A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-08 / 114. szám

IO ahíd Kultúra____________________________________________________ 2003. augusztus 8. ■ Magyar szakvélemény az amerikai közoktatásról A PEDAGÓGIA KULCSA Röviden Magyar Iskola Múzeum Augusztus 6. Az Amerikai Egyesült Álla­mok területén élő legnagyobb magyar me­zőgazdasági munkából élő település (Ár­pádhon Hungarian Settlement) Történel­mi Társasága elhatározta, hogy a korabeli magyar iskola történelmi épületét múze­ummá alakítja. Az épület műemlékké nyil­vánítása megtörtént. A negyedik generáci­ós magyar kolónia most a múzeum kialakí­tásán és megtervezésén dolgozik. Az épület ■ az Interstate 12 útról lesz megközelíthető és jelzőtábla jelzi majd a Hungarian Schoolmuseum felirattal az Árpádhoni Magyar Iskolamúzeum épületét. Papp László Connecticutben élő magyar építész, aki a New Brunswicki-i Magyar Álapít­­vány múzeuma épületének terveit készítet­te nyújt segítséget az Albany és Spring­­field között elhelyezkedő magyar település vezetőinek az iskolamúzeum terveihez. A történelmi társaság vezetője Louis Bartus a helybeli kolbászüzem tulajdonos, a néhai Alexander Bartus református pap fia. 2003. augusztus 16-án este 6 órakor az Árpádho­ni Történeti Társaság, jótékonysági össze­jövetelt szervez, s a bevételt a magyar isko­lamúzeum megépítésére szánja. E-posta: LOUCBART@I-5J.com Nemzetközi kultúrhét és DIÁKFESZTIVÁL PÉCSETT Augusztus 5. A VII. nemzetközi kultúrhe­­tet és diákfesztivált augusztus 9. és 16. kö­zött rendezik meg Pécsett - közölte a prog­ramsorozat főszervezője kedden, a bara­nyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoz­tatón. “Európa egyik jelentős, dinamiku­san fejlődő diákfesztiváljára 30 országból mintegy 200, felsőoktatásban tanuló fia­talt, a kísérő rendezvényekre pedig több ezer érdeklődőt várunk” - mondta el Mu­rányi Linda. A meghívott külföldi diákok, egyetemi tanárok és oktatók egy konferen­cián, valamint gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt, amelyek fő témája: a de­mokrácia. Ismertetése szerint a résztvevők előadásokat hallhatnak az európai döntés­­hozatal alapelveiről, környezetünk kihívá­sairól, az interkulturális kapcsolatokról, a globalizációról, valamint a civil szerveze­tek jövőjéről, majd megvitathatják az ezzel kapcsolatos kérdéseket. A fiatalok a konfe­rencia zárónapjára megfogalmazzák, mi­lyennek szeretnék látni Európát 20 év múlva. Murányi Linda szólt arról is, hogy a kultúrhét keretében emellett sor kerül a hagyományos diplomata-napra is. Ezen a tervek szerint 15, Magyarországon akkre­ditált misszió képviselője találkozik és ak­tuális közéleti kérdésekről folytat eszme­cserét. A főszervező kitért rá: bár a diák­fesztivál zárt körű, az egész napos kísérő­­rendezvényekre azonban a város lakossá­gát és a turistákat is várják. Magyar filmek külföldi filmfesztiválokon Augusztus 5. Az idei Magyar Filmszemlén kollektív alkotói díjjal jutalmazott Jött egy busz... című alkotást két nemzetközi filmfesz­tiválon: Locamóban és Montrealban is bemu­tatják augusztusban - mondta Vezér Erzsébet, a Magy ar Filmunió igazgatója. A Locamóban csütörtökön kezdődő tizenegy naps mustrán Schilling Árpád, Török Ferenc, Bodó Viktor, Pálfi György és Mundruczó Kornél szkeccs-Földessy Dénes- Iskolánk rangját elárulja a neve is: dr. Mező Ferenc annak a híres 1936-os berlini olimpiának egyik aranyérmese volt, ahol Magyarország a világ harmadik legsikere­sebb versenyzőjeként, Németország és az Egyesült Államok után, tíz aranyéremmel minden országot maga mögé utasított. Dr Mező Ferenc az olimpia szellemi kategóri­ájában szerzett aranyérmet. - mondta la­punknak Leitnemé Molnár Judit, majd így folytatta:- Huszonnégy éve kezdtem a tanító pá­lyát, s hamarosan részese lettem az úgyne­vezett Zsolnay program megvalósításá­nak'. Ez gyakorlatilag elsőtől negyedikig, majd ötödiktől nyolcadikig egyetlen folya­matot jelent. Elsőtől negyedik osztályig ta­nítok végig gyerekeket, a magyar nyelvre és irodalomra összpontosítunk.- Lehet alsó tagozatban irodalom-okta­tásról beszélni?- Abszolút lehet. A gyerekek igen ko­moly szinten a verselemzést sajátíthatják el, avagy például a balladaelemzést. Más­különben a Zsolnay program egyik lénye­ge, hogy mindjárt az elején úgynevezett csoportbontásban tanítunk Nem minden­ki érkezik ugyanis az iskolába egyforma képességekkel. Nálunk megalakult a Mező-Mályva program, mely képesség szerinti oktatást és nevelést jelent. Én már a második négy éven viszem végig a gyere­keket a Mező-Mályva programban.- Mit tart a nevelés és az oktatást kulcs­kérdésének?- A kisgyerek érezze: szeretem őt, sőt, én is érezzem, hogy ő is szeret engem. A gyereket kellően tiszteletben tartom, az önérzetét nem rombolom. .Amikor mind­ezt elértem, úgy gondolom, hogy a gyere­kekkel meg lehet váltani a világot.- Itt térjünk rá az interjú tárgyára: Ón hogyan vált népszerűvé a Nyugaton, illet­ve Amerikában élő gyerekek nyári tanító­jaként5- A válaszhoz kell némi pedagógia-törté­net. Kezdetben két nagy oktatási fonna lé­tezett: a poroszos, tehát besulykoló és a li­berális. Mindegyiknek volt értéke, de több féle eltérés is kimutatható közöttük. Ma­gyarország a poroszos rendszerhez tartó zott, de az a kor már elmúlt, nem érdemes róla be­szélni. Én azt hi­szem, hogy ná­lunk ma már a legjobb oktatási­nevelési út, ami­kor a kisgyere­keknek egyfajta koncentráció ké­pességet, fegyel­mezettséget, tartást adunk. Idén egy kilenc éves New York-i tanítványom, akit csak matematikára oktattam, odakint nehéz helyzetben volt. Például a számjegy írás­ban nem szoktatták őt egy külső, illetve külalaki rendre, a hatos számjegyet néha úgy írja, hogy nullának látszik, ugyanak­kor az ottani tanító néni, nem fogadja el tő­le, ha a hatos számjegy nullának olvasható, hanem hibaként aláhúzza. A tananyaggal sokkal lassabban haladnak. E kisfiú mate­matika tudása a harmadik osztály elvégzé­se után a magyarországi második osztály­ban négyes színvonalú tudásnak felelt meg. Vagyis egy évvel lejjebb volt. Pedig mint kiderült, ő egy odakinti rangos kísér­leti iskolába jár. Most igyekeztem megtaní­tani neki egy matematika tanulási techni­kát. Valósok lehetnek tehát azok a hírek, hogy az amerikai gyerekeknek két, sőt, olykor három évvel alacsonyabb színtű a tudásuk. Látszik az alapvető hiba: nem fej­lesztették eléggé a logikájukat. Ez utóbbi a nekik adott iskolai feladatokból is látszik.- Mely országokban tanuló magyar gye­rekeket oktatott már nyaranta?- Svédországban, Angliában, Belgium­ban és az Egyesült Államokban élőket. Nyaranta Magyarországon sok az olyan kisfiú és kislány, akinek szülei gazdasági emigránsok Amerikában, vagyis néhány évre mentek csak ki, hogy több pénzt ke­ressenek. E közben a gyerekeik jól megta­nulnak angolul, hiszen amerikai iskolába járnak. Mivel azonban majd végleg haza­térnek, szeretnék, ha gyermekeik évvesztés nélkül ülhetnének vissza az iskolapadba.- Sikerül?- Sok nyári tanulással igen. Akadt azonban olyan angol diákom, aki kiváló­an érettségizett Angliában, idehaza még­is csak a középiskola második osztályá­ban kellett folytatnia tanulmányait, hogy itthon nyugodtan jelentkezhessen egye­temi felvételre. Általában azonban a nyu­gat-európai iskolák jó színvonalúak, nem úgy az amerikaiak. Aki Nyugat- vagy Észak-Európában tanul, annak általában csak az úgynevezett nemzeti tárgyakat: a magyar nyelv és iro­dalmat, földrajzot, történelmet kell pó­tolnia, de aki Ameri­kában tanul, annak szinte mindent, kü­lönben a lemaradás két, sőt, olykor há­rom év is lehet. Aki viszont minden nyá­ron hazajön, s felál­dozza idejének javát, az szorgalmas tanulással év veszteség nél­kül jöhet vissza a hazai iskolába.- Az amerikaik alacsonyabb színvonala nem a túlzott liberális oktatás következmé­nye?- Azt hiszem, igen.- Ezzel nyilván nem az Európa egyes országaiban, vagy a Magyarországon is régebben volt poroszos fegyelmező isko­lát hiányolja, hanem a liberalizmus he­lyett az említett, s a szereteten alapuló, inkább erkölcsi-érzelmi kötődésen nyug­vó, mint a fegyelmezésből eredő tartást, tanulási kedvet?- Tökéletesen így van! Különösen az első osztályban, amikor a legsérüléke­nyebb a kisgyerek, igen fontos a szerete­ten alapuló nevelés. Ennek eredményé­ről többek között amit az egyik kisfiú mondott. Csinált nekem egy könyvjel­zőt, amelyre ezt írta: “Köszönöm szépen, hogy megmutattad, milyen jó tanulni és tudni.” M Szeretettel várjuk minden nap az Anonymus étteremben, a budapesti városliget mellett fogyaszthatják el a kedves vendégek. ANONYMUS ÉTTEREM - RESTAURANT BUDAPEST - VAJDAHUNYADVÁR 11.00 - 23.00 Minden nap élőzene / Every day live Jeden Tag Uve Musik Tel.: (06-1) 363-5905 music/ SMSNB mm Megdöbbenést keltett lapunk múlt heti számának tudósítása, amely szerint a magyaror­szági egyetemekre és főiskolákra nem vettek fel amerikai jelentkezőt. Holott ezeka fia­talemberek és lányok egytól-egyig magyarul beszélő, illetve magyar származású jelentke­zők voltak A megdöbbenés annak dacára született, hogy elég köztudott: az amerikai alsó fokú iskolák, de különösen a középiskolák oktatási színvonala jócskán elmarad az európai s így a magyarországi iskolák színvonalától. Hadd elemezzük tehát e közhiedelmet szak­szerű pedagógiával. Az eltérés okairól, fokozatairól Leitnemé Molnár Judit tanítónővel, a budapesti XIV. kerületi, vagyis zuglói Ond vezér parkban lévő Dr. Mező Ferenc Álta­lános Iskola tanítónőjével beszéltünk, aki nyaranta magán megbízásból amerikai illetve nyugat-európai magyar gyerekeket oktat.

Next

/
Thumbnails
Contents