A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-05-30 / 104. szám

2003. MÁJUS 30. Amerika hírei A HÍD 5 PENTAGON-TERV IRAN VEZETÉSÉNEK MEGDÖNTÉSÉRE Május 24. Az iráni vezetés megdöntése is szere­pel a Pentagon közel-keleti tervei között, az elképzelést ugyanakkor sem az amerikai, sem a brit külügyminisztéri­um nem támogatja. Az amerikai védelmi tárca tervei szerint kormányellenes pro­pagandával és ellenzéki mozgalmak támogatásával ásnák alá a jelenlegi teheráni vezetés hatalmát. A Pentagon szerint erre azért van szükség, mert Irán kapcsolatban áll az al­­kaida terrorszervezettel. Teherán tagadja az amerikaiak vádjait. Az amerikai védelmi minisz­térium, a Pentagon legújabb kö­zel-keleti tervei között szerepel, hogy megdöntse a jelenlegi rezsi­met Iránban. Az amerikai védelmi tárca szerint erre azért van szük­ség, mert az al-Kaida terror­szervezet vezetői egyes hírek szerint Iránban készítik elő, és onnan irányítják a nyugati célpon­tokat érő terrorcselekményeket. A Pentagon elképzeléseit ugyan­akkor sem az amerikai külügymin­isztérium, sem az Egyesült Állam­ok egyik legszorosabb szövetségesének számító Nagy-Britannia nem támogatja - írja a Guardian című brit napilap. Á Pentagon terveiben egyébként az szerepel, hogy nyílt és titkos eszközökkel gyakorolnának nyomást a jelenlegi iráni rezsimre. Egyrészt fel­használnák a médiát, és kormányellenes adásokat sugároznának az iráni lakosság­nak, másrészt felmerült annak lehe­tősége is, hogy anyagilag támogassák az iraki székhelyű Mojahedin Khalq elne­vezésű ellenzéki mozgalmat. Ezt a szervezetet egyébként az amerikai kül­ügyminisztérium a terrorista csoportok között tartja számon. Az amerikai és a brit külügyi vezetés többek között azért ellenzi a Pentagon tervét, mert szerintük ezek az erő­feszítések visszafelé sülnének el, és aláás­nák a Mohamed Khatami elnökhöz kötődő mérsékelt politikai irányzatok befolyását. A brit külügyminiszter már több alkalommal is járt Teheránban, és bízik abban, hogy az Európa és Irán közötti kapcsolatok miatt a közel-keleti ország nyugattal való szembenállása tovább enyhül - jegyzi meg a Guardian. Az Egyesült Államok részéről ugyan­akkor az elmúlt hetekben több súlyos vád is megfogalmazódott a teheráni vezetéssel szemben. Washington szerint Irán nukleáris fegyvereket akar előállí­tani, és szoros kapcsolatban áll a 2001. szeptember 11-i merényletekkel is vádolt al-Kaida terrorszervezettel. Donald Rumsfeld védelmi miniszter például kijelentette: "Kétségtelen, hogy az al-Kaida vezetői Iránban tartózkod­nak, és nem is tétlenkednek." Az Iránnal kapcsolatos ügyek szere­peltek volna George Bush amerikai elnök védelmi tanácsadóinak csütörtöki ülésén is, a megbeszélést azonban elha­lasztották. A Fehér Házban arra várnak, hogy Teherán milyen választ ad az őt ért vádakra. A teheráni kormány tagadja, hogy menedéket nyújtana az al-Kaida vezetőinek, sőt azt állítja, hogy az elmúlt években a szervezet közel 5.00 tagját utasította ki az országból. Az iráni tisztviselők állítólag az ENSZ-nek arról is beszámoltak, hogy az al-Kaida több tagját is őrizetbe vették már. Washington azonban szkeptikusan fogadja az ezzel kapcsolatos híreket: csak akkor hajlandó hinni az iráni vezetésnek, ha az át is adja az állítólagosán fogva tar­tott terroristákat. Khatami elnök egyik tanács­adója, Saeed Pourazizi szerint Irán egyértelműen részt vesz az al-Kaida elleni küzdelemben. A tanácsadó szerint Washington hosszú távú tervei miatt gyako­rol most nyomást Teheránra az alaptalan vádakkal. Elemzők szerint ugyanakkor az iráni vezetés keményvonalas kép­viselői hasznos szövetségesnek tartják az al-Kaida terror­szervezet - írja a Guardian. A Khatamihoz szintén közel álló reformisták persze nem osztják ezeket a nézeteket. Bush elnök nemzetbiztonsági ta­nácsának egyik korábbi tagja, a közel­­keleti kérdésekkel foglalkozó Flynt Leverett arra hívja fel a figyelmet, hogy az iráni rezsimváltásra vonatkozó amerikai tervek téves feltételezésen ala­pulnak. Leverett szerint ugyanis alapta­lanok azok a feltevések, hogy a teheráni vezetés csupán egy kártyavár volna, amit az Egyesült Államok könnyűszer­rel össze tudna dönteni. név j ec y - d r t y a k/ e l k e > z i t zz e szórólapok ~ plakatak jtervezese ... c ii la tterv ezesíj i m ase) Whí iám g ráfi ka klosszéa Ritas n 1 á p k i a la \í i,t ;ásj( w..e bdesi g n) . Bush találkozót tervez az izraeli és a palesztin miniszterelnökkel Májas 26. Washingtoni illetékesek közlése szerint George Bush amerikai elnök úgy tervezi, hogy a jövő héten, európai útjának a végén találkozik Ariel Sáron izraeli és Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnökkel, és fonto­lóra vett egy7 másik találkozót is néhány arab vezetővel. Az elképzelés szerint az. amerikai elnök a jordániai Akabában találkozik az izraeli és a palesztin kormányfővel, az egyiptomi Sarm es-Sejkl)en pedig az egyiptomi, jordániai és szaúd-arábiai vezetőkkel. Szilvan Salom izraeli külügymi­niszter vasárnap úgy' nyilatkozott, hogy' George Bush a jövő héten Jordániában találkozhat Ariel Saronnal és Mahmúd Abbásszal. Az. izraeli kormány vasárnap egvszavazatnyi többséggel elfogadta a nemzetközi rendezési tervet és ezzel most először hivatalosan a palesztin állam létrehozását is. A palesztin álla­mot az Egy esült Államok, az Európai Unió, Oroszország és az ENSZ úgy­nevezett útiterve szerint 2005-ig teremtenék meg. A palesztinok már április végén elfogadták a tervet. A felek ugyan nem értenek egyet a végreha­jtásában, de Bush elnök latba vetheti befolyását, hogy előrelépésre nógassa őket, miközben kimutatná személyes elkötelezettségét az izraeli-palesztin béke mellett. .Ariel Sáron hangsúlyozta, hogy tár­gyalni fog Mahmúd Abbásszal a terro­rizmus elleni fellépésről, a teljesít­­ményalapú útitervben ez a leg­fontosabb, a haladás előfeltétele a ren­dezési szakaszok között és a szakaszo­kon belül. "Kész vagyok messze elmen­ni a tartós l)éke érdekében, de nem kötök kompromisszumot a biztonság­ról" - mondta. George Bush elnöknek el kellett köteleznie magát az útiterv mellett, hogy7 benntartsa Nagy-Britanniát az Irak ellenes koalícióban, és ne idegenítse el a mérsékelt arab országokat. Robert I). Novak politikai kommentátor szerint a kérdés az, megkockáztatja-e az elnök a zsidó szavazatok elvesztését azzal, hogy nyomást gyakorol Izraelre. A republikánus stratégák a jövő évi elnökválasztáson a zsidó szavazatok 40 százalékára számítanak, és ezek a szavazatok döntőek lehetnek olyan államokban, mint Florida, New York, Kalifornia vagy Michigan. Elemzésük szerint az ellenzéki demokraták már nem vehetik adottnak az amerikai zsidók szavazatát, a társadalmi és gaz­dasági liberalizmus már csak másodla­­gos szerepet játszik számukra Izrael támogatása mögött. Újkonzervatív köröknek nem tetszik az útiterv, amelyet a Pentagonba bejáratos Newt Gingrich volt repub­­likánus szenátor az amerikai kül­ügyminisztérium és idegen hatalmak összeesküvésének nevezett.

Next

/
Thumbnails
Contents