A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-06-13 / 106. szám

12 A HÍD Tudomány 2003. JÚNIUS 6. Röviden Búcsú a Földközi-tengertől? Június 5. Aggasztóan melegedik a Föld­közi-tenger környéke, és a mediterrán térség nyaranta lassan elviselhetetlenné válik. Évente megközelítőleg százmillióan utaznak valamelyik mediterrán országba, hogy ott nyaraljanak, pihenjenek, azon­ban a felmelegedés miatt a térség nyáron lassan éppen e célnak nem felel majd meg, ami már gazdasági problémákat is okoz majd. Szakértők szerint ez a felmele­gedés okozta a 2002-es görögországi és a dél-francia erdőtüzeket. A jelenséget ere­jét jelzi, hogy idén is korán köszöntött be egy forró, és nem mellékesen csapadék­ban szegény nyár Dél-Európában. DNS ÚJRAPROGRAMOZÁS Június 7. A rákosodást alapvetően nem génmutációk okozzák, vélik azok az ame­rikai kutatók, akik kísérleteik során rákos sejtekből egészséges egérembriókat klónoztak. Egy amerikai rákkutató intézet munkatársai olyan kísérletet végeztek, amely sikeresen demonstrálta, hogy a sej­tek rákos állapota megfordítható, ameny­­nyiben a rákot okozó génállományt „újra­programozzák”. Az amerikai St. Jude Gyermekkórház neurológusai a fentieket egy rendhagyó kísérlettel bizonyították. Egerek rákos agysejtjeiből kiemelt sejt­magokat egerek petesejtjeibe ültettek át, aminek eredményeképp klónozott egér­embriók jöttek létre. Az embriók eseté­ben azt tapasztalták, hogv ugyan a rákot okozó mutációk, ahogy azt várni lehetett megtalálhatóak bennük, azok mégis egészséges szövetekkel rendelkeztek. Az amerikai szakemberek úgy vélik, hogy a kísérlet bizonyítja, a rák kialakulásának alapvetően az ún. epigenetikus, tehát a DNS-sei nem összefüggő külső okai meghatározóak. A rákos sejtek megjele­néséhez a génmutációk egyedül nem mindig elegendőek. MÁS SZEMMEL LÁTTÁK A VILÁGOT AZ IMPRESSZIONISTÁK Június 7. Eg)r ausztrál idegsebész kutatásai azt mutatják, hogy ez a kijelentés immár a szó szoros értelmében is igaz. A véletlen­nek, no meg a rövidlátásnak köszönhető, hogy a 19. század végén egyes festők kissé elmosódottan látták a világot - állítja a pro­fesszor, aki Monet, Renoir, és Degas kissé elnagyolt ecsetvonásai mögött szembeteg­séget sejt. Az első hallásra meglepő kijelen­tést néhány művészettörténész azonnal visszautasította, mondván, a festők minden mozdulata tudatos tervezés, és nem a pusz­ta véletlen eredménye. ÚjREMÉNYA SZÍVBETEGEKNEK Június 7. Eleteket menthet az Egyesült Ál­lamokban kifejlesztett műtéti eljárás, amelynek során egy vékony tű segítségével felszabadítják a beteg elzáródott artériáját és arról is gondoskodnak, hogy' ez az állapot így is maradjon. Dr. Felix Millhouse kardi­ológus azt mondja, hogy a tű két hónapra elegendő gyógyszert juttat az érfalba, hogy az elzáródás ne ismédődhessen meg. MŰHOLDAS TÁJÉKOZÓDÁS VAKOKNAK Június 8. A spanyolországi vakok szervezete (ONCE) az európai űrkutatási hivatal­lal (ESA) közösen fejlesztett ki va­koknak egy műholdas navigációt le­hetővé tevő készüléket. A Tormes a világtalanoknak pontos adatokat kö­zöl az adott helyszínről, és ezzel nö­veli a fogyatékkal élők függetlensé­gét. “A vakok a rendszer segítségével például útbaigazíthatják az őket szál­lító taxi vezetőjét” - jelentette ki Jose Luis Fernandez Goya, az ONCE, ku­tatási részlegének vezetője, aki maga is vak. A Tormes egy Braille-billentyű­­zettel és beszédszintetizátorral ellá­tott hordozható számítógép. A min­dennapos használatra 2004-ben vál­hat alkalmassá a készülék. A számítógépen futó “Personal Navigator” az amerikai Navstar mű­holdak GPS-szolgáltatásán alapul. Az amerikai navigációs rendszer azonban 15-20 méteres szórással, va­gyis ehhez az alkalmazáshoz túl pontat­lanul dolgozik. Ezért a fejlesztők az ESA által mű­ködtetett EGNOS segítségét is igény­be veszik. A rövidítés az European Geostationary Navigation Overlay Service, azaz európai átfedő geosta­­cionárius navigációs szolgáltatást jelen­ti. Ez a rendszer a Föld adott pontja felett állandó hely­zetben levő műhol­dak jelén alapul, és a GPS adatok pon­tosságát két méterre javítja. “Ezzel a felhasználó eligazodik az egyes utcák között, és azt is segítség nélkül tudja, hogy melyik oldal járdáján tartóz­kodik” - idézi a pte hírügynökség az ESA közleményét. Mivel a jelet esetenként az épüle­tek leárnyékolják, az ESA kutatói kifejlesztették a SISNet (térbeli je­lek az interneten át) nevű megol­dást. Ennek segítségével a szüksé­ges információ mobiltelefonon és interneten jut el a felhasználó ké­szülékébe. így a szolgáltatás gya­korlatilag mindenhol használhatóvá válik, még sűrűn beépített területen is. A Tormes a felhasználó választá­sa szerint a haladási irányra vonat­kozó utasításokat ad, vagy közli a tartózkodási helyet. A tervek szerint a Tormes maj­dan a Galileo európai műholdas na­vigációs rendszert használva mű­ködhet. A projekt alapját az ESA, az Európai Bizottság és az európai légirányítás (Eurocontroll) közös kezdeményezése adta, amely a légi na­vigációs alkalmazásokat be kívánja ve­zetni a mindennapi életbe. SZUPERGYORS INTERNET A MEGLÉVŐ HÁLÓZATON Június 10. A Fast TCP-nek elnevezett adatátvi­teli technológiával akár öt másodperc alatt letölthető egy teljes mozifilm, rá­adásul a protokoll a jelenlegi internetes infrastruktúrán is működik. Az ígéretes adatátviteli rendszert a pasadenai Kali­forniai Műszaki Intézetben (California Institute of Technology, Caltech) fej­lesztik, használatával az interneten ma alkalmazott TCP protokoll sebességé­nek sokszorosa érhető el, írta a New Scientist. Az TCP protokollt (Trans­mission Control Protocol) a het­venes években fejlesztették ki, és 1982-ben vezették be az ak­kori amerikai egyetemközi háló­zaton. A TCP az állományokat nagyjából 1500 byte-os csoma­gokra bontja, a csomagok fejléc­ében szerepel a küldő és a cím­zett azonosítója. Amikor a küldő to­vábbít egy adatcsomagot, megvárja, míg a címzett visszajelez, hogy a csomag rendben megérkezett, és csak ezután in­dítja a következőt. Ha nem érkezik visz­­szajelzés, újra próbálkozik feleakkora se­bességgel, majd így folytatja, egyre las­sabban és lassabban, amíg nem sikerül az átvitel. Emiatt még apró hibák is na­gyon le tudják lassítani a rendszert. Hogy mi az újdonság? A Fast TCP ugyanazt a csomagméretet használja, mint a hagyományos TCP így azt az internetes forgalmat jelenleg biztosító számítógépek ugyanúgy képesek kezel­ni. Az eltérés az adatokat küldő gép hardverében és szoftverében van, ez ugyanis folyamatosan méri, hogy men­nyi időbe telik egy-egy csomag átvitele és milyen gyorsan érkeznek meg a visz­­szajelzések. Ezáltal fel tudja fe­­dezni a vonal hibáit és korán ► felismeri az várható esetleges adatvesztést is. A Fast TCP szoft­ver így ki tudja számolni, mi az a leg­nagyobb sebesség, amit a csomagok el­vesztése nélkül fenn lehet tar­tani. A rendszert tavaly no­vemberben próbálták ki először a gyakorlatban. A Caltech, a Stanford és a Genf közelében található CERN intézet kutatói tíz­ezer kilométeres távon küldtek adatokat a kaliforniai Sunnyvale-ből a CF.RN-be. Az elért átlagos adatátviteli sebesség 925 megabit volt másodpercenként. Ha­gyományos TCP-vel csak 266 Mbit/s sebességet értek el ugyanezen az útvo­nalon. Tíz Fast TCP rendszer összekap­csolásával a kutatók több mint 8,6 giga­bitet tudtak továbbítani másodpercen­ként, ez a jelenlegi szélessávú kapcsola­tok sebességének több mint hatezersze­rese. A technológiában többen meglátták az üzleti lehetőséget: a Caltech már tár­gyal a Microsofttal és a Disneyvel egy lehívásos videószolgáltatás elindításáról. COLUMBIA: MEGDÖBBENT KUTATÓK Június 6. A Columbia űrrepülőgép szeren­csétlenségét rekonstruáló kísérlet so­rán a szakemberek megdöbbenve ta­pasztalták, hogy a szigetelőhab darab milyen hatalmas erővel csapódhatott be az űrsikló szárnyába Az okok kide­rítésére létrehozott bizottság az űrre­pülőgépek prototípusának, a világűr­ben nem járt Enterprise elülső szárny­szerkezetét bombázták a habbal, és meglepetten tapasztalták, hogy az üveggyapotból készült szerkezeti elem milyen nagy károsodást szenvedett. A szakértői bizottság egyik tagja ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy a Co­lumbia szárnyának az elülső baloldali belépő éle az üveggyapotnál gyengébb és törékenyebb anyagból készült, így el lehet képzelni, hogy milyen pusztí­tó erejű volt az indításkor az űrrepülő­gép külső üzemanyagtartályáról levá­gódott szigetelőanyag, ami az űrsikló és a rajta utazó hét asztronauta halálát okozta. A Discovery és az Endeavour számyelemeit e módosítások során megerősítették, és valamelyest át is alakították, így az amerikai űrhivatal szakemberei szerint még egyszer nem fordulhat elő a Columbiáéhoz hasonló katasztrófa a szárnyak sérülékenysége miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents