A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-08 / 114. szám
6 AHÍD________________________Kárpát - medence__________________ 2003. augusztus s. ■ Határon túliak kettős állampolgársága és Európa AZ ARC KÉT OLDALA A kárpát-medence figyelmének középpontjába került a határon túliak kettős állampolgárságának kérdésé, miután kiderült: a magyar diplomácia nem foglalkozik a kérdéssel, figyelembe véve az európai realitásokat, a közelgő EU-tagságot és azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kedvezménytörvénnyel szerzett. Röviden Szent István-szobrot kapott Kalotaszenthrály Augusztus 3. A Szent Istvánról elnevezett Kárpát-medencei települések mintegy 450 küldöttje volt jelen a hét végén, Kalotaszentkirályon tartott találkozón. A hagyomány szerint évente más-más település látja vendégül a nevüket Szent István államalapító királytól származtató helységeket. Az immár hetedik éve megtartott találkozó házigazdája idén Kalotaszentkirály volt, amely először ad otthont a rendezvénynek. Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. Csökkenő Felvidéki magyarság Augusztus 3. A statisztikai hivatal 2001-es népszámlálási adatai alapján csökkent azoknak a felvidéki településeknek a száma, ahol egy-egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, tehát ahol a hivatalos érintkezésben is használható annak nyelve. A kulturális minisztérium már tárcaközi véleményezésre bocsátotta a helységek új listáját, melyen a korábbi 512 helyett már csak 500 olyan település szerepel, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot. Kárpátalján is nó A VIZEK SZENNYEZETTSÉGE Augusztus 1. Betiltotta a fürdést a Latorcán a víz egészségre veszélyes szennyezettsége miatt pénteken a Kárpátaljai Munkács közegészségügyi hatósága. A munkácsi hatóság indoklása szerint a legutóbb elvégzett bakteriológiai és kémiai vizsgálatok szerint Kárpátalja második legnagyobb folyójának vize a várost átszelő szakaszon annyira szennyezett, hogy a benne való fürdőzés akár életveszélyes egészségügyi következményekkel is járhat. Szakemberek szerint a Latorca vizének szennyezettségét az okozza, hogy nincs pénz szennyvíztisztításra a folyó menti nagyobb településeken, a falvakban pedig teljesen hiányzik a központosított csatornarendszer. Erdélyi EKE-tábor Augusztus 4. Ratosnyán, Maros megyében rendezték az Erdélyi Kárpát Egyesület idei, immár tizenkettedik vándortáborát. A természetjárást és a honismeretet népszerűsítő szervezet Maros megyei fiókja által szervezett, az idén szerdától vasárnapig tartó rendezvény kedveltségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy évente ezren vesznek részt a túrákkal, kirándulásokkal, előadásokkal színesített táborban. Ratosnyán, a Maros által körbeölelt tisztáson nem kevesebb mint 1150 személy vert sátrat az idén; többségük Romániából érkezett, de voltak résztvevők Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból, Olaszországból, Németországból, Franciaországból, Hollandiából és az Egyesült Államokból is. A LEROMBOLT FALURA EMLÉKEZTEK Augusztus 4. A kommunista falurombolás során felszámolt Maros megyei Bözödújfalu helvén szombaton tizenharmadik alkalommal gyűltek össze a település egykori lakói, hogy a falu felső bejáratánál épített siratófalnál emlékezzenek a faluközösség elhunyt tagjaira és a településre, melynek helyén most mesterséges tó áll. Dr. Szalma József A kettős állampolgárság hazai és anyaországi ellenzői a következő fontosabb kifogásokat emelik: 1) A kettős állampolgárság terheit az anyaországi adófizető polgárok viselnék, ami nem lenne méltányos. 2) A határon túli magyarokat kettős kötelezettség terhelné, pl. kettős katonai szolgálat, kettős adófizetés, egészségbiztosítás stb. 3) A határon túli magyarok kettős választói joghoz jutnának, abban az országban, ahol születtek és az anyaországban is. 4) Nem lehet az, hogy a vajdasági és kárpátaljai magyarok (akik a schengeni vízumkényszer által leginkább veszélyeztetettek) más (kedvezőbb) elbírálásban részesüljenek, mint a romániai (történelmi és földrajzi elnevezéssel: erdélyi) vagy szlovákiai (történelmi és földrajzi elnevezéssel: felvidéki) magyarok. 5) A hatályos magyar állampolgársági törvény értelemében bárki megszerezheti a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok közül, aki legalább egy évig Magyarorzág területén él, van magyarországi megélhetése, letelepedési engedélye van, rendezettek a lakáskörülményei, vagy aki családegyesítéssel, házassággal vagy más úton integrálódott. Nincs tehát akadály a hatályos magyar törvény rendelkezései szempontjából a magyar állampolgárság megszerzésének. Ezek jelentős kifogások, sok (rész)igazságot tartalmaznak. Egészében véve azonban mégsem fogadhatók el elemző észrevételek nélkül, amiket csupán vázlatszerűen tehetünk meg. Ad 1) Szerintem van lehetőség arra, hogy a kettős állampolgárság terheit ne az anyaországi adófizetők viseljék. A határon túli magyarság nem tehet arról, hogy kívülrekesztették anyaországából, még kevésbé arról, hogy hagyományosan lakott régióikat, melyek az anyaországhoz tartoztak, kétes (trianoni) egyezménnyel és diktátummal leszakították és különböző országoknak adták. Olyan országoknak, melyek a trianoni egyezmények akár igen szűkös kisebbségvédelmi klauzuláit sem tartották be. És időnként ismétlődően, népszövetségi és nemzetközi fórumokon benyújtott tiltakozások ellenére súlyos diszkriminációknak, sőt etnocídiumoknak, továbbá európai normákkal szembeni be- és kitelepítéseknek voltak kitéve. Adott esetben vonatkozik ez a vajdasági/délvidéki magyarságra is. Nem róható ez fel Európának, mert Európa csak az ötvenes évek második felétől épül. Ugyanakkor Európa nem hunyhat szemet a kontinens legnagyobb lélekszámú, európai orientáltságú kisebbségének, a több országba “beosztott” magyar kisebbségi közösségek sorsa felett. Kell hogy legyen lehetőség arra, hogy amennyiben az anyaország nem tudja viselni a kettős állampolgárság anyagi terheit, ebben az anyaországnak Brüsszel támogató segítségére legyen. Nem tagadhatja ezt meg sem Németország, sem Franciaország vagy más európai államok, melyek nemcsak a bevándorlóknak, de a külön jogcímen nemzettársaiknak megadják vagy megadták a kettős állampolgárságot, mégpedig igen nagy számban. Svájc és Franciaország között bilaterális egyezmény van a kettős állampolgárok társadalombiztosításáról. Svájc és Izrael között nemkülönben. Finnország is bilaterális egyezményeiben elismeri a kettős állampolgárság tényét, és adott partnerországával szabályozza ennek folyományait. Vannak más példák is Európában. Az európai országokban tehát kevés jogalap van arra, hogy megkérdőjelezzék a kettős állampolgárságot. Felfigyelhetünk arra, hogyan reagált Európa a román és szlovák kedvezménytörvény iránti kifogásaokra. Úgy, hogy odafigyelt rájuk. Ez az odafigyelés rosszallást tartalmazott, valamint a román és szlovák kifogások elfogadását. Legnagyobb meglepetésünkre. (Szlovákiának “haja szála” sem görbült, ezek után is töretlenül Magyarországgal egyidejűleg lesz EU-s tagország.) Annak ellenére történt ez, hogy a szlovák és román kedvezménytörvény még nagyobb privilégiumot nyújtott a határon túli szlovákoknak és románoknak, mint a magyar kedvezménytörvény. Elgondolkodtató, mert feltehető a kérdés, hogy mit akart ezzel a magyar elmarasztalással mondani Európa. Azt, hogy a szlovákoknak és a románoknak lehet kedvezménytörvénye, a magyaroknak nem? Nem hiszem, hogy “Európa” ezt akarta volna mondani. A magyar politikának át kell gondolnia azt a helyes európai követelményt, hogy a szomszédokkal jóban kell lenni. Ha azonban a szomszédok “rosszalkodnak”, ezt meg kell mondani Európának. Ez a tisztességes. Európa pedig (Verheugen), ha úgy gondolja, bogy indokolatlan a szomszédok akadékoskodása, koppintson körmére nem Magyarországnak, hanem Szlovákiának vagy Romániának. Márpedig ezen országok alkotmányaiban az áll, hogy nemzetállamok. Ezen országoknak vannak státustörvényei. Szóval van mit mondani. Anélkül, bogy Magyarország EU-s csatlakozása ezért kérdőre vonható lenne. De nem anélkül, hogy kérdőre vonható legyen ezen “utódállamok” csatlakozása. Szilvdssy József Nemrég újra rádöbbenhettünk arra, hogy Szlovákiában még mindig akadnak olyan személyek, akiket már akkor is kerülget a gutaütés, ha olykor húsz másodpercig magyar nyelvű reklámot sugároz a pozsonyi közszolgálati tévé. Az egyikük az egykor nemes, ma viszont szinte kizárólag csak magyarellenes célokért küzdő Matica slovenská szóvivője. Segítőtársa pedig a kulturális minisztérium államnyelvi - köznyelven csak nyelvrendőrségi - főosztályának vezetője. Ahol egyébként a tárcavezető a szlovák-magyar kapcsolatok egyik jeles szakértője. Az államtitkárt pedig az MKP jelölte. Beosztottjuk mégis háborítatlanul dáridózik, s nem először. A főosztályvezető és a matyicás szóvivő felháborodva törvénysértést emlegetett, ám fene nagy felháborodásukban mindketten megfeledkeztek arról, hogy a Szlovák Televízió eddig már sugárzott nem szlovák nyelvű reklámokat. Igaz, azok nem magyarul, hanem angolul hangzottak el, s a jelek szerint nem borzolták a két tisztségviselő mélynemzeti lelkületét. Ok arról is megfeledkeztek, hogy a The Slovak Spectator című lapot propagáló angol és a Vasárnapot népszerűsítő magyar mondatok pontos szlovák fordítása párhuzamosan olvasható volt a képernyőn, vagyis az sem maradt le semmiről, aki csak szlovákul tud. Igaz, még ebbe a megoldásba is belekötött a matyicás tisztségviselő, szerinte ugyanis a feliratok kicsik voltak. Magyarellenes kekeckedésében azzal sem törődött, hogy ezek a szövegek szabványosak. Mindezek után kérdéses, hogy az Űj Szó ugyancsak magyar nyelvű hirdetését az érvényes szerződés szerint sugározza-e az STV e hét végén. Semmi okunk nagyvonalúan legyinteni néhány ügybuzgó nacionalista újabb megnyilvánulása fölött. É ppen ők bizonyítják ugyanis, hogy országunkban tovább él a „na Slovensku po slovensky” sovén buzgólkodás, amelyet különösebben nem hergelnek a szlovák médiában egyre gyakrabban megjelenő angol vagy német hirdetések és más közlemények. Ám azonnal ricsajozni kezdenek, ha magyar szövegbe ütköznek. Most sem tágítanak, holott Szlovákia az Európai Unióba készül, idehaza pedig talán mégiscsak érvényesül az Európai Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartájának végrehajtásáról rendelkező jogszabály.
