A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-05 / 118. szám
2003. SZEPTEMBER S. Amerika hírei A HÍD 5 IIA/ égy-ven éve mondta korszakalkotó beszédét Luther King VAN EGY ÁLMOM... A nevesfekete polgárjogi harcos, Martin Luther King negyven évvel ezelőtt elhangzott, a faji megkülönböztetés minden formáját elítélő, tríres beszédére emlékeztek csütörtökön Washingtonban és az Egyesült Államok számos nagyvárosában. Szeptember 3. Negyven évvel ezelőtt, 1963. augusztus 28-án több mint 250 000 ember gyűlt öszsze Washington központjában, a Lincoln Emlékmű előtt, hogy meghallgassa Martin Luther King beszédét és annak örökre emlékezetes mondatát, amely így hangzott: “Van egy álmom”. Ez az álom a faji egyenlőséget hirdette mind az oktatás, mind a munkavállalás és a szabadságjogok biztosításának valamennyi területén, s amely - sokak szerint - még mindig nem valósult meg teljesen. Martin Luther King akkor egy olyan világról, egy olyan Amerikáról álmodott, amelyben az embereket nem bőrük színe, hanem teljesítményük alapján ítélik meg. A tizenhat perces beszéd az 1968-ban Memphisben meggyilkolt Martin Luther King életpályájának leghíresebb beszéde volt, amelyben az amerikai polgárjogi harcos a faji igazságosság helyreállítására, a feketék és a fehérek teljes egyenlőségére szólított fel. Az örökké emlékezetes mondat a mai krónikák szerint nem volt benne az előre megírt beszédben, Martin Luther King azt a helyszínen, spontán szőtte bele. A beszédet televízión hallgatta végig John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok akkori elnöke, aki a visszaemlékezések szerint a több százezres rendezvényt ellenezte ugyan, de a beszédet lenyűgözőnek tartotta. Miután a nagygyűlés vezetői felkeresték őt az elnöki irodában, Kennedy mosolyogva, a következő szavakkal üdvözölte Martin Luther Kinget: “Van egy álmom.” A csütörtökön Washingtonban tartott megemlékezésen megjelent Martin Luther King fia és a negyven évvel ezelőtti, az amerikai polgárjogi mozgalom legfőbb fejezetét jelentő rendezvény egyetlen még életben lévő szónoka, az akkor 23 éves John Lewis. Mindketten Martin Luther King örökségének tiszteletben tartására szólítottak fel, hangsúlyozva, hogy álmára az Egyesült Államoknak mindig emlékeznie kell. Szeptember 2. Négy volt munkatársával és a bolt két tulajdonosával is végzett a chicagói Windy City Core Supply Inc. nevű bolt volt eladója - jelentette az AE Salvador Tapia reggel, közvetlenül nyitás után sétált be a boltba. Mivel az ajtóban egy nagy halom olajoshordó volt felhalmozva, a férfi gond nélkül sakkban tarthatta az összes alkalmazottat. I Lelőtte munkaadóit a kirúgott eladó Chicagóban ÁMOKFUTÓ BOLTOS Hat volt munkatársával végzett egy kirúgott bolti alkalmazott Chicagóban. Salvador Tafia egyszerűen besétált a boltba és lövöldözni kezdett. A férfi a rendőrökkel is tűzharcba keveredett, azt már nem élte túl. Tapiát hat hónapja rúgták ki, mert gyakran késett, olykor egyáltalán nem is jelent meg munkahelyén. A férfi azóta többször is megfenyegette volt főnökeit. Tapia hat munkatársát lőtte le, köztük a bolttulajdonos testvérpárt is. A rendőrség csak a lövöldözés után értesült az esetről, így nem tudta azt megakadályozni. A hatóságokat a bolt egyik, a lövöldözést meglepő módon túlélő alkalmazottja értesítette - írja az AP Tapia nem lőtte le a férfit, csak megkötözte. Az eladónak sikerült kiszabadulnia és elmenekülnie. Futás közben még egy, a bolt felé tartó kollégáját is figyelmeztetni tudta, ne menjen be a boltba. A hatóságokat a szemközti grillcsirkéstül hívta fel. “Teljesen ki volt készülve, úgy rohangált, mint egy lefejezett csirke. Ázt mondta, valami lövöldözés van a boltban” - idézte fel a történéseket az AP-nek Pamela George, a grillcsirkés étterem pincémője. A rendőrök viszonylag hamar a helyszínre értek, Tapiát még a boltban találták. A gyilkos a járőrökre is rálőtt. Hiába szólították fel fegyvere eldobására, bemenekült a boltba és fedezékből tüzelt. Az egyik rendőr végül agyonlőtte a támadót. Tapia nem volt ismeretlen a rendőrség számára - összesen tizenkétszer volt letartóztatásban. nyilatkozatot adott. Mint mondta, Schwarzenegger “eddig nem igazán részletezte elképzeléseit”. Bustamante azonban biztos abban, hogy a filmszínész is rájön, “meg kell mutatkoznia”. A demokraták kampánystábja a hét végén azzal vádolta Schwarzeneggert, hogy felkészületlensége miatt kerüli a vitákat. “Akárhányszor kérdeznek tőle valamit, a reagani trükkhöz nyúl. Nem hallom, nem tudom, nem emlékszem, csak ennyit bír felelni” - fakadt ki Art Torres, a párt kaliforniai elnöke. A szerdai vitában, amit Schwarzenegger kihagy a főesélyes Bustamante mellett két háttérbe szoruló republikánus jelölt, Tom McClintock és Ueberroth, valamint két, a felmérésekben alig mérhető eredményeket elérő pályázó, Ariana Hffington publicista és a zöldpárti Peter Camejo vesznek részt. Már be is indult A VÁLASZTÁSI KÜZDELEM Szeptember 4. John Kerry massachusettsi szenátor hivatalosan is bejelentette, hogy a jövő évi választásokon a Demokrata Párt színeiben szeretné elhódítani a Fehér Házat George Bush elnöktől. A vietnami háború több kitüntetéssel is elismert veteránja, négyszeres szenátor a dél-carolinai Mount Pleasantben, a Yorktown repülőgép-hordozóval a háttérben jelentette be, hogy beszáll a küzdelembe pártja elnökjelöltségéért, amelyre vele együtt összesen kilenc politikus pályázik, de számuk tovább növekedhet, hiszen az elnökválasztásig még 15 hónap van hátra. Wesley Clark, a NATO fegyveres erőinek volt főparancsnoka is ringbe léphet még. Kern' szerint a nagy kihívások idején Amerikának olyan vezetőre van szüksége, aki tudja, hogyan növelhető az ország biztonsága. George Bush elképzelései a szenátor szerint méltatlanok ahhoz az Amerikához, amelynek védelmére ő annak idején csatlakozott a haditengerészethez. Úgy ítélte meg, hogy a mostani kormányzat külpolitikája arrogáns, Amerika egyre többet veszít korábbi befolyásából, és egyre kevésbé tisztelik a világon. A jövő novemberi választásokra már mindkét párt kidolgozta stratégiáját, amely mindenekelőtt a törzsszavazók megtartására irányul, ellentétben a korábbi választásokkal, amelyeken mind a republikánusok, mind a demokraták az ingadozókat igyekeztek megnyerni. „Együtt az Úrért és egymásért!" A New York-i Első Magyar Református Egyház és Cseh György esperes-lelkipásztor szeretettel meghív mindenkit a vasárnaponként de. 11 órakor kezdődő Istentiszteletére. 344 East 69th Street New York, NY 10021 Telefon: (212) 734-5252 www.ny69ref.org
