A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-13 / 106. szám
12 A HÍD Tudomány 2003. JÚNIUS 6. Röviden Búcsú a Földközi-tengertől? Június 5. Aggasztóan melegedik a Földközi-tenger környéke, és a mediterrán térség nyaranta lassan elviselhetetlenné válik. Évente megközelítőleg százmillióan utaznak valamelyik mediterrán országba, hogy ott nyaraljanak, pihenjenek, azonban a felmelegedés miatt a térség nyáron lassan éppen e célnak nem felel majd meg, ami már gazdasági problémákat is okoz majd. Szakértők szerint ez a felmelegedés okozta a 2002-es görögországi és a dél-francia erdőtüzeket. A jelenséget erejét jelzi, hogy idén is korán köszöntött be egy forró, és nem mellékesen csapadékban szegény nyár Dél-Európában. DNS ÚJRAPROGRAMOZÁS Június 7. A rákosodást alapvetően nem génmutációk okozzák, vélik azok az amerikai kutatók, akik kísérleteik során rákos sejtekből egészséges egérembriókat klónoztak. Egy amerikai rákkutató intézet munkatársai olyan kísérletet végeztek, amely sikeresen demonstrálta, hogy a sejtek rákos állapota megfordítható, amenynyiben a rákot okozó génállományt „újraprogramozzák”. Az amerikai St. Jude Gyermekkórház neurológusai a fentieket egy rendhagyó kísérlettel bizonyították. Egerek rákos agysejtjeiből kiemelt sejtmagokat egerek petesejtjeibe ültettek át, aminek eredményeképp klónozott egérembriók jöttek létre. Az embriók esetében azt tapasztalták, hogv ugyan a rákot okozó mutációk, ahogy azt várni lehetett megtalálhatóak bennük, azok mégis egészséges szövetekkel rendelkeztek. Az amerikai szakemberek úgy vélik, hogy a kísérlet bizonyítja, a rák kialakulásának alapvetően az ún. epigenetikus, tehát a DNS-sei nem összefüggő külső okai meghatározóak. A rákos sejtek megjelenéséhez a génmutációk egyedül nem mindig elegendőek. MÁS SZEMMEL LÁTTÁK A VILÁGOT AZ IMPRESSZIONISTÁK Június 7. Eg)r ausztrál idegsebész kutatásai azt mutatják, hogy ez a kijelentés immár a szó szoros értelmében is igaz. A véletlennek, no meg a rövidlátásnak köszönhető, hogy a 19. század végén egyes festők kissé elmosódottan látták a világot - állítja a professzor, aki Monet, Renoir, és Degas kissé elnagyolt ecsetvonásai mögött szembetegséget sejt. Az első hallásra meglepő kijelentést néhány művészettörténész azonnal visszautasította, mondván, a festők minden mozdulata tudatos tervezés, és nem a puszta véletlen eredménye. ÚjREMÉNYA SZÍVBETEGEKNEK Június 7. Eleteket menthet az Egyesült Államokban kifejlesztett műtéti eljárás, amelynek során egy vékony tű segítségével felszabadítják a beteg elzáródott artériáját és arról is gondoskodnak, hogy' ez az állapot így is maradjon. Dr. Felix Millhouse kardiológus azt mondja, hogy a tű két hónapra elegendő gyógyszert juttat az érfalba, hogy az elzáródás ne ismédődhessen meg. MŰHOLDAS TÁJÉKOZÓDÁS VAKOKNAK Június 8. A spanyolországi vakok szervezete (ONCE) az európai űrkutatási hivatallal (ESA) közösen fejlesztett ki vakoknak egy műholdas navigációt lehetővé tevő készüléket. A Tormes a világtalanoknak pontos adatokat közöl az adott helyszínről, és ezzel növeli a fogyatékkal élők függetlenségét. “A vakok a rendszer segítségével például útbaigazíthatják az őket szállító taxi vezetőjét” - jelentette ki Jose Luis Fernandez Goya, az ONCE, kutatási részlegének vezetője, aki maga is vak. A Tormes egy Braille-billentyűzettel és beszédszintetizátorral ellátott hordozható számítógép. A mindennapos használatra 2004-ben válhat alkalmassá a készülék. A számítógépen futó “Personal Navigator” az amerikai Navstar műholdak GPS-szolgáltatásán alapul. Az amerikai navigációs rendszer azonban 15-20 méteres szórással, vagyis ehhez az alkalmazáshoz túl pontatlanul dolgozik. Ezért a fejlesztők az ESA által működtetett EGNOS segítségét is igénybe veszik. A rövidítés az European Geostationary Navigation Overlay Service, azaz európai átfedő geostacionárius navigációs szolgáltatást jelenti. Ez a rendszer a Föld adott pontja felett állandó helyzetben levő műholdak jelén alapul, és a GPS adatok pontosságát két méterre javítja. “Ezzel a felhasználó eligazodik az egyes utcák között, és azt is segítség nélkül tudja, hogy melyik oldal járdáján tartózkodik” - idézi a pte hírügynökség az ESA közleményét. Mivel a jelet esetenként az épületek leárnyékolják, az ESA kutatói kifejlesztették a SISNet (térbeli jelek az interneten át) nevű megoldást. Ennek segítségével a szükséges információ mobiltelefonon és interneten jut el a felhasználó készülékébe. így a szolgáltatás gyakorlatilag mindenhol használhatóvá válik, még sűrűn beépített területen is. A Tormes a felhasználó választása szerint a haladási irányra vonatkozó utasításokat ad, vagy közli a tartózkodási helyet. A tervek szerint a Tormes majdan a Galileo európai műholdas navigációs rendszert használva működhet. A projekt alapját az ESA, az Európai Bizottság és az európai légirányítás (Eurocontroll) közös kezdeményezése adta, amely a légi navigációs alkalmazásokat be kívánja vezetni a mindennapi életbe. SZUPERGYORS INTERNET A MEGLÉVŐ HÁLÓZATON Június 10. A Fast TCP-nek elnevezett adatátviteli technológiával akár öt másodperc alatt letölthető egy teljes mozifilm, ráadásul a protokoll a jelenlegi internetes infrastruktúrán is működik. Az ígéretes adatátviteli rendszert a pasadenai Kaliforniai Műszaki Intézetben (California Institute of Technology, Caltech) fejlesztik, használatával az interneten ma alkalmazott TCP protokoll sebességének sokszorosa érhető el, írta a New Scientist. Az TCP protokollt (Transmission Control Protocol) a hetvenes években fejlesztették ki, és 1982-ben vezették be az akkori amerikai egyetemközi hálózaton. A TCP az állományokat nagyjából 1500 byte-os csomagokra bontja, a csomagok fejlécében szerepel a küldő és a címzett azonosítója. Amikor a küldő továbbít egy adatcsomagot, megvárja, míg a címzett visszajelez, hogy a csomag rendben megérkezett, és csak ezután indítja a következőt. Ha nem érkezik viszszajelzés, újra próbálkozik feleakkora sebességgel, majd így folytatja, egyre lassabban és lassabban, amíg nem sikerül az átvitel. Emiatt még apró hibák is nagyon le tudják lassítani a rendszert. Hogy mi az újdonság? A Fast TCP ugyanazt a csomagméretet használja, mint a hagyományos TCP így azt az internetes forgalmat jelenleg biztosító számítógépek ugyanúgy képesek kezelni. Az eltérés az adatokat küldő gép hardverében és szoftverében van, ez ugyanis folyamatosan méri, hogy mennyi időbe telik egy-egy csomag átvitele és milyen gyorsan érkeznek meg a viszszajelzések. Ezáltal fel tudja fedezni a vonal hibáit és korán ► felismeri az várható esetleges adatvesztést is. A Fast TCP szoftver így ki tudja számolni, mi az a legnagyobb sebesség, amit a csomagok elvesztése nélkül fenn lehet tartani. A rendszert tavaly novemberben próbálták ki először a gyakorlatban. A Caltech, a Stanford és a Genf közelében található CERN intézet kutatói tízezer kilométeres távon küldtek adatokat a kaliforniai Sunnyvale-ből a CF.RN-be. Az elért átlagos adatátviteli sebesség 925 megabit volt másodpercenként. Hagyományos TCP-vel csak 266 Mbit/s sebességet értek el ugyanezen az útvonalon. Tíz Fast TCP rendszer összekapcsolásával a kutatók több mint 8,6 gigabitet tudtak továbbítani másodpercenként, ez a jelenlegi szélessávú kapcsolatok sebességének több mint hatezerszerese. A technológiában többen meglátták az üzleti lehetőséget: a Caltech már tárgyal a Microsofttal és a Disneyvel egy lehívásos videószolgáltatás elindításáról. COLUMBIA: MEGDÖBBENT KUTATÓK Június 6. A Columbia űrrepülőgép szerencsétlenségét rekonstruáló kísérlet során a szakemberek megdöbbenve tapasztalták, hogy a szigetelőhab darab milyen hatalmas erővel csapódhatott be az űrsikló szárnyába Az okok kiderítésére létrehozott bizottság az űrrepülőgépek prototípusának, a világűrben nem járt Enterprise elülső szárnyszerkezetét bombázták a habbal, és meglepetten tapasztalták, hogy az üveggyapotból készült szerkezeti elem milyen nagy károsodást szenvedett. A szakértői bizottság egyik tagja ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Columbia szárnyának az elülső baloldali belépő éle az üveggyapotnál gyengébb és törékenyebb anyagból készült, így el lehet képzelni, hogy milyen pusztító erejű volt az indításkor az űrrepülőgép külső üzemanyagtartályáról levágódott szigetelőanyag, ami az űrsikló és a rajta utazó hét asztronauta halálát okozta. A Discovery és az Endeavour számyelemeit e módosítások során megerősítették, és valamelyest át is alakították, így az amerikai űrhivatal szakemberei szerint még egyszer nem fordulhat elő a Columbiáéhoz hasonló katasztrófa a szárnyak sérülékenysége miatt.
