uralkodó 1563. szeptember 8-án megtartott koronázásának rekonstrukciójára. A közönség egy részével ellentétben a több mint 100 statiszta és a királyi pár igyekezett a leginkább elegáns és fenséges lenni. Igaz, a királynőnek a mosolygáson kívül nem jutott más szerep, az I. Miksát megjelenítő Matej Landl azonban rendkívül komolyan vette feladatát átérezve a királykoronázás teljes felségességét és megtisztelő mivoltát. A szertartás rendezői igyekeztek ragaszkodni a korabeli dokumentumokban fellelhető leírásokhoz. Egyértelmű volt, hogy a dóm templomban megtartott szombati koronázással a szlovák főváros elsősorban egy attrakcióval lett gazdagabb. Egy olyan rendezvénnyel, ami a jövőben ezreket vonzhat Pozsonyba. A koronázási ünnepség gondolatának szülőatyjai egyértelműen letették voksukat a városhoz tartozó történelem mellett, feloldva évszázados ellentéteket, nemzetiségi vitákat. Személy szerint egyelőre nehezen tudok érdekesebb közép-európai megbékélést elképzelni, minthogy I. Miksa Habsburg-uralkodót Pozsonyban szlovák nyelvű szertartáson koronázzák a történelmi Magyarország királyává... A RÉGIÓAUTONÓMIA EU-S ELVÁRÁS Erdély. Azt szeretnénk, ha a Székelyföld eurorégióvá válna - hangzott el a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének hét végi ülésén Marosvásárhelyen. A résztvevők szerint a román politikai elit sem ellenezheti a kezdeményezést, hiszen az autonómia Európai Uniós elvárás. A tanácskozáson ismét megtárgyalták a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának konkrét „menetrendjét” is. Először a székelyföldi településeken alakulnak meg a Székely Tanácsok, amelyeknek tagjai kijelölik a székely székek nemzeti tanácsaiban közreműködő küldötteket, majd ezek küldöttei megválasztják a Székely Nemzeti Tanács tagjait és vezetőségét. Csapó József exszenátor a tanácskozáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/ 1334-es határozatát idézte, amely hatékony eszköz lehet a román politikai vezetés ellenvetéseinek „kivédésében”. Az említett határozat előírja, hogy az Európai Unió országaiban hatalmat, illene hatásköröket adjanak a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére. Csapó közölte: „Azt szeretnének, ha ez a térség eurorégióvá válna, hiszen az Európai Unió országaiban számos példa igazolja, hogy a regionalizáció járható út. Azeurorégiók létrehozása többlethatásköröket jelent, s ez olyan esély, amit bűn lenne nem kihasználni." ZÁRVA A HÍRES NAGYBECSKEREH MÚZEUM Újvidék. Több, mint egy héttel a várost sújtó ítéletidő után bizonytalan az állami védelem alatt álló nagybecskereki Múzeum sorsa. Az épületnek a Villamossági Szakközépiskola felöli részén a jégv ihar kiverte mind az 54 ablakát, a tetőzetnek több mint a fele tönkrement, megrepedett két hordozógerenda, ledőlt egy' kémény, tönkrement a bádog, a víz pedig elöntött több helyiséget. Szerencsére a több mint 30 000 kiállított tárgyat nem érte komolyabb károsodás. Az előzetes becslések szerint a kár meghaladja a 10 millió dinárt.- A KMPSZ munkatársai, felkeresve a szórványmagyarság közösségeit, tapasztalták, hogy komolyabban kell foglalkozni az itt élőkkel, oktatásukkal, s e célból hoszszú távú program kidolgozására van szükség. Lehetőség szerint igyekeztünk minden településen helyi pedagógusokat találni a programhoz, akik megtanítanák magyar nyelven írni, olvasni, ha kell, beszélni is a gyermekeket. A végzős magyar szakos hallgatókat is igyekeztünk meggyőzni annak fontosságáról, hogy tanulmányaik végeztével a szórványban élő gyerekek körében vállaljanak munkát. Kezdetben vasárnapi iskolák keretében folyt az oktatás. Később, amikor megalakult a KMTIf ezt a meglévő keretet bővítettük azzal, hogy a főiskola hallgatói nyaranta, helyben, a napközis táborok ideje alatt játékosan oktatták a gyerekeket az anyanyelvre. Ezt a célt szolgálja a tíz éve létrehozott Irka anyanyelvi tábor is. Ez a rendszer egyre inkább terebélyesedett, és a szülőkben is egyre nagyobb volt az igény a magyar nyelvű oktatás iránt. Ebből nőtte ki magát az intézményes magyaroktatás a szórványban.-Jelenleg hány oktatási intézmény működik a szórványprogram keretében?- A KMPSZ által működtetett programnak köszönhetően jelenleg négy iskola működik Szolyván, Gyertyánligeten, Rahón és Kőrösmezőn, továbbá hét óvoda, amelyek részben az egyházak fenntartásában funkcionálnak. Emellett mintegy ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akikkel különböző formában rendszeresen foglalkoznak a pedagógusok.- Évről évre visszatérő probléma a káderhiány. Információink szerint idén a korábbiaknál is több nehézséggel kellett megküzdeniük e tekintetben Sikerült-e idén minden pedagógusi állást betölteni a szórványban?- Nehezen ugyan, de sikerült megoldani a problémát, csupán a korláthelmeci tanári állás sorsa van még mindig függőben. Bár a szórványtelepülések közül ez van a legközelebb a megyeszékhelyhez, furcsamód éppen ide nem sikerült még munkaerőt találni. Minden más helyre, bár esetenként több száz kilométeres távolságokról van szó, találtunk jelentkezőket, akik egy évre vállalták a munkát a szórványban. Ezen belül jelenleg főiskolásaink közül nyolcán dolgoznak a szórványmagyarság körében. Az utóbbi két évben a magyar Oktatási Minisztérium, az Apáczai és az Illyés Közalapítványok támogatásával küldtünk pedagógusokat a főiskola végzősei közül a szórványterületekre, akik segítettek az ottani oktatás megszervezésében és beindításában. Nagyon sajnáljuk, és fölöttébb furcsálljuk is, hogy ebben az évben sem az Apáczai, sem pedig az Illyés Közalapítvány nem támogatja a szórványprogramunkat, miáltal veszélybe került ez a rendkívül fontos kezdeményezésünk.- Hogyan lehetne hosszú távon megoldani a pedagógushiányt ezeken a vidékeken?- Valójában még mindig legalább 5-10 év szükséges ahhoz, hogy kinevelődjön a Szeptember 10. Magyarország az új vízumrezsimben nem kíván vízumdíjat felszámolni a vízumkötelezett országok polgárainak, de ezért cserébe azt várja el Szerbia és Montenegrótól és Ukrajnától egyaránt, hogy a magyar állampolgárok, akárcsak az EU tagországainak állampolgárai, vízummentesen utazhassank ezekbe az országokba. Ez azonban csak a nemzeti vízumra vonatkozik, hogy mi lesz a schengeni vízumrendszer bevezetésekor, az majd még kiderül — mondta Bársony András a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a IV Hungexpo keretében megrendezett Médiatalálkozón.. A kettős állampolgársággal kapcsolatban sok újságírói kérdés hangzott el. Azokra a vádakra válaszolva, hogy a magyar kormány nem akart a kérdéssel foglalkozni, Bársony András azt mondta, hogy Magyarországon létezik már kettős állampolgárság, s ez azt jelenti, hogy a kérdéssel nem érdemes foglalkozni.- Az EU hatóságai tudomására hozták Magyarországnak: nem fogják megengedni, hogy az EU határain kívül eső állampolgárok számára úgy biztosítson EU-s állampolgárságot, hogy magyar államszóban forgó közösségből az a saját pedagógusgárda, akik a magyar oktatást tovább tudnák vinni. Azok a gyerekek, akik jelenleg felvételiznek a KMTF-re, ukrán környezetből, ukrán iskola után jönnek hozzánk. Számukra magyar nyelvű szakképzésre, külön tanfolyamra van szükség, hogy a felvételi vizsgákkal megbirkózzanak. Először a Budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetbe küldtük ki a szórványból jelentkezett gyerekeket, de tavaly úgy döntött a főiskolai tanács, hogy célszerűbb, ha mi magunk készítjük fel a felvételire a jelentkezőket. A múlt évben egy négyfős csoporttal indítottuk felkészítő programunkat, akik közül hárman azóta már a főiskola hallgatói lettek, s idén szeretnénk továbbfejleszteni ezt a kezdeményezést. Szeretném megragadni az alkalmat és felhívni a szórványban élő, kőrösmezői, rahói, gyertyánligeti, nagybocskói, bustyaházai, szolyvai és más olyan településen élő érdeklődők figyelmét, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, hogy az idén is meghirdetjük az egyéves előkészítő tanfolyamunkat. A felvétel beszélgetés alapján történik. Az érettségivel rendelkező érdeklődők szeptember 10-ig jelentkezhetnek a főiskolán. Hangsúlyoznám, hogy ez egy hosszú távú terv első szakasza, amelynek már beértek az első gyümölcsei, hiszen ebben a tanévben három rahói fiatal lány végzett főiskolánkon, és már szakképzett pedagógusokként tevékenykednek odahaza. Ezért biztatom a szórványban élő magyar fiatalokat, hogy vágjanak bele a munkába a közös jövő megmentéséért. (VN) polgárokként kezeli a határon túli magyarokat. Magyarországot felvették az EU-ba, más országokat pedig nem. Meg kívánják akadályozni, hogy a hátsó kapun keresztül hozzunk be több százezer magyart az EU- ba - mondta Bársony András. Lehet a kettős állampolgárság ügyében hosszú távon változást elérni, de most két meghatározó feltétele van a magyar állampolgárság megszerzésének: az egyik a letelepedés, a másik pedig a közvetlen felmenők alapján, a magyar állam ugyanis senkitől sem vonta meg a magyar állampolgárságot, és ha valaki egyszer állampolgár volt, azok gyerekeit is annak tekinti - mondta az államtitkár. Bársony András elmondta, hogy a Trianoni szerződés után a határon kívül rekedt magyarok elvesztették korábbi jogaikat, állampolgárságukat is. A második világháborút követően a Párizsi békeszerződés aláírásával hatályon kívül helyezték a Müncheni és a Bécsi szerződéseket s ezzel elvesztették korábbi jogalapjukat az állampolgárságra. Magyarán nem jogosultak a határon kívül rekedt magyarok mint egykori állampolgárok a visszahonosításra, ezzel a joggal az ötvenhatos magyarok élhetnek. ■ Kettős állampolgárság helyett ingyenes vízumok CSAK PÓTCSELEKVÉS? Bársony András politika államtitkár a Hungexpón bejelentette, Magyarország a díjmentes vízumok ügyében tárgyal, cserébe Szerbiátél és Montenegrótól, tuetve Ukrajnától elvárja, bogy magyar állampolgárok vízummentesen utazhassanak ezekbe az országokba Hl Kárpátalja: helyi szakembereket kell kinevelni MAGYAR KÉSZÜLTSÉG Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szórványprogramja, amely a KMKSZ megalakulásának időszakáig ny úlik vissza Történt, hegy afelsó-Tisza-vidéki, mindenekelőtt a rabói nagymamák összejöttek a Petőfi Sándor Klubban, ahová magukkal vitték magyarul néha már alig beszélő unokáikat, és foglalkozni kezdtek a gyerekekkel. E kezdeményezés láttán a nem sokkal később megalakult KMPSZ munkatársai programot dolgoztak ki a szórványban élő magyarok anyanyelvi oktatására A tanévkezdés apropóján ar. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Magyar Tanárképző Főiskola elnöke a szórvány oktatás jelenéről és problémáiról beszélt.
