A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-13 / 106. szám
IOahíd Kultúra 2003. JÚNIUS 13. A M AGYAR FANTOM SZÉDÍTŐ SIKERE Színháztörténeti premier Király Lindával Földessy Dénes Kereken húsz esztendeje, bogy a Madách Színház Magyarországon először bemutatta Lloyd Webbemek, a Jézus Krisztus Szupersztár alkotójának egy müvét, a Macskákat. A szerzői jogi problémákat Lázár György, a színház azóta elhunyt legendás gazdasági igazgatója oldotta meg. Pártállami viszonyok között nem volt könnyű. A múlt hét végén a Madáchban - a hármas szereposztásra tekintettel - megrendezték a hátvmfordulós premiert: bemutatták Lord Andrew Lloyd Webbemek a Jézus Krisztus Szupersztár mellett legjobb zenedrámáját, Az Operaház fantomját. A mostani premier színháztörténeti jelentősége: Lloyd Webber először a mi javunkra mondott le arról a jogáról, bogy ezt a remekművet mindenütt a világon az eredeti rendezésben lehet előadni. Ejogot, mi több, ezt a művészi bizalmat - a Macskák után - immár másodszor kapta meg Szirtes Tamás, a Madách Színház rendezője, akinek alkotása, a Macskák színpadra vitele húsz évig telt házas előadás sorozatot adott a Madáchnak, és a magyar színháztörténelemnek. Röviden Churchill szobor Budapesten Budapest főváros közgyűlése határozott: felállítják a magyar fővárosban Winston Chuctülí szobrát. A pályázati kiírás szerint a szobor a talapzatával együtt két méter magas lesz. Bach-hét A budapesti Deák téri evangélikus templomban rendezik meg a 14. Bach-hét koncertsorozatát. Az egyhetes rendezvény Johann Sonnleitner előadásában elhangzott Goldberg variációkkal kezdődött, s június 8-án, vasárnap zárul a kantátákból összeállított műsorral. Ml A Mov-east? A Magyar Nemzeti Filmarchívum Moveast címmel videoprogramot indít azzal a céllal, hogy így elősegítse a kelet-európai film terjesztését és megismerését. A kínálatban klasszikus és a közelmúltban készült filmalkotások kapnak helyet, de ott lesznek a kilencvenes évek filmjei is, például a 2000-ben forgatott lengyel Robert Glinski: Szia, Tereska című mozija. A Magyar Nemzeti Filmarchívum évente két külföldi művészfilmet forgalmaz a mozikban, s mostantól más hordozók - videó és a későbbiekben a DVD is - forgalmazásával aktívabban foglalkoznak. A cél, hogy az érdeklődő filmbarátok, a kritikusok és az oktatók szárára elérhetővé váljanak a mozikban gyakran nem is vetített. ám jelentős alkotások is. Gobbi Hilda születésnapja Gobbi Hilda születésének kilencvenedik évfordulóját ünnepelték a héten. Szülésztársai versekkel, színdarabbal, operarészlettel emlékeztek a népszerű és nagyszerű művésznőre, aki a Nemzeti Színház 1963- as felrobbantásakor emléktéglák gyűjtését javasolta, majd élete végéig harcolt az új Nemzeti felépítéséért. A Rádiózenekar sikere Nagy-Britanniában Egy walesi zenekritikában ez áll:,, Azóta, hogy Vásári Tamás negyven éve zongoristaként szólóestet adott Cardiff-ban, a Rádiózenekar élére áll, nemzetközi színvonalra emelte együttesét. Erről a huszadik század egyik remekművének, Bartók Concertójának pompás előadása tanúskodott a legjobban.’' jó néhány, hasonló szavakkal megjelent cikkben számolnak be az Egyesült Királyságban a Rádiőzenekar brit vendégszerepléséről. Megjelentek Füst Milán EDDIG KIADATLAN NOVELLÁI Jűnius 10. Füst Milán mindeddig kiadatlan - a szerző által egykor megtagadott, tűzbe vetendőnek ítélt - elbesziléseit is tartalmazza az a kétkötetes novellagyűjtemény, amelyet kedden mutattak be Budapesten. Az Összegyűjtött elbeszélések első kötete a Füst Milán által összeállított, 1961-ben Örőktüzek címmel megjelent könvv írásait tartalmazza. A kötet 42 rövidebb prózai írást tartalmaz, amelyek többsége a szerző gyermekkoráról, gyermekekről vág}' gyermekeknek szól. Füst Milán nem látványos jelenetekkel ábrázok tragédiákban mutatja fel az emberi kapcsolatok kudarcát, hanem furcsa, szürrea Galambos Attila, a Fantom magyarra fordítója tette magyar föl számára otthonossá a Fantom szövegét. Az ő érdeme is, hogy e zenedáma története világos és könnyen megszeretik a nézők. Valamikor Franciaországban megszületett egy zseni, aki a zeneszerzéstől az építészetig és a pirotechnikáig sok mindenben rendkívüli alkotó volt. Jobb fél arcán azonban taszító, rút sebhelyekkel jött a világra, s hordozta emlékét: az édesanyja sosem nézett rá szeretettel. Fehér maszkot viselve felköltözött a párizsi'1 operaház titokzatos tetőépületeibe. íme a drámai mag! Gaston Leroux: Az Operaház fantomja címmel regényt írt róla, abból balettmű is született, majd Andrew Lloyd Webber megírta belőle a Jézus Krisztus Szupersztár mellett eddigi legnagyobb művét. Büszkén írjuk le: Szirtes Tamás magyar Fantomot mutatott be. Mást, mint amit Londonban 17 és New Yorkban 15 éve játszanak, vagy a világon mindenütt előadhattak. Eddig bárhol bemutatták, az eredeti rendezés egyik asszisztense odautazott és „kaptafa szerint” színpadra állított egy változatlan változatot. Indokolt kérdés: társadalmi közgondolkodásunkban mi lehet a mélyebb oka annak, hogy mi - akiknek művészi ízlésünket Szirtes is magában hordja - ezt a magyar Fantomot vártuk el a rendezőtől? Nem csak az az oka, hogy' minálunk a rágógumi és a pufajka egyaránt taszítja a kultúrát. Az oka elsősorban: a magyar s egyáltalán az európai emberben még mélyen benne él a történelem és a humánus értékek iránti érzékenység. Alkotó művészeink pedig a társadalmi és emberi feszültségeket fejezik ki, s nem csak a pénzre és a látványos sikerre törekszenek. Már a játékos műben, Macskákban is egyik legnagyobb élő színészünk, Hauman Péter, az öreg macska alakítója hatalmas lendülettel igazi jót hintázott a nézők feje felett. Szirtes a rendezői énjéből már akkor sajátos magyar szellemihangulati többletet adott az eredeti műhöz. A Fantom pedig most, a pesti előadás második felében szinte végig álarc nélkül, sebhelyes félarccal jelenik meg és játszik. Kifejezi kétarcú egyéniségét: ha balról megy a színpadon, akkor a közönség eg)' jóvágású férfinak látja, ha jobbról halad át, akkor egy szörnynek. A látszatízlés és látszat-tapintat ezt másutt nem engedte meg, mi azonban álarc nélkül vállaljuk a látványban is a sorscsapást. Az eredeti rendezés zárójelenetében a Fantom eltűnik s a székében ott lelni a fehér maszkját. Vagyis: jé, milyen izgalmas történet! Szirtes szerint: az Operabáz balerinája találja meg az elhagyott maszkot és még egy szál piros rózsát is. E kettőt artisztikusan lehelyezi a színpad előterébe, s letérdel előtte. Ezzel az emberi humánum tiszteleg a sors üldözte főhős tragédiája előtt. Szirtes Tamás zenei gondolkodással rendez. Kihallja a muzsikából az érzékiséget, s sok mindent erre a szálra föz rá. Az énekesek pedig mintha elhagynának valamennyit abból a musical-éneklési felfogásból, hogy ebben a műfajban „rá kell nyomni” a hangokra. A pesti nagykörúton a Fantom árnyaltabban szól, s ezzel is kitűnik az egész világot elárasztó szabványmusical jobbára préselt énekhangjaitól (Zenei vezető: Kocsák Tibor). Kentaur színpadképe és Vágó Nelly jelmezei kiváló ötvözetek: korhűen fölleteg hangulattal, mégis modern egyszerűséggel. A három szereposztás színészi-énekesi teljesítményei közül New York-ban az itteni magyar születésű Király Linda sikere a fontos. Lapunk őszi októberi magazinkiadásában egész oldalas riportot közöltünk róla. Kivételes siker, hogy a szereplő válogatásra jelentkezett félszáz, többnyire rangos hazai művész közül bekerült a fantom szerelmét, Christine-t alakító háromba. Alig húsz esztendősen, az odahaza alapkövetelménynek számító színművészeti egyetem, sőt, az előadás operaénekes szereplői esetében úgyszintén alap Zeneakadémia elvégzése nélkül. Nem csoda, hisz a hangja szép, széles skálán énekel, s a zenekar akkor sem képes elnyelni Király Linda hangerejét, amikor forte-ban, vagyis teljes hangerővel szól. Magyar beszédéből és énekszövegéből erős figyelem ellenére is csak az első felvonás elején, mindössze két szótagból hallott ki amerikai akcentus. Ez óriási eredmény, s nem csak akaraterejét igazolja, hanem hálát érdemel érte szülei Long Island-i nevelése is. Színészileg megint csak bravúr, ahogy élete első színpadi szerepében Christine-t dinamikusan megformálta. O is segíthet abban, hogy a csak 15 millió ember számára érthető magyar nyelvű színházművészet nemzetközi érvényesülése előtt, éppen e kétnyelvű fiatal tehetségek révén, kinyíljon a kapu. Ez a nagytehetségű szép, szőke lány újabb híd Budapest és New York művészeti élete között. MENNYI A FANTOM BEVÉTELE? A budapesti Fantom bemutató az 1986-os londoni ősbemutató óta a darabnak a világon száztizedik premierje volt. A remekművet húsz országban 58 millió néző látta. Eddig több mint ötven nagyobb színházi díjat nyert, köztük három Oliver- és hét Tony-díjat. A színházéhes budapestiekre jellemző: már csak október végére lehet korlátlanul jegyet vásárolni. A hazautazó New York-i magyarokat tájékoztatjuk, hogy több hónapra előre elfogytak még a legelőnytelenebb helyen lévő s ezért legolcsóbb (900 forintos), de a legdrágább (8500 forintos) jegyek is. A bemutatókra külön géppel eljött maga Lord Andrew Lloyd Webber. A tiszteletére rendezett fogadáson megtudtuk: a produkció láttán örül, hogy Budapestnek adta az egyéni rendezés jogát, sok megoldást fedezett fel benne, amire maga sem gondolt. Egy művét zeneileg átdolgozza a Madách Színháznak, a Fantomból pedig filmet forgatnak.
