A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-22 / 116. szám
16 a HÍD Sport 2003. AUGUSZTUS 22. 9 Szövetség a törvény ellen FOCI, VAGY PEREK? A május 30-i, Üllői úti rendbontás után több mint két bőnappal, augusztus 7-én a Magyar Labdarúgó Szövetség a magyar sport eddigi talán legsúlyosabb fegyelmi ítéletét hozta az FTC Labdarúgó Rt.-vei szemben: 40 millió forint büntetés (egy kisebb sportszövetség vagy sportegyesület éves költségvetése, csak az adósságoktól roskadozó magyar profißitballban bagatell tétel), zártkapus meccsek, pontlevonás, pénzbüntetés és a labdarúgó-mérkőzések látogatásától való eltiltás a részvénytársaság menedzsere számára. Ilyen sem volt még a magyar sportban: egy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét sportfegyelmi eljárás alá vontak, és a labdarúgómérkőzések idejére ténylegesen -“kifutották”saját társasága székhelyéről. Első látásra a döntés helyesnek tűnik. Igaza van ugyanis Demján Sándornak, a nemzetközi gyakorlatban ilyen - valóban rendkívüli - botrány után súlyosabb büntetéseket is szoktak alkalmazni a pályaválasztóval szemben. A televíziós képsorok láttán magam is nyugodtan el tudtam volna fogadni akár az FTC másodosztályba sorolását is. Valami mégsincs rendben. Az MLSZ és a liga elnöke gyanúsan sokszor emlegetik, hogy a fegyelmi határozat “teljesen törvényes”. Ehhez Demján Sándor meglepő módon hozzáteszi a hatályos sporttörvény túl harsány bírálatát (“bűn rossz” - Mai Lap, “bűn” - Blikk, “összepancsolt” - Népszabadság). Azon a napon, amikor az MLSZ elnöksége kiszabta a büntetést, a Labdarúgó Liga - utólag - módosította az alapszabályát, és az elnökség felülvizsgálati jogkörét kiterjesztette a másodfokú fegyelmi ügyekre. A liga elnökségének tehát az FTC-ügy elbírálásakor erre saját alapszabálya szerint sem volt joga. Ugyanezen az ülésen arról is döntöttek, hogy ha egy sportvállalkozás a jövőben a liga döntésével szemben “külső szervekhez” (értsd ügyészséghez, bírósághoz) fordul, akkor ez a szervezet a bajnokságból kizárható. A baj az lehet, hogy az MLSZ elnökségének döntése megfelel talán a rendbontás súlyának és a “sportközvélemény elvárásainak”, de teljes mértékben és nyilvánvalóan törvénytelen. A liga elsőfokú fegyelmi bizottsága június 10—i határozatában választhatott volna a sporttörvényből az FTC-vel szemben tizenöt, Szeder Józseffel szemben öt különböző büntetésfajta közül. Jóval súlyosabb büntetéseket is. Például másodosztályba sorolás, kizárás a bajnokságból. (No persze az FTC kizárása esetén a liga nehezen tudna szerződést kötni a bajnokság televíziós közvetítésére.) Ez a mai napig hivatalban lévő bizottság azonban két olyan büntetést szabott ki, amelyet a sporttörvény nem tesz lehetővé: zárt kapus meccsek az év végéig a sportörvényben előírt három alkalom helyett, Szeder József esetében pedig a törvényes pénzbüntetés körülbelül háromszorosa. Ez a jogszabályszegés megindította a lavinát. A liga illetékesei - miután rájöttek a hibára - először az FTC-t igyekeztek “lebeszélni” a törvénysértő büntetések elleni fellebbezésről, s amikor ez nem sikerült, a másodfokú fegyelmi bizottság tagjaival próbáltak “beszélgetni”. Hiába. A bizonyítható presszionálás ellenére a másodfokú (fellebbviteli) fegyelmi bizottság július 12-én leszállította a törvényes mértékre a fegyelmi büntetéseket. A liga vezetői szerint ezzel a döntéssel súlyos hibát követtek el, ezért rögvest visszahívták a bizottság tagjait, és lemondásra kényszerítették annak elnökét. (A törvénysértést első fokon elkövető fegyelmi bizottság persze a helyén maradt, hogy az újabb “könyörtelen fegyelmező akciókhoz” fel lehessen használni.) A fellebbviteli bizottság hibája a liga vezetői szerint abban állt, hogy a büntetéseknek a törvényes mértékre való leszállítása után nem alkalmaztak más, jóval súlyosabb fegyelmi büntetéseket is (például az első fokon az FTC-re kirótt négymilliós pénzbüntetést nem emelték fel jelentősen). Ez az álláspont jogi képtelenség. A fegyelmi felelősség büntető típusú felelősség. E felelősségi jog alaptétele, hogy enyhítésre irányuló fellebbezés nyomán nem lehet a büntetést súlyosbítani. Ilyen jogállamban egyszerűen nem lehetséges. A “hogy mersz az én ítéletem ellen fellebbezni” szemléletnek ebben az országban - remélem - már nincs helye, talán még a labdarúgásban sincs. A fegyelmi ügynek július 12- én a magyar törvények szerint örökre vége lett. A másodfokú döntés jogerőssé és végrehajthatóvá vált, azt ettől kezdve csak a jó Isten bírálhatja felül az utolsó ítélet napján. A sporttörvény 19. § (3) bekezdése, dletve a sportfegyelmi felelősségről szóló 34/2001. an. 5.) Korm. rendelet 11. §-a értelmében ugyanis a másodfokú határozat ellen kizárólag az eljárás alá vont fordulhat felülvizsgálati kérelemmel öt napon belül a szakszövetség elnökségéhez (dletve az általa létrehozott különleges fegyelmi bizottsághoz - de ilyet az MLSZ-ben nem hoztak létre). Az FTC elfogadta a másodfokú döntést, ezzel az véglegessé és megváltoztathatatlanná vált. A hivatásos labdarúgás vezetői szerint másodfokon az FTC “túl enyhe” büntetést kapott. Szerintem is, de ezt köszönjék meg a hibát elkövető elsőfokú fegyelmi bizottságnak, tudniillik törvényes keretek között a másodfokú bizottság nem hozhatott más döntést, mint amit hozott. Hogy ez a liga vezetésére a közvélemény előtt rossz fényt vetett - ez igaz, de dyenkor jogállamban el kell ismerni a hibát, és a jövőre nézve megkísérelni változtatni rajta. A blamázst azonban a liga vezetői nem tudták elviselni. Nem kell itt jogászkodni, elcsapjuk a másodfokú fegyelmi bizottságot, felülvizsgálati kérelemmel fordulunk saját magunkhoz, azaz az elnök az elnökséghez, majd visszaadjuk az ügyet annak az elsőfokú bizottságnak, amelyik a galibát csinálta. Hogy erre a liga elnökségének nincs hatásköre? Ezt a kérdést tulajdonképp fel sem szabadna vetni, de ha egyesek mégis akadékoskodnak, majd a versenyszabályzat, dletve a fegyelmi szabályzat teljesen általános rendelkezéseire hivatkozással teremtünk magunknak jogalapot. A liga elnöksége és később az MLSZ elnöksége is az MLSZ különböző szabályzataira hivatkozik eljárása megalapozásaként. No de jogi alaptétel, hogyha egy társadalmi szervezet (sportszövetség) alapszabálya, vagy más szabályzata jogszabályba ütközik, a szabályzat érintett rendelkezése semmis. (Egyébként az MLSZ fegyelmi szabályzatának 104. §-a ugyanúgy kizárja a liga felülvizsgálati eljárását, mint a hivatkozott kormányrendelet.) Ha egy jogszabály azt mondja, hogy csak a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére indulhat el a felülvizsgálati eljárás, az azt jelenti, hogy a liga elnökének kérelmére ilyen eljárás nem indulhat. Ha a felülvizsgálatról csak az MLSZ elnöksége dönthet a jogszabály szerint, akkor egy szabályzat nem ruházhatja át ezt a hatáskört a ligára, amely az MLSZ egyik belső szervezeti egysége. Az elsőfokú fegyelmi bizottság, amint a liga elnökségétől visszakapta az ügyet, rögvest cselekedett, hiszen indult az új bajnokság. Nem zavarta, hogy a sportfegyelmi rendelet szerint az új eljárásban is tárgyalást ked tartani, tárgyalás nélkül rögtön kiszabta a liga vezetői által megkövetelt súlyos büntetéseket. A cselekmény tárgyi súlya ennél a fegyelmi bizottságnál egy hónap alatt jelentősen változott, tudnidlik az eredeti négymdlióval szemben most már negyvenmillió forintos pénzbüntetést szabott ki a Ferencvárosra. Ismét elkövetett viszont egy hibát: a három zárt kapus meccset megtoldotta az évad végéig a pályaválasztói jog felcserélésével, minek következtében azok a csapatok, amelyek zárt kapus meccsre mennek az FTC-hez, nagyon rosszul, a többiek meg nagyon jól jártak volna. Ezt a két büntetést tehát nem lehetett volna együttesen alkalmazni. Az elsőfokú fegyelmi bizottság ismét elrontotta a dolgot. Ebben a helyzetben az FTC Labdarúgó Rt. az MLSZ elnökségéhez fordult. Szeretném hangsúlyozni, hogy az FTC nem fegyelmi felülvizsgálati kérelmet nyújtott be (nem is nyújthatott volna, hiszen a liga elnökségének döntése alapján az ügy ismét első fokon volt), hanem az MLSZ tagjaként kérte az MLSZ elnökségét, hogy a liga elnökségének a fegyelmi eljárás ismételt lefolytatását elrendelő, hatáskörét túllépő határozatát semmisítse meg. Ha e kérelemnek az MLSZ elnöksége helyt ad, az az új elsőfokú határozat megsemmisítését és a fellebbviteli bizottság határozatának utólagos megerősítését jelenteti. Azt hiszem, az MLSZ elnöke jól tudta, hogy a liga elnökségének határozata törvénytelen volt, de nem mert szembeszállni a ligával, mivel azt is tudta, hogy az MLSZ-elnökség tagjainak többsége a súlyos büntetés kiszabásának híve, s a részleteket kevésbé ismerő rendpárti közvélemény is ezt várja el. Ezért ahhoz a trükkhöz folyamodott, hogy az FTC kérelmét a másodfokú fegyelmi határozat elleni felülvizsgálati kérelemmé minősítette át, és ezáltal hatáskört teremtett az MLSZ elnökségének ahhoz, hogy a liga határozatait úgy helyezze hatályon kívül, hogy azok törvénysértő jellegét elmossa, azután pedig lényegében a liga kívánságának megfelelő súlyú fegyelmi ítéletet hozhasson, persze némi finomítással, változtatással. Erre a taktikára utal az MLSZ főtitkárának átirata, hogy az FTC-nek be kell fizetnie 750 ezer forint felülvizsgálati eljárási díjat áfástul. (A helyzet ennél groteszkebb már nem lehet: az FTC fizet azért, hogy súlyosabban elítélhessék. Egyébként Magyarországon 750 ezer forint volt nem is olyan régen a legmagasabb bírósági illeték akár több évig folyó perek esetén is. Eljárási díjon, illetéken pedig nem lehet áfa - ez a magyar labdarúgásra mélyen jellemző abszurdum a szövetség versenyszabályzatának egyik ékessége.) A trükk ügyes, de törvénytelen. Az FTC nem kérte a másodfokú fegyelmi határozat felülvizsgálatát, azt elfogadta, a másodfokú határozat kihirdetésétől számított öt nap pedig már egyébként is réges-rég eltelt. Ismétlem: nagyon valószínű, hogy a sporttársadalom igazságérzetének a másodfokú fegyelmi határozatban foglaltaknál szigorúbb büntetés felelne meg. Ilyet azonban az elsőfokú fegyelmi bizottság hibájából törvényesen már nem lehet kiszabni. Jogállamban pedig a törvények uralmának kell érvényesülnie. Ezért úgy gondolom, hogy ebben az ügyben igenis megalapozott a sportszövetségek felett törvényességi felügyeletet gyakorló Legfőbb Ügyészség vizsgálatát kérni, s emellett a milliós büntetésekre ítélteknek - a sporttörvény fegyelmi ügyekre vonatkozó kifejezett felhatalmazása alapján - alkotmányos joguk van bírósághoz fordulni jogvédelmet kérve. Az pedig, hogy valakit a bajnokságból való kizárással fenyegetnek, ha az ügyészséghez vagy a bírósághoz mer fordulni, még viccnek is rossz. (A liga vezetői szerint ez az UEFA gyakorlata is. Csakhogy állításuk megtévesztő. Az UEEA saját nemzetközi versenyein a sportbíróságnak való alávetést igényli - erre joga van. Az UEFA sosem kívánta felülbírálni a tagok országainak törvényeit.) A fegyelmi határozat megtámadása esetén az FTC Labdarúgó Rt. igen nagy valószínűséggel pert nyerne az MLSZ-szel szemben, ezért is kívánják a pert eleve meg-
