A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-27 / 108. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2003. JÚNIUS 27. Röviden Nyolc orosz halt meg új CSECSENFÖLDI HARCOKBAN Június 24. Nyolc orosz katona vesztette életét az elmúlt 24 órában Csecsenföldön, különböző fegyveres incidensekben. Az orosz légierő Vegyeno körzetében bombákkal és rakétákkal támadta a csecsen szakadárok feltételezett búvóhelyeit. Ugyancsak Vegyenónál, valamint két másik településnél hasonló céllal a tüzérséget vetették be az oroszok - mondta el az AP-nek a Moszkvabarát csecsen kormány egy tisztviselője. A csecsen szakadárok egy nap leforgása alatt 13 fegyveres akciót hajtottak végre orosz állások ellen, egy részüket Groznij egyik külvárosában. Magában Groznijban egy rendőrjárőr meg akart állítani egy személygépkocsit, de a benne ülők tüzet nyitottak és megöltek egy rendőrt. Az lövöldözésben később a kocsiban lévő két csecsen fegyveres is életét vesztette. VÉRES BÖRTÖNLÁZADÁS volt Brazíliában Június 23. Tizenhárom rab életét vesztette a brazíliai Manaus nagyváros börtönében, ahol lázadás tört ki. A börtön lakói régóta követelték, hogy az őrök bánjanak emberségesebben az elítéltekkel, és hagyják el fölöslegesen kegy etlen módszereiket. A sebesült és halálos áldozatok száma a TV Globo brazil csatorna szerint emelkedhet, az intézményben ugyanis egyelőre óriási a káosz, a károk felmérésére sem volt még lehetőség. A rendfenntartóknak több óra alatt sikerült megfékezniük a lázadókat, majd hosszas tárgyalások következtek. Menekültek hajója süllyedt el Június 22. Mintegy 200 illegális bevándorló halt meg, amikor a hajójuk Tunézia partjainál szombat hajnalban felborult. A hajó utasai Olaszországba tartottak. A tunéziai parti r független, magyar nyelvű amerikai hetilap Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin JackHabn Sióréti Antónia Szerencsi Tamás Péterman István Horvát Zsolt Németh Csaba (sport rovatok) Hollóst Klári (egészség-magazin rovatok) Föláessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (Magyarországi kulturális tudósító) Egyed Izsák Sándor (gyerek rovatok) Főszerkesztö/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publ isher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. BRIT SZOCSAVARAS “Soha nem mondtuk, hogy Irak közvetlen veszélyt jelent” Straw brit külügyminiszter szerint sem ő, sem kormánya nem használta soha azt a kifejezést, hogy Irak azonnali és közvetlen fenyegetést jelentene Nagy-Britanniára. Jack Straw a brit alsóbáz külügyi bizottsága előtt felelt a hírszerzési anyagok kormányzati kezelését firtató kérdésekre. Június 24. Straw szerint Blair kormányfő “fennálló, komoly veszélyről” beszélt, ami “nagyon különbözik az azonnali és közvetlen fenyegetés” kifejezéstől. A háború ellenzői ez utóbbi kifejezés használatát kérik számon a kormányon. A kormány bírálói “olyan mondatokat adnak a szánkba, amelyeket soha nem mondtunk” - jelentette ki a meghallgatáson Straw. A külügyminiszter szerint Húszéin diktatúrája leginkább a terrorizmus aktív támogatása miatt jelentett fenyegetést. Ez utóbbi kijelentésével Straw egyértelműen megpróbálta eltolni a vizsgálat hangsúlyát a tömegpusztító fegyverek kérdéséről az iraki háború valós okai felé. Húszéin diktatúrája anyagilag és politikailag is támogatott palesztin terrorszervezeteket - többek között a Hamaszt. Húszéin személyesen utalt húszezer dolláros jutalmat minden egyes palesztin öngyilkos merénylő családjának. A külügyi bizottság két hete kezdte meg a kormányzat és a hírszerzés a háború előtti munkájának vizsgálatát. Több munkáspárti és liberális demokrata ellenzéki képviselő szerint a Blair-kabinet eltúlozta a hírszerzés adatait. ELTEMETETT HÁBORÚ Ötvenfős tömegsírt találtak Szerbiában Ötven holttestre leltek kedden törvényszéki szakértők Zvomik boszniai szerb város környékén egy tömegsírban. A tetemek vélhetően a boszniai háborúban meggyilkolt muszlim lakosok földi maradványai. Június 25. A Szarajevótól mintegy 80 kilométerre északkeletre fekvő Zvornikban 1992 áprilisa és júniusa között több kivégzés is történt, az egykori vérengzések szemtanúi segítettek a szakembereknek a tömegsír megtalálásában. A boszniai tömegsírok többségével ellentétben a kedden felnyitott, négyszer tizenhat méteres alapterületű gödörben a tetemek műanyag zsákokban, rendezetten voltak elhelyezve. A zsákokon a volt jugoszláv hadsereg neve olvasható, a jugoszláv erők a boszniai háború idején a szerbek oldalán harcoltak. A következő tíz napban további négy sírt terveznek feltárni a szakértők a környéken. Az egykori háborús áldozatok földi maradványait DNS-vizsgálatoknak vetik alá. Az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háború alatt mintegy 250 ezer ember vesztette életét, és közel 20 ezret eltűntnek nyilvánítottak. Azóta a szakértők 16 500 tetemet találtak a tömegsírokban - jelentette az AR A TIBETI VITA VÉGE? India Tibetet már Kína részének tekinti * Áttörésként értékelhető az indiai miniszterelnök kínai látogatása a két ország politikai kapcsolataiban. Tíz éve nem látogatott ugyanis a hivatalban lévő indiai miniszterelnök a szomszédos Kínába. A két atomhatalom viszonya korábban rendkívül feszült volt, többek között határviták miatt. Most India bejelentette, hogy Tibetet hivatalosan Kína részének tekinti. Június 24. Tíz év után utazott indiai kormányfő Kínába. A hatnapos látogatáson több fontos kérdésről is megegyeztek a két ország vezetői. Többek között szorosabb gazdasági együttműködésről, a két ország közötti vízumkorlátozás enyhítéséről írt alá szerződést kínai útján Atal Behari Vadzspají indiai miniszterelnök, aki több magas rangú kínai vezetővel, így Csiang Cö-min volt államfővel és Ven Csia-pao miniszterelnökkel is találkozott. A látogatás során két vitatott határ menti terület sorsáról is lényegében megállapodtak az ázsiai nagyhatalmak vezetői. így India elismerte, hogy Tibetet hivatalosan Kína részének tekintik. Ez a lépés azért is érdekes, mert jelenleg az első számú tibeti vezető, a dalai láma székhelye Indiában található. Ráadásul éppen Tibet miatt keveredett határ menti fegyveres konfliktusba a két ország a hatvanas években. Az indiai lépést viszonozva Kína is engedett: beleegyezett, hogy a két ország kereskedelmet folytasson a határ menti Szikkim nevű tartományon keresztül. Ez a lépés a BBC szerint az első lépés ahhoz, hogy Kína elismerje, hogy a vitatott hovatartozású terület Indiához tartozik. Egyelőre azonban hivatalosan Kína még nem ismeri el, hogy Szikkim India része. Ugandái lányrablások Június 25. Uganda északi részén egy lázadó csoport elrabolt KM) lányt egy katolikus leánygimnáziumból. A hadsereg hiába keresi a gyerekeket helikopterekkel, egyelőre nincsen nyomuk. A magukat kereszténynek mondó felkelők több katolikus papot is kiraboltak és megvertek. Miután keddre virradó éjszaka a felkelő csoport megtámadta az ország északkeleti részén lévő Lwala leánygimnáziumot, a katolikus középiskola 400 tanulója közül százat erőszakkal magukkal hurcoltak. A lányok egy része megszökött, de több mint ötvenen most is fogságban vannak. A hatóságok szerint a lázadó csoport katonái azért vitték el a lányokat, hogy megerőszakolják őket. A hadsereg helikopterekkel keresi az erdős területen az emberrablókat, de egyelőre nem akadtak nyomukra. A környéken pánikba estek az emberek, a csoport több támadást is végrehajtott a környéken, több civilt meggyilkoltak vagy megcsonkítottak. A támadók megvertek két katolikus papot is, és elraboltak 3 millió ugandai shillinget az intézetből. A száz diáklányt Az Úr Ellenálló Serege nevű katonai csoport rabolta el. A szervezet 17 éve tartja rettegésben véres akcióival Eszakkelet-Ugandát. A csoportnak nincsenek egyértelmű politikai céljai: misztikus keresztény ideológiájuk van, és azt akarják elérni, hogy Ugandát az általuk kijelölt 10 keresztény parancsnok irányítsa. A csoportnak egyik keresztény egyházhoz sincs köze. Az elmúlt években közel 5000 gyereket raboltak el, akiket katonáskodásra kényszerítenek, dolgoztatnak, vagy szexrabszolgát csinálnak belőlük. A környékről már 800 000 ember menekült el Az Úr Ellenálló Serege támadásai miatt. A mostani támadás után a környékbeliek újabb támadásoktól rettegnek. A megtámadott gimnáziumtól 50 kilométernyire lévő Sorotiba gyerekek százai menekülnek be éjszakázni.
