A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-15 / 115. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2003. AUGUSZTUS 15. Röviden Felvidéki Ínyencek Fesztiválja Augusztus 12. A folyóparttól a töltésig kirakodóvásár várta a látogatókat, a gyerekeknek a fürdés mellett játékra is bőven volt alkalmuk. A gulyásfőzőverseny résztvevői tíz órakor kaptak engedélyt arra, hogy' kondérjaik alatt tüzet gyújtsanak. Az Érsekújvár— Naarden Szellemi Híd Polgári Társulás csapata kategóriájában a második lett, vagyis egy húszliteres bogrács boldog tulajdonosává vált. Kerekes István vezetésével a Búcsi Pince Parti előzte őket meg a sertés- és marhagulyás kategóriában. Míg a zsűri kóstolgatott, a szabadtéri színpadon a Csemadok besenyői alapszervezetének három csoportja húzta a talpalávalót. Az Ozsvald Norbert vezette Besenyői Citerások, majd Kollár Norbert Nádas tánccsoportja, valamint az asszonykórus több mint egy órán át szórakoztatta a közönséget. A zsűri a Kamocsai Vadásszövetség őzgulyását találta a legfinomabb vadgulyásnak. Babgulyás kategóriában az érsekújvári Villanytelep Ördögeinek fóztje ízlett. A legfinomabb halászlét a magy arországi Budapest nevű csapat főzte. 111 ÚJ HALLGATÓJA IiSZ A KÁRPÁTALJAI FŐISKOLÁNAK Augusztus 11. Az elmúlt héten zajlottak a felvételi vizsgák a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán (KMTF). A jelentkezők száma és felkészültsége egyaránt meghaladta a korábbi évekét. Idén a főiskola hét szakára 212 diák adta be jelentkezési kérelmét, akik közül tanítói szakra 16 főt, földrajzra 26, földrajz-történelemre 15, angol-történelemre 22, óvodapedagógia szakra pedig 17 diákot vettek fel. Ebben a tanévben 11 diákkal tanítói-angol szakpár is indul a KMTF-en, s három, a szórványvidékről származó diák is megkezdheti főiskolai tanulmányait: kettő tanítói szakra, egy’ pedig óvodapedagógiára nyert felvételt a főiskola által szervezett előkészítő tanfolyam elvégzése után. A taru'tói-óvodapedagógia szakpárra jelentkezők közül viszont csak négyen feleltek meg a követelményeknek, ezért a felvételi bizottság úgy döntött, idén nem indít csoportot e szakon. A vizsgaeredményeik alapján megfelelt felvételizők tanítói szakon kezdhetik meg tanulmányaikat. Öszszesen tehát 111 új hallgatója lesz szeptembertől az egyre népszerűbb főiskolának. Mint dr. Soós Kálmán, a KMTF főigazgatója, a felvételi bizottság elnöke az egyes tantárgyi vizsgabizottságok beszámolóit összegezve elmondta, javult a jelentkezők felkészültsége a korábbi évekhez viszonyítva. II. Péterrévei Nyári Napok Augusztus 11. A vajdasági Péterrévén a Tisza Művelődési Egyesület és a Kecsege Sporthorgász Egyesület szervezésében a község, a helyi közösség és a községi sportszövetség által támogatva az idén másodízben szervezték meg a Péterrévei Nyári Napokat. Ezt a rendezvénysorozatot a sport, a művelődési tevékenység, a szórakozás, a látvány jegyében szervezik. Ezúttal is nemzetközi jellege volt, mert a hazai művelődési egyesületek mellett Szekszárdról, Harkányból, Siklósról, Mindszentről, Hódmezővásárhelyről különböző néptánccsoportok, népi együttesek vettek részt, de sportolók, úszókés sporthorgászok is érkeztek. AII. Péterrévei Nyári Napok keretében pénteken és szombaton este a kézilabdapályán néptáncgálák voltak neves hazai és külföldi csoportok fellépésével. Restitúciós ostrom az erdélyi Hunyadi-kastély körül A KASTÉLY CSAK VÁR Nem kaphatja vissza a vajdahunyadi Hunyadi-kastélyt a magát a Corvin-dinasztia leszármazottjának tartó Popescu-Corvm család, amely 2001-ben nyújtotta be restitúciós kérelmét. A kastélyt 1922-ben vette birtokba a román állam, így nem esik a kommunista rendszer idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatását előíró törvény hatálya alá A helyzet paradoxom viszont, hogy ha helyi szinten nem is, a román kulturális minisztérium komolyan vette a visszaigénylést: a 2002-es évre kidolgozott országos restaurálási tervből a vajdahunyadi kastély kimaradt. Két pad között a földre kerül Erdély legnevesebb kastélya, Hunyadi János birtoka? Lepedus Péter A városházától nem messze magasodik a 14. században épített kastély, egy régi erődítmény helyén. Árkai fölé magasodó falaival, tornyaival, a kapuhoz vezető hídjával egyike az ország legszebb és legépebb állapotban megmaradt várkastélyainak. Nemcsak megerősített stratégiai pont, hanem pompás lak is volt egyben. Az évszázadok során urai egyre csak bővítették, alakítgatták. Az utolsó torony a Nye bojsza (Ne félj) nevet viseli, változás nélkül maradt fenn a törökverő magyar kormányzó idejéből. A kaputól jobbra lévő lovagteremben a következő latin nyelvű felirat hirdeti a hajdanvolt időket: „Építtette Hunyadi János, Magyarország kormányzója”. Ezt a bejáratnál felállított magyar nyelvű felirat tolmácsolja viszont a román, angol és német nyelvűek szerint a felirat nem tartalmazza a „magyarországi kormányzó” kifejezést, hanem a „hatalmas” és „dicsőséges” jelzőkkel helyettesíti. Az udvar alsó végén állványok és betonkeverő jelzi, hogy a kastélyban restaurálási munkálatokat végeznek. A folyosókon és a lovagteremben Nicolae Criser, a kastély-múzeum igazgatója vezet körbe. A visszaigénylési kérvényre mosolyogva emlékszik vissza: „Meglepődve tudtam meg, hogy Tárgu Jiuban él a Hunyadiak méltó utóda, Gheorghe Popescu- Corvin, aki benyújtotta visszaigénylési kérelmét a kastélyra.” Az igazgató is a városházán megfogalmazott álláspontot közölte az “örökössel”: a kastélyt nem a kommunista hatalom államosította, így nem is eshet a restitúciós törvény hatálya alá. „Ha Popescu-Corvin úr tényleg a Hunyadiak leszármazottja lenne, akkor sem ennek a törvények az alapján kellene megfogalmaznia a viszszaigénylési kérelmet - teszi hozzá, majd fanyar mosollyal folytatja. - Ezt az épületegyüttest még a román állam sem tudja fenntartani, hát még egy magánszemély..Criser nem hisz abban, hogy Popescu a Hunyadiak leszármazottja. „Fabrikált magának egy családfát, és azt állítja, hogy birtokában van a Corvinok családi pecsétje” - mondja a múzeum vezetője. Az igazgató sorolni kezdi a Hunyadi-pecséteket: „Hunyadi Jánosnak volt egy vajdai és egy, a magyarországi kormányzói mivoltát tanúsító pecsétje, fiának, Mátyás királynak szintén voltak pecsétjei. Gyűjteményeinkben van Vajdahunyad 11- féle pecsétje, amelyek tartalmazzák a Hunyadiak címerét, de nem beszélhetünk egy kizárólagosan a Corvinok által használt személyes pecsétről” -vonja kétségbe Popescu pecsétjének hitelességét Criser. „Gazdag, de tulajdonképpen egyoldalú levelezést folytattam Popescu úrral, a levelekben azzal vádolt meg engem, hogy a posztomat féltem, és ezért meg akarom akadályozni a restitúciót. Ez az ő joga, nagyon jó, hogy él is vele, de nem kellene elfelednie, hogy a törvény bünteti azokat, akik hamisan adják ki magukat örökösöknek” - mondja Criser. Ha az igazgató nem is, de a kulturális minisztérium komolyan vette a viszszaigénylést: a 2002-es évre kidolgozott országos restaurálási tervből a vajdahunyadi kastály kimaradt. A név mellé az összegek címszó alá valamennyi fejezetnél nulla lejt vezettek be. Az indoklás: az ingatlant visszaigényelték. A kastély fenntartása évente 20 milliárd lejébe (fél millió dollárba) kerül a helyi költségvetésnek, amióta a minisztérium megtagadta, hogy támogassa az intézményt, a belépőjegyek jelentik az egyetlen bevételi forrást. A kastély restaurálási munkálatai így lassan haladnak, mivel a turisták által kifizetett jegyenkénti 25 ezer lej (kevesebb mint egy dollár) vagy az egyetemisták és diákok, valamint a gyerekeknek felszámolt félárú jegyek nem rúgnak akkora összegre, ami biztosíthatná a munkálatok megfelelő ritmusát. Criser beletörődve jegyzi meg: Jövőre Stefan cel Maré román királynak szentelt év lesz, és természetesen a választások éve. Ennek méltó megünneplésére Bukarestben 800 milliárd lejt szánnak, aminek a felét ünnepi műsorokra és hasonló rendezvényekre költik majd el. A restaurálások képezik a legkisebb fejezetet ebben a költségvetésben, és persze rendbe kell tenni az uralkodóval kapcsolatos helyszínekre vezető utakat is. Az igénylő régóta nem jelentkezett a hollócímeres városházán vagy a kastélyban, így továbbra is az állam “védi” a Hunyadiak várát. Trianon virtuális revíziója lenne... Szák IJszló Számomra történeti, érzelmi és elvi evidencia, hogy meg kell teremteni Magyarország EU-csatlakozása után a hazájától elszakított, határon túli magyarság könnyű beutazását az anyaországba. Minthogy Románia, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria esetében ez a probléma nem vetődik fel, most a legfontosabb a Vajdaságban és a Kárpátalján élő magyarok hazautazhatásának megoldása. Tudom, ennek számos jogi és gyakorlati akadálya van. Arra valók a szakértők, a politikusok, a diplomaták, hogy ezeket elhárítsák! El lehet gondolkodni a kettős állampolgárságtól a speciális, külföldi magyar útlevélen át a hosszú lejáratú vízumig bármin. A magyar külpolitika erről eddig még elgondolkodni sem volt hajlandó. Most már igen. Nagyon helyes! Ügy fest, a kettős állampolgárság intézménye okozza a legtöbb fejtörést. Hagyjuk most az ügy horderejét tekintve pitiáner érveket. (...) De még ha volnának is bombabiztos kritériumok, akkor is ott a fő akadály: az Európai Unió tiltja az etnikai (stb.) alapon való megkülönböztetést. Miért diszkrimináció, ha nem húzom ki a vízből azt, aki nem fuldoklik? Miért érezhetné magát megrövidítve a többség, ha olyat nem kap meg, ami szóba sem kerülne, ha nem lenne a kisebbség? De jó, ne vitatkozzunk a bölcs EU-val. Fogadjuk el, hogy semmiféle megkülönböztetést nem túr el. Akkor viszont kaphasson kettős állampolgárságot, kedvezményes útlevelet, vízumot vagy bármilyen közlekedési paszszust az, aki vagy akinek a családja Trianon előtt a történelmi Magyarország területén élt. Legyen ez a gesztus Trianon békés, virtuális revíziója. A belépés az Európai Unióba ne ismételje meg, ne erősítsen rá Trianon igazságtalan nagyhatalmi diktátumára. Oldjuk fel ezt a történelmi Magyarország határainak gyakorlati hasznosításával. Ami azt is jelenti természetesen, hogy a kedvezés nemcsak a trianoni határon kívül rekedt magyarokra vonatkozna, hanem a kívül rekedt, pontosabban az anyaországukhoz csatlakozott egykori nemzetiségekre is. Ez nem nemzetiségi, hanem történelmi alapon nyugvó territoriális elv érvényesítése lenne. (...)
