A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-07-04 / 109. szám

12 A HÍD Tudomány 2003. JÚLIUS 4. ELLESETT MOZGÁS Szitakötőtől lopnának a kutatók Ausztrál és brit kutatók munkájának eredményeként a jövőben megjelenhetnek a maiaknál sokkal fejlettebb légvédelmi rakéták. A rakéták nem is technikai szem­pontból lehetnek majd fejlettebbek, hanem a röppályájukat tekintve jelentenek nagy újítást. Röviden Hackerek zsarolják a Microsoftot Június 30. XBox-hackerek egy csoportja azt állítja, hogy biztonsági résre találtak a Microsoft játékkonzoljában, amely lehető­vé teszi nem engedélyezett kód futtatását. Az ausztrál ZDNetnek névtelenül nyilat­kozó hackerek azt követelik a Microsofttól, hogy tegye lehetővé Linux futtatását az XBox konzolon, különben nyilvánosságra hozzák a konzol feltörésének módját. A szoftverkonszem erről hallgat, viszont ál­lásfoglalást adott ki a müncheni Linux-átál­lással kapcsolatban. Mobilinternetet fejlesztene az ENSZ Június 27. Az ENSZ szerint a vezeték nél­küli hálózati technológiákkal az elmaradott térségek könnyebben felzárkózhatnak a vi­lág fejlettebb részéhez. A legtöbb érintett országnak azonban segítségre lesz szüksége a drótnélküli rádiós internet (WiFi) haszná­latának elsajátításához és az eszközök tele­pítéséhez, mondta Kofi Annan, az ENSZ főtitkára múlt héten egy technológiai kon­ferencián. ÜZEMANYAG CELLÁVAL MŰKÖDŐ laptopot mutat be a NEC Június 30. A japán NEC beépített üzem­anyag cellával működő laptop számító­gép piacra dobását tervezi. A 288x261x40 milliméteres készülék kevesebb mint két kilogrammot nyom, mivel a tápegysége mindössze 900 grammos lesz. Egyszeri feltöltéssel a 300 köbcenti, 10 százalékos metilalkohol koncentrátum öt óra folya­matos üzemelést tesz lehetővé. Ezt a NEC két év alatt negyven órára tervezi megnyújtani. A Toshiba 2004-ben külső üzemanyag cellával működő számítógép bemutatását tervezi. Kamerás mobillal könyvet lopnak Japánban Június 30. A japán könyvkereskedőknek komoly problémát okoz a technológiai fej­lődés. A vásárlók egyre gyakrabban csak az érdeklődésre számot tartó kiadványok le­fényképezése végett térnek be az üzletbe a legmodernebb kamerával felszerelt mobil­telefonjaikkal felfegyverkezve. A japán ma­gazin kiadók ezért az üzletekben elhelye­zett plakátokkal próbálnak a "vétkesek" lel­kiismeretére hatni a jelenség megfékezése érdekében. Ennél többet nem is nagyon te­hetnek, hiszen egyrészt a törvény csak az üzleti célú másolást tiltja a magáncélút nem, másrészt üzletben telefonálni nem ti­los és nehéz lenne megkülönböztetni, hogy valaki mikor telefonál és mikor fényképez. Japánban jelenleg 77 millióan rendelkez­nek mobiltelefon előfizetéssel. Az év eleje óta eladott készülékeknek a fele kamerával felszerelt típus volt. Ismét elhalasztották a második Mars szonda startját Június 30. A tervezett hétfőre virradó éjjel helyett szerda este indulhat útjára az Opportunity' (lehetőség) nevet viselő ame­rikai Mars-szonda, jelentette ki vasárnap a NASA szóvivője. A késlekedés ob műsza­ki jellegű: a Delta II rakétán "problémák je­lentkeztek a szigeteléssel." Az eredetileg szombat éjszakára tervezett fellövést a ked-Június 27. A rakétafegyverek esetében alkalma­zandó technológia alapvetően két ausztrál kutató munkájában gyökere­zik, akiknek sikerült megfigyelnie a hím szitakötők légi összecsapásai köz­ben „bevetett”, ún. mozgásálcázó repü­lési technikát. A szitakötők a levegőben ugyanis olyan módon navigálnak, hogy ellenfelük nézőpontjából úgy tűnjön mozdulatlanok, ehhez az szükséges, hogy a célpont mindig a környezet ugyanazon pontján lássa a támadót, holott az valójában egyre közelebb és közelebb kerül. Az ausztrálok eredményei nyomán két angol biológus megállapította, hogy ez a mozgásálcázó repülési tech­nika bizony az embereket is képes megtéveszteni. A módszert a londoni kutatók - a ma leginkább kézenfekvő módon - egy szá­mítógépes harci játékprogram segítségé­vel tesztelték, amelyben a játékosoknak az őket veszélyeztető rakétákat kellett Június 29. Természetesen nem arról van szó, hogy Nagy-Britannia titokban saját űr­repülőgépeket fejlesztett volna. A kül­detés célja ugyanis az atmoszféra hatá­rának elérése, méghozzá hőlégballon­nal. A küldetés ilyenformán nem is iga­zi űrbéli tevékenység, hanem afféle ég és föld között bonyolított akció lesz. A gigantikus ballonnal utazó pilóták tu­lajdonképpen - amennyiben sikeres megcéloznia. A ma alkalmazott hő- és célkövető rakétákat sokkal inkább sike­rült elhárítania a kísérletben résztvevők­nek, mint a szitakötőktől ellesett, folya­matosan pozícióját korrigáló módon kö­zelítő virtuális támadóeszközöket. Ezek a rakéták ugyanis sokkal közelebb jutottak a célponthoz, mielőtt észlelték őket, mint hagyományos társaik. A szitakötő-technika felkeltette a brit védelmi minisztérium érdeklődé­sét is, különösen az után, hogy a londo­ni biológusok szerint egy ilyen elven működő rakéta vezérléséhez nem kelle­ne bonyolult szenzorokkal felszerelni a fegyvereket, a navigálást képes volna egy megfelelően programozott neurális hálózat is ellátni, oly módon, hogy fo­lyamatosan megbecsli a célponthoz vi­szonyított helyzetét. A brit kutatók ezt egy szimulációs program segítségével képesek voltak megoldani a virtuális rakéták esetében, amelyekbe a szitakö­tőkről rögzített felvételek adatait táp­lálták. Az ilyen módon „betanított” lesz a repülés - a hőlégballonnal elért magassági rekord megdöntésére pá­lyáznak, hiszen ennél magasabbra már - a Földön - tényleg nem lehet eljutni. Természetesen a magasság miatt a pilótáknak már valódi szkafandereket kell viselniük, hiszen megkísérlik a 40 kilométeres magasságot elérni, ami megdöntené az amerikai haditengeré­szet eddigi magassági rekordját, amit 1961-ben állítottak be 34 kilométerrel. A tervek szerint a ballon személyze­te 4 órán keresztül emelkedne az at­moszféra határáig, ilyen magasban pe­dig a kozmikus sugárzás miatt az em­berek számára megfelelő védelem szükséges, ezért az űrhajósokhoz ha­sonlóan a legénység szkafandereket vi­sel majd. Probléma esetén a légballonon uta­zók számára egyetlen lehetőség kínál­kozik a menekülésre, nevezetesen az, hogy a ballontól elszakadva visszazu­hannak a légkörbe. A rekorddöntési kí­sérletre a következő hónapban, azaz jú­liusban kerül majd sor, az időjárási té­nyezők ugyanis ekkor kedveznek majd egy ilyen, még a legmodernebb tech­nológiákkal is roppant kockázatos kül­detés végrehajtásához. rendszer már képes volt a célpontját veszélyesen megközelíteni, illetve el­pusztítani a virtuális térben. A tudósok szerint egy ilyen elven működő rakétaelhárító, illetve légvé­delmi rendszer különösen akkor mű­ködhet hatékonyan, feltételezésük sze­rint kivédhetetlenül, ha egyszerre több rakéta is egymás mögött, ugyanazon a pályán közelíti meg a célpontot, ebben az esetben ugyanis a cél nem tudná megbecsülni, valójában mennyi rakétát lőttek ki rá. A hadiipar képviselőinek érdeklődé­sén kívül a számítógépes játékokat fej­lesztő szakemberek is felfigyeltek a megoldásra. Számukra ez a megoldás lehetővé tenné ugyanis, hogy olyan el­lenfelek ellen küzdjenek a játékosok, amelyek elsődleges célja, hogy lopa­kodva, meglepetésszerűen támadjanak, így a virtuális térben folytatott harcok sokkal realisztikusabbak lehetnek a ma megszokottaknál. Egyetemi előadás a mobilon át Június 30. A Regensburg egyetem hallgatói az előadásokat hamarosan ottho­nukban vagy akár utazás közben is nézhetik és hallgathatják. A forra­dalmi áttörés sikerét csak a hatal­mas telefonköltség áshatja alá. A gazdasági informatikai tanszék Európában egyedülálló projektje lehetővé teszi, hogy a felhasználók a mobiltelefon segítségével élőben vagy videofelvételről kövessék nyo­mon az előadásokat. A német Focus magazin beszá­molója szerint az őszi félévtől indul a "Videovorlesung auf dem Handy". Aki telefonon át "ülne be" az előadóba, az egyetem WAP ol­dalán keresztül bejelentkezhet a kí­vánt órára, majd a telefon képer­nyőjén követheti az órát. "A mobil technológia alkalmazá­sával az egyetemisták értelmeseb­ben is eltölthetik az idejüket" - je­lentette ki a lapnak Franz Lehner, az egyetem professzora. Az viszont kérdéses, hogy a tá­voliét luxusát a hallgatók megen­­gedhetik-e maguknak. Egy 90 per­ces előadás mobil végignézése, - hallgatása ugyanis körülbelül 50 eurós telefonköltséggel jár. Lehner professzor ígéretei szerint azonban készülnek majd rövidebb, így ked­vezőbb árú összefoglalók is. LUFI A ZŰRBEN Hőlégbalonnal törnek magassági csúcsokra Két brit pilóta júliusban megkísérli felülmúlni a több mint 40 éve megdöntet len emberi legénységgel elért magassági rekordot — hőlégbalonnal. Nagy-Britannia első önálló úrkalandja rövidesen megvalósulhat, hiszen tegnap bemutatták az emberi legénységgel végrehajtandó küldetéshez használandó eszközöket.

Next

/
Thumbnails
Contents