A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-25 / 99. szám

2003. ÁPRILIS 25. Amerika hírei IRAKBAN A HÁBORÚ ELŐTT VEGYI ÉS BIOLÓGIAI KATONAI ANYAGOKAT SEMMISÍTETTEK MEG Április 21. Irakban napokkal a háború megkezdése előtt vegyi és biológiai katonai anyagokat semmisítettek meg - jelentette hétfőn a The New York Times napilap. A lap szerint erről egy iraki tudós tájékoztatta a tömeg­­pusztító fegyverek után kutató amerikai szakértőket. Az illető több mint tíz éven át dolgozott az iraki vegyifegyver-progra­­mokban. Nevét a lap nem közöl­te. A tudós az amerikaiaknak azt is elmondta, hogy Irak tömeg­­pusztító fegyverkészletének egy részét már az 1990-es évek közepén meg­semmisítette, egy másik részét, “nem ha­gyományos fegyvert és technológiát” ugyancsak az 1991-es évek közepétől Szíri­ába küldött. Az illető azt is elmondta, hogy az iraki rezsim nem régen együttműködést kezdett az Oszama bin Laden nevével fémjelzett al-Kaida terrorhálózattal. A tudós a tömegpusztító fegyverek után kutató MET Alpha amerikai szakértői csa­pat tagjait elvezette oda, ahol irányításával korábban tiltott vegyi fegyver, egy bizo­nyos mérgező anyag előállítására használt alapanyagokat ástak el. A mérgező anya­got a lap nem nevezte meg. A 101. légiszállítású hadosztályt kísérő tudósító, Judith Miller csak távolról követ­hette a katonákat, de arra nem kapott en­gedélyt, hogy megnézze a talált anyago­kat vagy kikérdezze az iraki tudóst. In­formációit az amerikai szakértői csapat tagjaitól kapta és csak három nap múl­tán, az előzetes katonai cenzúra után te­hette közzé. A tudós nevét nem közölték vele, de - mint mondták - az általa közöl­teket hitelesnek tartják, a segítségével ta­lált és azonosított anyagok valóban til­tott vegyi fegyverek előállításához hasz­nálatosak és az eddigi legfontosabb lele­tek a tömegpusztító fegyverek utáni ku­tatásban. Az újságírónő értesülése szerint a tu­dós elmondta, hogy egy raktárépületet, amelyben biológiai fegyverkutatások folytak, mindössze négy nappal azelőtt gyújtottak fel, hogy George Bush amerikai elnök kétnapos határidővel ultimátumban szólította fel Szaddám Húszéin iraki elnö­köt az ország elhagyására. A tudós néhány hónappal a háború kez­dete előtt szemtanúja volt annak, hogy ve­gyi alapanyagokat ástak el, hogy elrejtsék, s későbbi használatra megőrizzék azokat. Közérdekű Közlemény A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Euró­pai Uniós csadakozás előkészítésére 2002. de­cember 17-én módosította az Alkotmányt. Ez a módosítás - amely a csatlakozási szerződést ki­hirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba - megteremti annak lehetőségét, hogy az ország területén lakóhellyel rendelkező min­den magyar állampolgár választóként és választ­hatóként részt vegyen az országgyűlési választá­sokon, az országos népszavazáson és a népi kez­deményezésben. Ennek értelmében, a fenti időponttól - várható­an 2004. május 1 ,-jét követően - a Magyar Köz­társaságban lakóhellyel (bejelentett lakcímmel) rendelkező állampolgáraink élhetnek ezzel a jog­gal függetlenül attól, hogy a szavazás vág)’ vá­lasztás napján Magyarországon tartózkodnak-e. A részvétel pontos feltételeit és körülményeit, a választás technikai lebonyolításának feladatait a közeljövőben megalkotásra kerülő jogszabályok fogják meghatározni külföldön tartózkodó állam­polgáraink, valamint a diplomáciai és konzuli külképviseletek számára. Mindezekre is figyelemmel, a jelenlegi hazai sza­bályozás értelmében, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról 2003. április 12-én sorra kerülő ügydöntő nép­szavazáson azok a magyar állampolgárok vehet­nek részt, akik bejelentett magyarországi lakcím­mel rendelkeznek és e napon Magyarországon tartózkodnak. Javasoljuk, hogy' azok az állampolgáraink, akik élni kívánnak ezzel a jogukkal a választói név­jegyzékbe történő felvételük és a részvétel ügyé­ben tájékozódjanak a magy arországi lakóhelyük (lakcímük) szerinti önkormányzat jegyzőjénél. Az érdeklődők folyamatosan további informáci­ókat találhatnak a www.b-m.hu, a www.valasz­­tas.hu és a ww.nepszavazas.hu honlapokon. Fehér Ház: nem kellenek ENSZ-fegyverzetellenőrök Blix: egyelőre lehetetlen a fegyverzetellenőrzés felújítása Irakban lesztin miniszterelnök úgy döntött, beszün­teti tárgyalásait a kormány összetételéről. Április 22. - A Fehér Ház elutasította a világszervezet fegyverzetellenőreinek a visszatérését Irakba. Ari Fleischer szóvivő ked­den leszögezte, hogy az Egy esült Államok és koalíci­ós szövetségesei vállalják a tömegpusztító fegyverek le­szerelésének feladatát. A szóvivő kérdésre vála­szolva kijelentette: "Előre te­kintünk, nem hátrafelé. Szaddám Húszéin (iraki el­nök) rezsimje megszűnt, és újra kell gondolni a leszerelés kereteit az Irakban létrejött új tények fényében." A Fehér Ház elutasító ál­lásfoglalása újabb összecsa­pás lehetőségét vetíti előre a Biztonsági Tanácsban, amelynek döntenie kell az Irak elleni szankciók feloldá­sának a kérdéséről is. Az ENSZ BT szá­mos tagja szorgalmazza, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei (UNMOVIC) fejez­zék be a háborúval félbeszakadt tevékeny­ségüket. Oroszország szerint az UNMOVIC-nak igazolnia kell a tömeg­­pusztító fegyverek leszerelését ahhoz, hogy feloldhassák az Irak elleni szankció­kat. Washington szerint a szankciók az ira­ki rezsim bukásával szükségtelenné váltak. Ari Fleischer a reformok folytatásának a szükségességét hangsúlyozta azzal kapcso­latban, hogy Mahmud Abbász kijelölt pa-Abbász kedden úgy ítélte meg, hogy képte­len zöld ágra vergődni Jasszer Arafattal, a palesztin hatóság vezetőjével és véget vet kormányalakítási tárgyalásainak. Heischer emlékeztetett rá, hogy szerdán éjfélben rögzítették a kormány megalakítá­sának a határidejét, illetve hogy Washing­ton a palesztin kormány létrehozása után teszi közzé az izraeli-palesztin konfliktus békés rendezésének tervét, az úgynevezett útvonaltérképet. A szóvivő kijelentette, hogy George Bush amerikai elnök fél sze­mét a palesztin kérdésen tartja. A HÍD 5 Röviden háború idején a Waffen-SS halálfejes egysé­génél szolgált, és a gross-roseni, sachsen­­hauseni és varsói koncentrációs táborok őre volt 1943 és 1945 között. Szehinskyj, aki az Egyesült .Államokban gépészként dolgozott nyugdíjazásáig, tagadta a vádakat. Azt val­lotta a nyomozó hatóságoknak, hogy a hábo­rú alatt mezőgazdasági munkás volt, és nem volt semmi köze a nácikhoz. Nevét, adatait azonban megtalálták a náci archívumokban. Szehinskyj a ma Ukrajna területén lévő, egykor Lengyelországhoz tartozó Mal­­novban született. 1950 óta élt az Egyesült Államokban, de háborús bűnei miatt már 2000-ben megfosztották amerikai állampol­gárságától - írta az AP Egyelőre nem tudni, hogy az egykori táborőr ügyvédje benyújt-e fellebbezést. Ha a kitoloncolási ítélet jogerő­re emelkedik, kiadhatják Ukrajnának, Len­gyelországnak vagy Németországnak is. Bush fokozatosan oldaná az Irak elleni szankciókat Április 19. A Ehe New York Times értesü­lése szerint George Bush amerikai elnök az Irak elleni szankciók fokozatos feloldását ké­ri az ENSZ Biztonsági Tanácsától, és egy­előre fenn akarja tartani a világszervezet el­lenőrzését az iraki olajexport felett. A lap szombati száma egy' magát megnevezni nem kívánó washingtoni kormánytisztviselőre hivatkozott. Ennek alapján a The New York Times úgy tudja, hogy' a Fehér Ház azt sze­retné, ha a BT a következő hónapokban 3-4 határozatot hozna, amelyek fokozatosan az Egyesült Államok által felállított iraki veze­tés kezébe adnák az ország egyes gazdasági szektorait. Ezt a megoldást állítólag azért vá­lasztja Washington, mert Oroszország, Fran­ciaország és mis BT-tagok fenntartásokkal fogadták Bush elnök szerdai bejelentését a szankciók feloldásáról, valamint az “olajat élelemért" program leállításáról, hogy Irak szabadon adhassa el olaját a világpiacon. A lap szerint az Egyesült Államok attól tart, hogy amennyiben megvétózzák a szankciók feloldását, az ENSZ felügy elete alá nem eső iraki olajeladások törvénytelennek minősül­nének, ami perekhez vezetne. Bush népszerűsége növekszik, DE ELMARAD APJÁÉ MÖGÖTT Április 19. Több mint hetven százalékra emelkedett George W. Bush amerikai elnök népszerűsége az iraki háború után. Ez derül ki egy washingtoni közvélemény-kutató in­tézet által pénteken közzétett adatokból, amelyek szerint az amerikaiak 72 százaléka elégedett az elnök tevékenységével. Az if­jabb Bush mindazonáltal még messze nem éri el azokat a népszerűségi értékeket, ame­lyeket apja, idősebb George Bush tudhatott magáénak az 1991-es öbölháború után. A idősebb Bush támogatottsága akkor 89 szá­zalékos volt, a rá következő évben, 1992 no­vemberében azonban mégis veszített az el­nökválasztáson a demokrata Bili Clintonnal szemben. Az amerikaiak - mint a mostani közvélemény-kutatást végző Pew Research Center igazgatója, Andrew Kohut emlékez­tetett - azt rótták fel a mostani ebök apjának, hogy’ keveset törődött a gazdasággal. Clin­ton 1992-ben azzal az ígérettel nyerte a vá­lasztásokat, hogy fellendíti a gazdaságot és új munkahelyeket teremt. Az ifjabb George W. Bush a jövő évben kerül hasonló megméret­tetés elé.

Next

/
Thumbnails
Contents