A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-29 / 117. szám
2003. AUGUSZTUS 29. Sport A HÍD 17 mm YORK Ulster P ■ Csodálatos játék, szép eredmény; fantasztikus közönség Balázs Szilvia Mi szükséges ahhoz, hogy egy egész stadiont meg tudjunk tölteni magyarokkal itt, New Yorkban 2003-nm vork 2003 Water Polo Dear Director, As the President of the Organizing Commence for this 2003 World League Super Final of Water Polo, l would like to thank your new spaper for promoting and covering so professionally this event. C ertainly you have contributed to the success of the event! 1 would also like to take this opportunity to thank die Hungarian fans for coming to the games in such big number. Their support for the team and the passion demonstrated during the games makes it very clear to everyone their love for this sport and their country. Thanks. Finally 1 would also like to (hank the Hungarian team. They played die best Water Polo of the World League and deserved the final victory. At die .same time they also demonstrated to be great people outside the pool With a team like this you can certainly expect both a lot of victories in the future and dial they will represent the people of Hungary in the best possible way wherever they will go. Best regards. Claudio Bozzo President of the Organizing Committee ban? Sokak szerint csoda. És mi szükséges ahhoz, hogy ne egymás ellen, hanem egymásért harcoljanak? Hát ehhez még nagyobb csoda kell. Ami a hétvégén, az Éisenhower Parkban történt, az csodával határos volt. Vagy lehet, hogy maga a csoda. Piros-fehér-zöldre festett arcok, zászlók, nemzeti színű pólók, dobok, kereplők, sípok, izgalomtól és büszkeségtől lázas szemek. Péterman István (A Híd, főszerkesztő, kiadó) aki a magyar közönség és média szervezésében jeleskedett, elmondta, hogy a jegyek több mint nyolcvan százalékát magyarok vették meg. Azok a magyarok, akiket a hoszszú évtizedek óta itt élő “amerikai magyar állampolgárok”, (akik talán még az anyanyelvűket is elfelejtették) egyszerűen csak “leturistáznak”. Szó ami szó, az Aquatic Center stadionját ők, a “turisták” töltötték be a hétvégén. (Tisztelet a kivételnek!) Ok énekelték a magyar himnuszt, ők emelték magasba a magyar zászlót, minden egyes magyar gólnál, ők harsogták együtt, hogy RIARIA-HUNGÁRIA. Miután a csapat átvette az aranyérmet, és dobogón álló játékosaink véletlenül fordítva (olasz zászló) helyezték el a zászlót a kupára, ők skandálták együtt, hogy “Fordítsd meg, fordítsd meg!” pólósaink “vették a lapot”, helyes irányba fordították a zászlót az aranyérmes serlegen, s akkor hatalmas üdvrivalgás közepette, újra felharsogott a Magyarország, Magyarország, Magyarország-éáó. Dr. Martin György, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke azt nyilatkozta:"... nem gondoltam volna, hogy gyakorlatilag hazai pályán fogjuk megnyerni a világligát, itt Amerikában”... A Magyar Vízilabda Válogatott igazán megérdemli, hogy ilyen, és ekkor szurkolótábora legyen. Ennek a csapatnak jelenleg nincs ellenfele a világon. Ez a csapat a tőle telhető legtöbbet teszi, azért, hogy a Magyar nevet megjegyezzék mindenhol a világon. Talán még megérjük, amikor igaz lesz a híres jövendölés, hogy “A Magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”. Aki nem volt ott a hétvégén az Eisenhower Parkban, annak a fenti sorok túlzásnak tűnhetnek. Aki viszont ott volt, tudja, érzi, hogy ott, akkor, valami volt a levegőben. Felülmúlhatatlan csapat, csodálatos közönség. S talán egy újabb lépés a “régi nagy hímév” visszaszerzéséhez, itt, Amerikában, 2003 augusztusában. MI VAGYUNK A BAJNOKOK, HEJ-HEJ-HEJ!
