A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-25 / 99. szám
2003. ÁPRILIS 25. Hazai hírek A HÍD 9 HOL AZ IGAZSÁG? Gaál Péter A hét kétségtelenül legfontosabb eseménye az athéni Uniós csatlakozás aláírása volt. A magyar belpolitikai életben viszont az keltett kisebb döbbenetét, hogy Polt Péter Legfőbb Ügyészt egymást követő két alkalommal is leszavazta a Parlament. Előbb a szocialista Tóth Károly kérdezte meg Poltot, hogy “...miért nem jár el azokban az ügyekben, amelyekben az Orbán-kormány vezető tisztségviselői érintettek.” Polt válaszába annvit közölt, hogy a nyomozás határideje június 2, és biztosította a kérdezőt, hogy a nyomozás addigra befejeződik. Leszavazta a választ a T.Ház. Ezután a szabaddemokrata Gusztos Péter kérdezte a Legfőbb Ügyészt. Mégpedig arról, hogy több politikus 2 éve tett feljelentést a Magyar Televízió pazarló gazdálkodása miatt, ám eddig semmi nem történt. Miért? - kérdezte a képviselő. Polt visszautasította a feltételezést is, hogy szándékosan tussolnának el valamit is. “Ha lesz elég bizonyíték, akkor lesz gyanúsított is, illetve vádemelés is”- mondta Polt Péter. Ezt a választ sem fogadta el a kormánytöbbség. Hosszasan ragozhatnám, hogy egy polgári demokráciában két ilyen fiaskó után törvényszerűen lemond az érintett vezető. De nem mondom, mert ez Magyarország, itt négyévente mindenki mindenkit kirúg. Csak az államfő, a Legfőbb Ügyész és a Legfelsőbb Bíró az, akinek a hivatali ideje átnyúlik a négyéves politikai vetésforgón, így aztán ez a három közjogi méltóság az, akinek fel kell készülnie arra, hogy kormányváltás esetén mindig ki lesz téve a támadásoknak. Már persze akkor, ha kinevezése nem szakmai, hanem politikai szándékból történt. Polt Pétert pedig a Parlament többsége, ez utóbbinak, tehát politikai kinevezettnek ítéli. így aztán már most megjósolható, hogy eltávolításának újabb és újabb módozatait láthatjuk majd még a Parlamentben. Persze ennél is fontosabb kérdés, hogy vajon minden rendben van-e az igazságszolgáltatás területén. Nagyon röviden : NINCS. Az esetek többségében hónapokig, sőt évekig tart a bűncselekmény elbírálása. A Tocsik-ügy végére például csaknem hét éve nem sikerül pontot tenni. A bonyolult esetek feletti ítélkezés adott esetben külföldön is éveket vehet igénybe, de olyan ország is akad, amelynek jogrendje lehetővé teszi, hogy egy gyilkosságot néhány héten belül elbíráljanak. A tett helyszínén őrizetbe vett gyilkosok esetében Itáliában vagy rövidített eljárással, néhány héten belül lezárják az ügyet, vagy a normál ügymenet szerint akár egy-két évet is várni kell az ítéletre. Az ügy lefuttatásának ideje az olasz joggyakorlatban alapvetően a védelem magatartásától függ: ha a vádlott úgy dönt, hogy bűnösnek vallja magát, akkor a bíróság gyorsított eljárással, a tanúk meghallgatása nélkül, a rendőrségi jegyzőkönyv alapján hozza meg az ítéletet. A vádlott közreműködését a bíróságok ilyen esetben általában azzal honorálják, hogy a kiszabható büntetés alsó határát alkalmazzák. Magyarországon a büntetőeljárások egy része évekig húzódik, s a bonyolult megítélésű ügyekben a jogerős ítélet időpontja szinte megjósolhatatlan. A Tocsik-ügyben például 1996-ban kezdődött a nyomozás, s ma már van jogerős Legfelsőbb Bírósági ítélet, amely szerint Tocsik Márta ártatlan, tehát az elkobzott vagyonát vissza is kaphatná, de nem kapja, mert további két per van még folyamatban ellene, és annak lezártáig nem kap egyetlen vasat sem vissza. (Megjegyzem a további két per tárgya az, hogy a jogásznőt megillette-e 800 millió forintos sikerdíj, vagy nem). A per folytatása érdekes lesz, mert a Legfelsőbb Bíróság közel hét év után elismerte a jogásznő munkavégzését, de nem ítélt a honorárium tárgyában. Stadler József akasztói vállalkozó és társainak büntetőügye csak a közelmúltban zárult le, mintegy tíz év után. A bolti gyilkosságokkal vádolt Erdélyi Nándor ügyében 1998-ban kezdődött a nyomozás, s jelenleg a megismételt elsőfokú bírósági eljárás zajlik. Tánczos Gábor esetében - akit azzal vádoltak, hogy 1998. április 1-jén Körmenden megölt egy 11 éves kislányt - mintegy négy évig tartott a büntetőeljárás. A Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban mondta ki a végső szót, mikor is Tánczost 13 évre ítélte. A sajtóban bombagyárosként emlegetett Dietmar Eduard Clodo és társai ügyében - a nyomozás 1998-ban kezdődött, és 2001 decemberében hirdették ki az elsőfokú ítéletet és csak a múlt héten született meg a jogerős döntés, amely az első esetben kiszabott 10 éves börtönbüntetést hagyta jóvá. A statisztikai adatok szerint egyébként az elmúlt évben több mint 17 ezer olyan büntetőügy zárult jogerős ítélettel, amelyeknél a nyomozás kezdetétől több mint két év telt el. A 2002-ben jogerősen befejezett 74 662 büntetőügy közül ugyanakkor több tízezer esetében a nyomozás és a jogerős ítélet között hónapok, de legfeljebb egy év telt el. A törvény adta lehetőségek folytán pedig tavaly 7539 büntetőügy 30 napon belül zárult jogerős ítélettel. Papp Gábor ügyvéd úgy véli, hogy a különféle, eljárást gyorsító rendelkezések nem feltétlenül szolgálják a vádlott érdekeit, s az eljárás eredményes felderítését. Szavai szerint volt már olyan ügyfele, aki a nyomozás kezdetén bűnösnek vallotta magát, majd a bíróság az eljárás végén bűncselekmény hiányában felmentette. Ha a tettét gyorsított eljárásban bírálták volna, akkor talán soha nem derült volna ki: kezdetben miért nyilatkozott a bűnösségről. Az ügyvéd szerint a közvetlenség és a nyilvánosság elve azt kívánja, hogy rendes ügymenetben, tárgyaláson bírálják el a cselekményt. Mint mondta, inkább az infrastruktúra megteremtésével és elegendő bírói létszámmal kellene biztosítani azt, hogy az eljárások észszerű határidőn belül fejeződjenek be. Lassú az igazságszolgáltatás. Túl lassú. Egyesek szerint ez már nem is igazságszolgáltatás, hanem csak jogszolgáltatás. Legfőképp ha a rendőrségi vizsgálódás, ügyészi nyomozás kereszttüzében egykori politikus áll. Ilyen esetben szint soha nem zárult le elmarasztaló ítélettel az ügy. Illetve eddig csak a kisgazda képviselő, Székely Zoltán kapott vesztegetés miatt négy évet. De társa, a volt mezőgazdasági államtitkár, Szabadi Béla még mindig nem tudja mi lesz ügyének a vége. Ezért talán tényleg felelős lehet valaki! A főügyészt ilyen ügyekben tehát jogos kérdezni. Csak eredménytelen! Bezzeg az a hajléktalan, aki feltör egy bontásra váró házban egy ajtót és oda menekül be a téli fagy elől hat gyerekével!? Azt persze jogtalan behatoló mivoltára tekintettel egyetlen perc alatt elítélik, gyerekeit elveszik és intézetbe adják, satöbbi, satöbbi. Na, Ő az, aki kérdezteti “Hol az igaz-Röviden tetők bevonásával alakítják ki, a program előreláthatólag mintegy 30 milliárd forint tőkét mozgat meg. Jelezte, a vállalkozói alapú diákotthonok. kollégiumok kihasználtságát az állam a lakhatási támogatás emelésével kívánja elősegíteni. Közölte: a kabinet döntött arról is, hogy a jelenlegi diákonkénti 3300 forint lakhatási támogatást 2004-ben 5000 forintra, 2005-ben 8000 forintra, 2006-ban pedig 10000 forintra emeli. RÁDIÓ C MEGKAPTA A RENDKÍVÜLI TÁMOGATÁST Április 18. A Rádió C roma rádió pénteken megkapta azt a hatmillió forintos rendkívüli támogatást, amelyre Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal cigányügyi államtitkára tett ígéretet. Kerényi György emlékezetbe idézte, hogy még januárban kértek és februárban írtak alá szerződést a támogatásról. Mint hozzátette, a hatmillió forintot a februárban elmaradt bérek kifizetésére fordítják. Ezúttal is megjegyezte azonban, hogy az anyagi gondok miatt a műsorszolgáltatást április 7-én felfüggesztő, azóta csak zenét sugárzó rádió anyagi helyzete ezzel korántsem rendeződött, május 1-jétől már 55 millió forintos adósságállományt kell kezelnie. A főszerkesztő kifejtette: az adósság teljes rendezéséig nem tudják újra indítani a műsorszolgáltatást, s ha még hetekig “állniuk kell”, akkor széteshet a szerkesztőségi gárda. Mint elmondta, a havi 10 millió forintos költségvetésű rádió működtetéséhez az év hátralévő nyolc hónapjában 80 millió forintra lenne szükség. Ebből a rádió 60 milliót előteremt, így' a fennmaradó 20 millió forint fedezésére, valamint az adósság visszafizetéséhez van szükség tánxigatásra. Kerényi György' szerint az 50 százalékban közszolgálati tartalmú műsorokat sugárzó Rádió C hosszú távú működtetése úgy volna elképzelhető, liogy a költségek felét kormányzati, illetve önkormányzati forrástól fedezik. Úgy véli, hogy a romák ügyében kiemelten érintett minisztériumokkal többéves megállapodást köthetnének: minden tárca évente hatmillió forinttal segítené őket cserébe az adott minisztériumokhoz tartozó közszolgálati műsorszámok sugárzásáért. A multikulturális Budapest - véleménye szerint - évi 10 millió forinttal járulhatna hozzá a működtetéshez. Kerényi György' azt is kifogásolta, hogy a Magyarországi Cigányok Közalapítvány semmi támogatást nem nyújtott részükre. A főszerkesztő nagyra értékelte Medgyessy Péter miniszterelnök azon felajánlását, hogy árverésre bocsátják azt a tollat, amellyel a csadako/isi szerződést Athénban aláírták és a bevételből támogatják a Rádió C-t. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a rádió problémáira - a kormányfő ígéretének megfelelően - intézményes megoldást találnak. sag-O csak melegedni akart a gyerekével. A fentebb említett példák főszereplői hozzá képest gazemberek, de azoknak soha nincs semmi bajuk. Ezt is érdemes tudni, ha az ügyész interpellációjának leszavazásáról szóló hírt hallják. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon (UHF) illetve kábelcsatornákon fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut -Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (HoDywoodtól Key-ig)- Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dcl-Florida (W. Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Box 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Tel/fax: 1-718-275-1223 Kari Bardosh producer
