A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-22 / 116. szám
12 a HÍD Tudomány 2003. AUGUSZTUS 22. Röviden Félmilliárd dolláros bírság a Microsoftnak Augusztus 18. Egy chicagói szövetségi bíróság ugyanis e jeles hétfői napon a Microsoftot 520,6 millió dolláros kártérítésre kötelezte. A világ legnagyobb szoftverfejlesztője az ítélet szerint az Internet Explorer internetböngészővel megsértette a Kaliforniai Egyetem és az Eolas cég szabadalmi jogait. Az esküdtbíróság bizonyítottnak látta azt a felvetést, hogy a Microsoft programjában az Eolas által szabadalom által levédetett technológiákat használta és használja fel mind a mai napig. A vádemelés egyébként 1999- ben történt meg, amikoris Michael D. Doyle, az Eolas alapítója és a Kaliforniai Egyetem professzora 1,2 milliárd dolláros kártérítési igényt nyújtott be a redmondi vállalat ellen. Doyle a kollégáival az 1990-es évek elején egy olyan technológiát fejlesztett ki, amelynek segítségével használhatjuk egy weboldal interaktív elemeit. Az Eolas eljárásainak köszönhetően így adatokat változtathatunk meg on-line vag)' különböző perspektíváktól tekinthetjük meg ugyanazt a képet. A kaliforniai vállalat alapítója a technológiáját 1994-ben szabadalmaztatásra nyújtotta be, amit 4 évre rá el is fogadtak. Doyle szerint a Microsoft az ő technikáját az Internet Explorerben az első változat megjelenése, vagyis 1995 óta használja. Lefényképezték a kihaltnak HITT VADMACSKÁT A gyakorlatilag kihaltnak tekintett tómeói vadmacska (Catopuma badia) vadon élő példányait sikerült filmen megörökíteni, jelentették be csütörtökön malajziai kutatók. Az igen ritka faj utolsó példányát 1992-ben látták. Télfedeztünk egy fajt, amelyet kihaltnak hittek Borneó szigetén” nyilatkozta telefonon Malajzia keleti részéből Mohd Azlan, aki a Malaysia Sarawak egyetem és az állami erdészeti hivatal megbízásától kutatási projektet vezet a térségben. A bomeói vadmacska eg)- jól megtermett házimacska méreteivel rendelkezik, viszont rendkívül hoszszú a farka. A lencsére kapott példány nappal botlott egy' rejtett kamera kioldó zsinórjába, még július 27-én. Az adott területet két hónapin keresztül figyelték. Gyorsabb és kisebb MemoryStick-ek Augusztus 16. A Sony már korábban bejelentette a MemoryStick Duo-t, mely kisebb méretű, mint a hagyományos MemoryStick. Ezeket a kártyákat elsősorban mobiltelefonokban, kézi számítógépekben és más multimédiás eszközökben kívánják felhasználni. Az új MemoryStick Duó 128 MB kapacitású, párhuzamos interfészének köszönhetően nagyobb átv iteli sebességre képes. A legtöbb MemoryStick Duó kompatíbilis eszközben használható, illetve egy adapter segítségével MemoryStick kártyahelyre is illeszthető. Támogatja a MagicGate elnevezésű adatvédelmi technológiát. Szeptembertől 32, 64 és 128 MB kapacitásban lesz kapható. A MemoryStick Pro Duo-t a Sony a SanDisk-kel közösen fejlesztette ki. Elméleti legnagyobb kapacitása 32 GB, adatátviteli sebessége 160 Mbit/s, valamint garantált minimális írási sebessége 15 Mbit/s (közel 2 MB/s). A nagy sebességű kártyák október végén, november elején kerülnek a piacra, 256 és 512 MB kapacitással. Él Tapasztalt vadászok végeztek a Alpokban talált jégemberrel A MÚMIA VISSZATÉR A néhány ezer évvel ezelőtt az Alpok Schnalstal gleccserébe fagyott, Ötzi néven ismertté vált bronzkori ember még mindig foglalkoztatja a kutatókat. A legutolsó kutatások szerint bizonyítottnak tűnik: az Alpokból származó 5300 éves jégmúmia halálát egy legalább négyfős csoporttal folytatott küzdelem okozta. A hagyományos detektívmunkát aDNS-elemzés eszközeivel ötvözve ausztrál kutatók idegen vémyomokat találtak “Ötzi” ruházatán és fegyverein. Augusztus 18. Korábban már egy olasz régész azt feltételezte, hogy a jégemberrel tapasztalt vadászok végeztek. A Camerino egyetemen oktató Franco Rollo, ezt a következtetést a nyíl által ütött sebet vizsgálva vonta le. Otzi ugyanis a bal vállán sebesült meg, a nyílhegy pedig nem sokkal vétette el a szívet. A kutatások szerint a neolitikumban a harcosok ide céloztak, ha le akarták teríteni ellenfelüket. A genetikai vizsgálatok most megerősítették ezt a feltételezést, és drámai elemekkel egészítik ki az élet-halál harcot. Mint ismeretes, a múmia megtalálása idején még azt gondolták, hogy Otzi hóviharba keveredett, és így fagyott halálra. 2001-ben egy olasz radiológus fedezte fel, hogy egy nyílhegy fúródott Ötzi vállába. Ez késztette Eduard Egartert, a testet vizsgáló orvoscsoport vezetőjét, hogy a harc további nyomai után kutassanak, írta az AP Alois Pirpamer, a jégmúmiát 12 éve felfedező három személy egyike arról számolt be, hogy7 Ötzi a felfedezése idején jobbjában a kését szorongatta. A kést elveszítették, amikor a holttestet kihúzták a jégből, és csak később találták meg. Pirpamer már akkor szólt az osztrák kutatóknak, hogy kés volt a múmiánál, de ez senkit nem érdekelt. Egarter a kést belepróbálta a Ötzi jobb kezébe, és eközben egy mély vágott sebet talált, amire koráb-Augusztus 19. Az Északi-sarkkörön 1978 óta évtizedenként 34 százalékkal csökkent a jéggel borított területek mérete. A műholdas képek azt mutatják, hogy húsz év alatt egymillió négyzetkilométerrel lett kisebb a jégtakaró, amely nyáron már csupán hatmillió négyzetkilométeres. Óla Johannessen, az EU által finanszírozott tanulmány egyik szerzője azt nyilatkozta az AFP hírügynökségnek, hogy a következő századfordulón nyáron valószínűleg már egyáltalán nem lesz jéggel borított terület az Északi-sarkkörnél. “Ha felgyorsul a széndioxid-kibocsátás, akkor mindez hamarabb is bekövetkezhet, de a kibocsátás visszaszorításával még lelassítható a folyamat” - mondta Johannessen, a norvégiai Nansen kutatóintézet munkatársa. A ban senki nem figyelt fel. Ezt követően a bal kézen újabb vágást, a törzsön pedig zúzódásokat fedeztek fel, mintha halála előtt bántalmazták volna a jégembert. Egy olasz dokumentumíilm rendező azt javasolta, hogy kérjék fel Tom Loy ausztrál régészt a támadóktól származó esetleges mikroszkopikus vérnyomok vizsgálatára. Ötzi felsőruházatán egy személy vérét találták, a tegezében egy nyílvesszőn két újabb ember vérét. Még több vér volt a késén. A brisbane-i Queensland egyetemen dolgozó DNS specialista a jégbe fagyott bronzkori ember szekercéjén, a bőr lábszárvédőin és íján mutatkozó vémyomokat is vizsgálta. Az ausztrál tudós megállapításai szerint a vémyomok négy embertől származnak, és Ötzi nincs ezek között, írta a Berliner Zeitung. Az ausztrál régész ebből arra következtet, hogy a harcos legalább négy embert saját kezűleg ölt meg, mielőtt a halálos sebet okozó nyíllövés leterítette volna. A kutatócsoport szerint a mha hátán talált vér a jégember sebesült társától kutató szerint az északi jégtakaró teljes elolvadása hatalmas hidegvíztömeg felszabadulását eredményezné, amely erősen csökkentené a meleg óceáni áramlatok, például a Golf-áramlat hatását. Európa mérsékelt klímája javarészt a Golf-áramlatnak köszönhető, és ennek a hatásnak a megváltozása rendkívüli módon befolyásolná a kontinens éghajlatát és ökoszisztémáját. származhat, akit a vállán vitt egy ideig. Eoy a nyílvesszőből igazolva látja, hogy Otzi két embert íjjal lőtt le, és visszament a nyílvesszőért. A vérnyomokról egyértelműen kiderült, hogy embertől származnak, de az egyelőre nem tisztázott, hogy nőtől származó is van-e köztük. Egyes vélemények szerint az is előfordulhat, hogy gyilkosság miatt üldözték fel a hegyekbe a bronzkori vadászt. Franco Rollo nemrégiben megjelent tanulmányát elsősorban a jégmúmia emésztőrendszerében talált élelmiszermaradványok vizsgálatára alapozta. A régészek gabonamagvakra, növényi rostokra és a kőszáli kecske húsára bukkantak. Az elhunyt gyomrában talált pollenek arra utalnak, hogy az utolsó étkét egy hegyi fennsíkon tartott rövid pihenő során kaphatta be. Korábbi vizsgálatok a múmia hajából arzén és réznyomokat mutattak ki. Ez arra utal, hogy Ötzi ezeknek a fémeknek a feldolgozásával is foglalkozhatott. A gleccserbe fagyott holttest megtalálásáig az volt az elfogadott álláspont, hogy a réz használata mintegy ezer évvel később kezdődhetett. Johannessen ugyanakkor azt is elmondta, hogy a jég elolvadása nem fogja megemelni az óceánok szintjét, ugyanis az a jég most is a vízben van, és az elolvadásakor nem kerül több tömeg a vízbe. A kutató szerint csak a folyók által szállított üledék és a gleccserek olvadása okozhat vízszintnövekedést. Az Északi-sarkkör jegének eltűnése könnyebbé tenné az olaj- és földgázlelőhelyek felkutatását, illetve a tengeri szállítással foglalkozó cégeknek is az előnyére válna, ugyanis Oroszország északi partja mentén hajózva tíz nappal gyorsabban lehet az árut Európából Japánba szállítani, mint a Szuezi-csatomán keresztül. A megnőtt szabad tengerfelület ráadásul segítené a légköri széndioxid elnyelését. “Az óceán hatalmas szerepet játszik a széndioxid elnyelésében. A manapság kibocsátott hét gigatonna széndioxidból az óceánok 2,5 gigatonnát nyelnek el. Minél nagyobb az óceán, annál több széndioxidot tud elnyelni” - mondta Johannessen. ii Száz év múlva teljesen eltűnhet az északi jégsapka FAGYOS HANGULAT Egy tanulmány szerint a következő évszázadra elolvadhat az Északi-sarkkör jégsapkája, ha a széndioxid-kibocsátás a jelenlegi mértékben fogja felmelegíteni a Földegkörét.
