A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-23 / 103. szám
MAGYAR MAGAZINOK NEW YORKBAN Bővült a választék! Nőtt a példányok száma! Hirdetés a hátlapon!-2o. 2003. MÁJUS 23. 3. ÉVFOLYAM 103. SZÁM 21. HÉT FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP Al-Kaida: ÚJRASZÓTT TERRORHÁLÓ Azt gondolhattuk, az al-Kaida annyira meggyengült, hogy nem tud bosszút állni az iraki háború miatt sem az Egyesült Államokon, sem szövetségesein. Kiderült azonban, hogy a terroristahálózat újrarendezte sorait, és új, könnyebben elérhető célpontokat választott. (2. oldalon) Amerikai vízum CSAK ELBESZÉLGETÉS ALAPJÁN Az USA a terrorizmus elleni harc jegyében tovább szigorítja a beutazást. Az amerikai külügyminisztérium terve csaknem minden vízumkérelmezővel személyes beszélgetést ír elő a jövőben. (4. oldalm) NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL FÖLDRENGÉS RÁZTA MEG ALGÉRIÁT Május 22. Közel ötszázan meghaltak és több ezren megsebesültek egy nagyerejű észak-algériai földrengésben. A mozgást a leginkábbv Algírban, Rwabán és Abu Mardas-ban érezték, az epicentrum 45 mérföldre volt Algírtól. A rengéskor a telefonfonalak leesésével a kommunikáció megszakadt, és nem tudni, a 260ü-ra becsült sebesültek állapota mennyire igényel sürgős orvosi beavatkozást. A helyzetet súlyosbítja, hogy Algériában krónikus kórházhiány van. A 6.7 erősségűi földrengést a denveri Geological Survey's National Earthquake Information Center is bemérte. Algériát nem először sújtotta ilyen környezeti katasztrófa. Egy hasonló erejű földrengés 1954 szeptemberében ezer áldozatot követelt, 1989-ben pedig egy valamivel kisebb földmozgáskor körülbelül 30-an pusztultak el. BOMBA ROBBANT A YALE EGYETEMJOGI KARAN Május 22. Bomba robbant a connecticuti Yale Egyetem jogi karán, de szerencsére senki nem sérült meg. Az FBI terroristaellenes csoportja lezárta a helyszínt, de a jelek egyelőre nem mutatnak terrorizmusra: a robbanást senki nem vállalta magára. A bomba egv üres osztályteremben lépett működésbe, délután öt óra előtt, amikor az épület nagy része már üresen állt. A robbanást megelőzően ugyanabban az épületben vizsgák zajlottak. ORBÁN VIKTOR VISSZATÉRT (iiiál Péter Visszatért a közvetlen belpolitikai küzdelmekbe a volt miniszterelnök, Orbán Viktor. Csak nem a Fidesz, hanem az azt váltó új szervezet, a Magyar Polgári Szövetség élén találhatjuk az ex kormányfőt. Végrehajtotta hát a csodát, egy évig nem vállalt semmilyen közvetlen politikai szereplést, nem készítettek semmilyen elemzést a választási kudarc okairól, majd most szó szerint leváltotta a pártot. Történt ez úgy, hogy tavaly ősszel meghirdette: nyitni kíván a Fidesz a polgárság felé. Minden olyan jobboldali gondolkodású ember felé, aki tavaly tavasszal rájuk szavazott. Csakhogy akkor 0,8 százaléknyi különbséggel az MSZP nyert. Pedig a jobboldal soha nem látott eredményt ért el akkor. 2,3 millió ember voksolt rájuk. Azt ma már leírhatjuk, hogy a Fidesz vereségét elsősorban az a taktika okozta, miszerint minden jobboldali pártot be kell kebelezni. Ez történt a Kereszténydemokratákkal, a Kisgazdákkal, és félig-meddig az MDF-el is. Egyedül a Miép tiltakozott egyértelműen a Fidesz ölelő karjai miatt és ki is bújt belőle. Ám Orbán ekkor elszólta magát: “A Miép nekünk nem kell, de a szavazói kellenek”- mondta és ezzel el is árulta magát. Orbán azt a taktikát akarta követni , amelyet még Khol kancellártól tanult, miszerint csak akkor lehet erős jobboldali párt vezetője, ha tőle jobbra már nincs semmilyen jelentős politikai erő . Ide vezethető vissza Kövér László több olyan kijelentése, amely a konzervatív oldalon, - a baloldalról ne is beszéljek, felháborodást keltett. Elég ha csak az akasztófakötél emlegetésére gondolok, amelyet Kövér említett arra az esetre, ha valakinek nem tetszik a Fidesz által felrajzolt jövőkép. És volt több ilyen elszólás, politikai gyűlöletbeszéd. Persze a baloldalon is akadt ilyen! A politikai kudarc elemzése elmaradt, de Orbán rájött, nem is kell semmit elemezni. F’gyszerűen át kell alakítani a pártot. Néppárttá kell válnia a Fidesznek. Felülről. Ez azt jelenti, hogy felül elhatározták és egy év kellett ahhoz, hogy a polgári mozgalmak, illetve polgári körök eljussanak a “szövetség” alakításához. (Folytatás a 9. oldalon)
