A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-15 / 115. szám

4 A HÍD Amerika hírei 2003. AUGUSZTUS 15. Röviden Lövöldözés New Yorkban Augusztus 10. Hat embert sebesített meg egy vaktában lövöldöző kerékpáros New Yorkban. A fegyvergolyótól talált emberek egyike előzőleg barátnője miatt szóváltásba keveredett a lövöldöző fiatalemberrel - je­lentette szemtanúkra hivatkozva az. NBC. A tévéállomás jelentése szerint a lövések vasárnap este pánikot keltettek Brook­­lynban. A tettesnek sikerült elmenekülni a helyszínről. A dpa jelentése szerint a hat veden áldozat sérülése nem életveszélyes. A sérültek közül a legfiatalabb 14, a legidő­sebb 32 éves. Atomellenes tüntetés Hirosima évfordulóján Augusztus 11. Az atomfegyverek gyártása ellen vasárnap mintegy háromszázan tün­tettek a Tennessee amerikai szövetségi ál­lamban lévő Oak Ridge nukleáris eszközö­ket előállító gyáránál. A felvonulók a Hiro­simát 1945 augusztusában ért atomtámadás 58. évfordulója alkalmából követelték e fegyverfajta gyártásának leállítását. A tün­tetők ahhoz az Y-12-es jelzésű üzemegység­hez vonultak, ahol annak idején a japán vá­rosra ledobott atombombához készítették elő az urániumot. A tiltakozók hamut is vit­tek magukkal, ezzel jelképezve a támadás áldozatait. Soros Bush ellenlábasait SZPONZORÁLJA Augusztus 12. Mint már korábban is írtuk, Soros György meg akarja gátolni Gange Bush amerikai elnök újraválasztását: a ma­gyar származású amerikai milliárdos tíz­millió dollárt adományozott egy olyan szervezetnek, amely egy’ demokrata párti elnökjelölt támogatására próbálja mozgósí­tani az amerikai választókat. Soros pénte­ken közölte: az elmúlt 15 évben külföldön szállt síkra a demokratikus szabadságjog­okért és a nyílt társadalomért, most viszont az Egyesült Államokban óhajt fellépni ér­tük. “A világ sorsa az Egyesült Államokon múlik, és Bush elnök rossz irányba vezet bennünket” - idézte a tőzsdeguruból lett fi­lantrópot a dpa. Powell terroristának tartja Bászájevet Augustus 8. Colin Powell amerikai külügy ­miniszter pénteken az amerikai nemzetbiz­tonságra veszélyesnek minősítette Sámil Bászájev csecsen gerillavezért. Az amerikai külügyminiszter utasítást adott arra, hogy fagyasszák be Bászájev esetleges amerikai bankszámláit, akadályozzák meg pénzát­utalásait, mondván, Bászájev terrorista cse­lekményeket követett el, illetve követhet el amerikai érdekeltségek ellen. Powell pénte­ki közleménye azt mutatja, hogy a Bush­­kormányzat és az orosz vezetés között las­san egyetértés alakul ki abban, hogy Csecsenföldön a szakadár erők terrorista módszereket alkalmaznak harcukban. Napalmot vetettek be az amerikaiak Irakban? Augusztus 12. Az ARD televízió Monitor című magazinműsora szerint Joseph Boehm, az amerikai tengerészgyalogság ez­redese megerősítette, hogy' a Bagdad felé vonuló amerikaiak MK-77-es gyújtóbom­bákat használtak, amelyek a Vietnamban is • Amerikai környezetvédelmi konferencia A FÖLD TÖRVÉNYEI Az Egyesült Államokban konferenciát tartanak az úgynevezett Földmegfigyelő rendszer tervéről. A házigazda amerikaiak szerint a rendszer segítségével gyűjthet­nék és osztályozhatnák a Föld változó környezetének adatait, hogy ezen alapján hozhassanak majd fontos környezetvédelmi döntéseket. Egyes megfigyelők azonban bírálják az ötletet, mert szerintük ez csak jő ürügyet szolgáltat arra, hogy halo­gassák a globális felmelegedés elleni lépéseket. Augusztus 12. Közel harminc országból érkeztek vendégek az amerikai külügyminiszté­riumban tartott találkozóra. A döntés­hozók és környezetvédelmi szakembe­rek prominens amerikai vezetők be­szédeit hallgatják meg - köztük Colin Powell külügyminiszter, Spencer Abraham energiaügyi miniszter, vala­mint John Marbruer, Bush elnök tudo­mányos tanácsadója. Mindebből világos hogy a Bush-kor­­mányzat milyen nagy fontos­­ságot t u -lajdonít a “Földmegfigyelő rendszer” ötletének - de az, hogy pontosan ho­gyan is működik majd ez a rendszer, még nem világos. Az elképzelés szerint többféle for­rásból gyűjtenének és rendszereznének adatokat a környezet­ről, végül is arról van szó, amit a tudósok már amúgy is csinálnak, de a rendszer még jobban cso­korba fogná az adato­kat. Az Egyesült Államok azt sze­retné, ha a résztve­vők tíz évre el­­kötelez-HIRDETÉS A Zsámbéki-medence környékén fekszenek Magyarország, s tán nem nagy túlzás, Kelet- Közép-Európa legértékesebb földterületei, így van ez részben a főváros közelsége miatt, részben pedig azért, mert a vidék 70 százaléka erdő; itt van a legjobb levegő, s jó az infrastruk­túra is. Mindez így is marad, hiszen Magyarországon nem lehet csak úgy erdőt kivágni, pláne nem azért, hogy beépítsék a helyét. Néha egy-egy visszaélés előfordul per­sze, ami nagy visszhangot vált ki, igen helyesen, de ez egyáltalán nem jellemző. A környékbeli mezőgazdaságot sem kell különösképpen félteni. Először is mezőgazdasá­gi szempontból ezek a földek nem különösebben értékesek, a területfejlesztés sokkal gazdasá­gosabb befektetés. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az Európai Unió, ahová készülünk, nagyon szigorú kvótákat állít föl a tagországoknak arra is például, hogy az adott országban hány hektáron lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Nem valószínű, hogy a budakörnyéki földek beleférnének a kvótába Leginkább a szőlő­művelésre van itt, ezen a tájon esély. Az Unióban ma is szigorú területgazdálkodás folyik, ott min­den négyzetméter ki van használva, a lehető legoptimálisabban. ■fc Ugyancsak nincs tartani való attól, ha tovább tart a kiköltözés a fővárosból a zöldövezetbe. Amennyiben a folyamat tervszerűen, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az infrastruktúra kiépítésével együtt történik, nem lesz ebből baj. A világ fejlettebb részein ez kiválóan működik. to Szerencsére kezdünk mi is fölzárkózni; az, ami például Telkiben zajlik, az a nyugati területfe­jlesztés színvonalán van. A község érdeme, hogy elsőül ismerte föl a lehetőségeket, amelyek a területfejlesztésben rejlenek, s ezeket ki is használta. De senki nem késett le semmiről; a többi környékbeli település is sorra fog kerülni. Ez a vidék fejlődésre van ítélve. A LEGSZEBB TELKEK ELADÓK! Exkluzív környéken, Budapest vonzáskörzetében, a budai hegyekben közművesített építkezési telkek eladók! r * Avl-Á''' " ' Kívánság szerint házak ter­vezését és kivitelezését vállaljuk! 2089 TELKI, MUSKÁTLI U 1./B TEL.: (3626) 572 051 FAX.: (3626) 572 053 nék magukat a program mellett, amelybe a nyugati országok után a fej­lődő világot is lassan bevonnák. A pro­­jectnek azonban még nincs költségve­tése, és az sem világos, hogy honnan kerítik rá elő a pénzt. Tudósok és környezetvédők egyes csoportjai pedig úgy gondolják: a java­solt “Földmegfigyelő rendszer” csak jó ürügy arra, hogy halogassák a globális felmelegedés elleni fellépést. Ezek a csoportok még emlékeznek arra, ami­kor Bush elnök azt mondta: “a globális felmelegedés elmélete hibás tudomá­nyos következtetéseken alapul”. A több adat hasznos - mondják - de már most is elég adat áll rendelkezésre ar­ról, hogy a globális felmelegedés való­di jelenség, és hogy fel kell lépni ellene. Szabad kezek olajügyben Augusztus 12. Szemlátomást teljes jogi mentessé­get adott az amerikai elnök egy rende­letében az iraki olaj kitermelésébe és értékesítésébe bekapcsolódó vállala­toknak. A kritikák szerint a jogszabály - paradox módon - a törvény fölé he­lyezi a közép-keleti országban szerepet vállaló amerikai olajkonszemeket. Az elnöki rendelet (Executive Order Nr. 13303) jogi kereset elleni vé­delmet nyújt minden személynek vagy „entitásnak”, aki - és amely - részt vesz az iraki olaj kitermelésében, annak vagy a származékainak értékesítésé­ben, illetve ilyen ügy leteken érdekelt­séget szerez, vagy 1 »előlük jövedelmet húz. A Fehér Ház érvelése szerint a vé­delemre azért van szükség, hogy az olajvállalatok mielőbb és kockázat nél­kül tovább tudják adni a pénzt az iraki fejlesztési alapnak, ennyiben a jogsza­bály - úgymond - az irakiak számára óvja meg a pénzt a különféle jogi kere­setek ellenében. A rendelet indokolása szerint a lehetséges perek miatti bi­zonytalanság fékezi az újjáépítést, a po­litikai és az igazgatási intézmények ki­alakítását, illetve a nyugalom és a rend megteremtését, fenntartását. Ez a kö­rülmény veszélyt jelent az amerikai nemzetbiztonságra, ami indokolttá te­szi az adott kérdésben a rendkívüli álla­pot kinyilvánítását. A Los Angeles Times című lap által megszólaltatott szakértők szerint Irak­ban máris a dzsungelre emlékeztető ál­lapotok vannak, az olajvállalatoknak a jog fölé való helyezésével pedig a Fehér Ház mindezt törvénnyé teszi. Az elnö­ki rendelet értelmében teljesen kiszol­gáltatottá válna a jövőben eg)' alkalma­zott, akit elbocsátottak, mert szóvá merte tenni a munkáltatójának Irakban elkövetett visszaéléseit. Ugyancsak „el­nöki immunitás” illemé meg azokat, akik lerobbant tartályhajókon, súlyos kockázatokat vállalva szállítanak olajat a megszállt államból. Hasonlóképpen nem lehetne büntetni azt, aki valamely feldolgozott termékről - például üzem­anyagról - készít hazug reklámot.

Next

/
Thumbnails
Contents