A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-05 / 118. szám
6 a HÍD Kárpát - medence 2003. SZEPTEMBER 5. Röviden AzRMDSZ A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA Erdély. A kettős állampolgárságra vonatkozó kérdéseket elemezve Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kijelentette, a szövetség Ügyvezető Elnöksége háromtagú bizottságot alapított, amelyiknek az lesz az elsőrendű feladata, hogy elemezze, milyen mértékben vezetne elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése. A bizottságba eddig Tokay György és Varga Attila képviselőket, valamint Székely Istvánt, a központi státusiroda vezetőjét jelölték, a lista azonban még nyitott. „Általában örömmel fogadjuk, ha .Magyarország többletlehetőségeket nyújt az erdélyi magyaroknak, de ezt a vizsgálatot el kell végeznünk" - tette hozzá az elnök. Markó Béla szerint azt is elemzés dönthetné el, hogy van-e ellentmondás a kettős állampolgárság és az autonómiatörekvések között. Az elnök szerint nem visszalépés a bizottság megalapítása a korábbi, e tárgyban tett RMDSZ- áliásfoglalásokhoz képest. Idén is lesz magyar TANÉVNYITÓ HüSZTON Kárpátalja. Megsemmisítette a Huszti Városi Tanácsnak a város egyetlen magyar tannyelvű általános iskolájának egy ukrán tannyelvű iskolával való összevonásáról hozott döntését, valamint az ezt megerősítő elsőfokú járási bírósági ítéletet Ungváron a megyei fellebbviteli bíróság. A testület szerdai ülésén határozatát azzal indokolta, hogy nem látja megalapozottnak az indoklást, aminek alapján a városi tanács a tanintézet önállóságának felszámolása mellett döntött. A határozat következményeként a városi tanács nem hajthatja végre a gy akorlatilag az iskola önállóságának felszámolását jelentő iskolaátszervezést, ugyanakkor a városvezetőknek egy hónapon belül lehetősége van fellebbezni Ukrajna Legfelsőbb Bíróságához, így' az ügy' még nem tekinthető lezártnak. Az ítélet kihirdetését követően dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke elmondta: minden elismerése a huszti magyar iskola tantestületéé, s az ott tanuló gyerekek szüleié, akik nem hagyták megsemmisíteni az iskolát. Aláírásgyűjtés A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGÉRT Vajdaság. A VMSZ aláírásgyűjtést szervezett a kettős állampolgárság megszerzéséért. A sikeres akció hozzájárulhat olyan határozatok meghozatalához, amelyek elősegíthetnék a kettős állampolgárság megszerzését. Az aláírásra mindenkinek joga van, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, és magyar nemzetiségűnek vallja magát. Az akció szervezői felkeresik az érdekelteket. Új magyar középiskola NYÍLIK DlÓSZEGEN Felvidék. Új szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskola nyílik szeptember 2-án - a Diószegi Magán Szakközépiskola. A tanintézményben gépészeti szakon számítógépes grafikai tervezést oktatnak majd. Takács Attila igazgatótól megtudtuk, hogy a középiskola 25 diákkal indul. A minisztériumtól kapott keret szerint 30 tanulót vehetnek fel, tehát ha van érdeklődő, az még most is jelentkezhet. A magániskola a komáromi gépipari szakközépiskolához hasonló, érettségivel végződő oktatást nyújt. H Zarándokhely és temető-avatás a Don-kanyarban KEGYELETI UTÓJÁTÉK Emlékszem, kislánykoromban, amikor halottak napján a temetőben gyertyával és virággal róttuk le kegyeletünket balottaink előtt, észrevettem, bogy édesanyám félrevonul a sírkert központi keresztjéhez és gyertyát gyújt. Nagyapádért, kislányom - válaszolta érdeklődésemre - mert nincs sírja, nem tudjuk, hol ^mmmetve ” Aiwormég nem tudtam, bőgj az elesett katonánakjó esetben egy közös sírban juthatott hely, s a hozzátartozók csak remélhették, hagy szerettüket egyáltalán eltemették... Szépvölgyi Katalin “A magyar hadtörténelem legnagyobb áldozatot követelő veresége ez” - írta Rántó György a 2. magyar királyi hadsereg 1942^-3-as Don-kanyari hadműveleteiről. Az áldozatok pontos számát még ma sem sikerült megállapítani, de május 28-a óta a távoli Oroszország földjén, a Don partján immár van egy hely, ahol végső nyughelyükre találhattak a doni csatákban elesett vagy a hadművelet után hadifogságban elhunyt magyar honvédek. Hosszas diplomáciai, katonadiplomáciai erőfeszítéseknek, és nem utolsósorban dr. Holló József Ferenc vezérőrnagy, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója személyes közbenjárásának köszönhetően 60 évvel a tragikus események után Rudkinóban megnyílhatott a II. Magyar Központi Katonai Temető, az eddigi legnagyobb magyar sírkert Oroszország területén.- A mdtónói sírkert májusi megnyitása egy hosszú folyamat talán legfontosabb állomása. Ezt az eseményt nyugodtan sorolhatjuk a Hadisúgondozó és Honvéd Hagyományőrző Iroda sikertörténetei közé, hiszen hosszú és göröngyös út vezetett idáig.- 1995-ben Magyarország és Oroszország között létrejött a hadisír-gondozási megállapodás, melynek anyagi alapját az e célra az orosz államadósságból elkülönített 10 millió dollár képezi - mondja Holló Ferenc. - A kormánymegállapodás a kölcsönösség elvén szabályozza az idegen hadisírok méltó állapotban tartásával kapcsolatos kötelezettségeket és az idegen földben nyugvók temetőivel kapcsolatos jogokat. Az egyezmény biztosította annak a lehetőségét, hogy megkezdjük Oroszország területén a hadisírok feltárását, az elhunyt magyar katonák központi temetőkbe való áthelyezését, illetve emlékművek állítását olyan temetőkben, ahol magyar katonákat temettek el. Több mint 300 magyar emlékhely létesült ily módon, s 1997-ben 70 kilométerre Voronyezstől, Bordirevkában megépülhetett az első magyar temető, amely mintegy 8700 magyar katona földi maradványait őrzi. Diplomáciai nehézségek akkor is felmerültek, de az egyszerű orosz állampolgárok részéről jóindulatot tapasztalhattunk. A rudkinói temető kialakítása után nehézségek adódtak. A helyi, voronyezsi önkormányzat részéről a megjegyzés az volt, hogy a temető felavatása azért lehetetlen, mivel óriási tiltakozást vált tó a veteránok körében. Nagyon sok katonadiplomáciai erőfeszítésbe került, míg sikerült megegyezésre jutni. Szeretném hangsúlyozni, hogy legmagasabb szinten nem ütköztünk ellenállásba, sőt, partnerszervezetünktől nagyon sok segítséget kaptunk. Az igazi áttörés április 26-án történt, amikor sikerült személyesen találkoznom Kulakov kormányzó úrral. Kihasználtam a lehetőséget, és átadtam egy albumot a kormányzónak a budapesti Szabadság téri emlékmű alatt talált 15 szovjet katona maradványainak áthelyezéséről. A kormányzó meggyőződhetett arról, hogy katonai díszpompával, ökumenikus szertartással és díszbeszéddel rendezett újratemetésre került sor, úgy, ahogy egy katonának ez kijár. A látottak végül meggyőzték. Megható esemény volt, amikor katonai díszpompával orosz katonák helyezték el a koszorúkat a magyar sírokon. Május 27-én és 28-án, a megemlékezési ünnepségek keretében hatszor hangzott el a magyar himnusz a Don-kanyarban. 60 év után végre egy új korszak vette kezdetét. Úgy gondolom, hogy be kell köszöntenie a megbékélésnek, a halottainkat pedig el kell temetnünk. Egy háború csak akkor fejeződik be, ha a halottainkkal elszámoltunk, ha valahol van egy sír, ahol gyertyát gyújthatunk az emlékükre.- Több ezer név került fel a márványtáblákra. Hogyan sikerült azonosítani az elhunytakat?- Rudkinóban 17 394 hősi halált halt magyar honvéd és 2160 munkaszolgálatos nevét vésték márványtáblába. FIzek mind hiteles nevek, hiszen az akkori magyar mozgósítási szolgálat, a magyar hadvezetés nagy figyelmet fordított arra, hogy a magyar katona minden körülmények között olyan azonosítási jeggyel legyen megjelölve, hogy neve, rendfokozata, illetve a születési éve, édesanyja neve ismert legyen. Az azonosítás a térségben talált dokumentumok, az állami és hadifogolynyilvántartás és a veszteségről vezetett adatok alapján történt.- Az elhunytakról összeállított névsor az interneten is elérhető. Továbbra is vannak azonban, akiknek még nem sikerült megtalálniuk a hozzátartozójukat. Azt jelentené ez, hogy nem szerepelnek a nyilvántartásban?- A második magyar királyi hadsereg csupán a Don-kanyari harcokban 50-60 ezer főnyi veszteséget szenvedett. Becslések szerint 1943 márciusáig mintegy 125 (XX) halottal, sebesülttel, eltűnttel, hadifogollyal számolhatunk. A veszteségeket a személyi kartonok alapján lehetett felmérni. Természetesen még mindig nem rendelkezünk az összes adattal, de a reményt nem szabad feladni, mert tovább folytatjuk a megkezdett munkát. Az orosz levéltárak, ha csak résnyire is, de megnyíltak. A központi katonai állami levéltár, a Vojennije Memoriali is sokat segített az utóbbi időben. Az internetes adatbázisunkban jelenleg közel 70 ezer név található, annak sem kell azonban elkeserednie, aki ezen a listán még nem találja hozzátartozóját, hiszen az adatfeldolgozás nincs befejezve. Dolgozunk tovább, és munkánk eredményeit folyamatosan közétesszük.- A hozzátartozók, akik többet szeretnének megtudni a Donnál elesett szeretteikről, esetleg közvetlenül is fordulhatnak az Irodához?- Mindenképpen azt javasolnám, hogy vegyék fel velünk a kapcsolatot. Mi a katonai diplomáciában több gyakorlattal rendelkezünk, és jogi személyként többet tudunk segíteni, egy kicsit megnyugtatói)!) eredményeket tudunk produkálni, rövidebb idő alatt. A most márványtáblákra vésett 17 000 név nem lehet elég, az újratemetések ebben a sírkertben folyamatosak lesznek. Ez a sírkert a Don-kanvarban egy olyan zarándokhely lehet, ahol egy szál virággal tiszteleghetünk nagyapáink, apáink, testvéreink emléke előtt. Partiumi Magyar Napok Erdély. Hivatalosan is elkezdődött a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat. Az eseményekre határon innen és túlról is érkeztek vendégek. Az idei rendezvények jelmondata (Itthon a szülőföldön, ezzel utalnak az ünnepség célkitűzésére: együttgondolkodással, az értékek felmutatásával, a múlthoz való visszanyúlással olyan eszközöket lehet találni, melyek értelmet adhatnak az itthon maradáshoz. „Ma már nemcsak álmodni lehet, de itthonról, a szülőföldről is lehet tervezni a jövőt, sőt meg is lehet valósítani. Ehhez pedig elengedhetetlen a közösségi életet erősítő összefogás” - köszöntötte az ünneplőket Bálint-Pataki József. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egyben az ünnepségsorozat fővédnöke is. Varga Attila képviselő, a Partiumi Magyar Napokat megálmodó Identitás Alapítvány elnöke beszédében a polgári öszszefogást emelte tó. „Politikamentesen olyan értékeket tudunk felmutatni, amelyek fontosak nekünk, és fontos, hogy másoknak megmutathassuk őket. Itthon, a szülőföldünkön kell megmutatnunk magyarságunkat, mert máshol ez mismilyen lenne” - jelentette tó Varga, hozzátéve, már nem annyira az álmok, hanem a tervek és a megvalósítás időszakát éljük. A Partiumi Magyar Napi gazdag szabadtéri programokat is kínál. Az egész napos rendezvények mellett (mesterségek utcája, civil utca, gyermekutca, Duna TV-közönségsátor, arcgrafika, rajzolás, baba, fotó- és képzőművészeti kiállítás) kórustalálkozóra, könyvbemutatókra, különböző koncertekre, kerül sor.
