A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-25 / 99. szám
2003. ÁPRILIS 25. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 A MEGGYILKOLT DUMAKÉPVISELŐ HARCOSTÁRSA POLITIKAI MENEDÉKJOGOT KÉRT Április 20. Politikai menedékjogot kért az Egyesült Államokban Aljona Morozova, a múlt csütörtökön meggyilkolt Szergejjusenkov képviselő politikai harcostársa. Erről a jelenleg eg)' amerikai egyetemen tanuló lány maga számolt be vasárnap az orosz Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva. Morozova tagja annak a társadalmi bizottságnak, amelyet az 1999-es moszkvai és volgodonszki lakóházrobbantások hátterének a kivizsgálására hozott létre Jusenkov pártja, a Liberális Oroszország. A mozgalmat a Londonban élő Borisz Berezovszkij alapította. Az orosz nagyvállalkozó tavaly dokumentumfilmet készíttetett “Merénylet Oroszország ellen” címmel, amelyben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) vádolta a csecsen terroristáknak tulajdonított, több száz ember életét követelő merényletsorozat megszervezésével. Az egyik moszkvai robbantásnak Morozova édesapja is áldozatul esett. A lány - az ügyben a múlt héten nyilatkozó Berezovszkijjal együtt - biztos abban, hogy Jusenkovnak az FSZB-szál feszegetése miatt kellett meghalnia. Berezovszkij egyébként már nem tagja a pártnak: a közelmúltban éppen a Liberális Oroszországban társelnöki tisztséget viselő Jusenkov kezdeményezésére zárták ki, amikor a volt “oligarcha” azt ja-Iráni félkatonai erők hatoltak be Irakba Április 19. Iráni ellenzéki források szerint egy kereken háromezer fős iráni félkatonai erő hatolt be Irakba, hogy felvegye a harcot az ott száműzetésben tevékenykedő, a teheráni rendszerrel szemben álló Iráni Népi Modzsehed Szervezettel. Az Iráni Iszlám Köztársaság kormányának megdöntésére törő, harckocsikkal és tüzérséggel is rendelkező iráni fegyveresek közel egy évtizede támaszpontokat tartanak fenn Irakban. A teheráni rezsimmel szemben álló legnagyobb fegyveres csoport az 1980 és 1988 között zajló iraki-iráni háború idején Szaddám Húszéin most megbuktatott iraki elnök egységei oldalán harcolt, Irán ellen. Az idézett források szerint a 3000 harcos csütörtökön vonult be Irakba, páncélozott járműveikkel jelenleg a Bagdadtól északkeletre fekvő Dijála tartományban tartózkodnak. A katari amerikai középső parancsnokság azt közölte, hogy nem rendelkezik információkkal az iráni behatolást illetően. Előzőleg az amerikai hadsereg azt hangoztatta, hogy megpróbálja kapitulációra kényszeríteni a Szaddám-barát népi modzsehed csoportot. A háború idején az amerikai haderő többször is bombázta az iráni csoport állásait. vasolta az orosz liberálisoknak, hogy a kommunistákkal kössenek szövetséget Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Jusenkovot vasárnap Moszkvában helyezték örök nyugalomra. A temetésen nyilatkozó képviselők biztosnak nevezték, hogy politikai gyilkosság történt. Julij Ribakov független honaty a burkoltan a Kremlt vádolta a merénylettel. Putyin utasítására a nyomozást Borisz Grizlov belügyminiszter és Vlagyimir Usztyinov legfőbb ügyész felügyeli. Grizlov vasárnapi kijelentése értelmében van esély a bűncselekmény felderítésére: a korábbi közlések ellenére sikerült fantomképet készíteni a Jusenkovot lakása közelében agyonlövő bérgyilkosról, és azonosították a hátrahagyott pisztolyt is. A belügyminisztérium szerint az elkövető kézre kerítésével komoly esély nyílik a megbízók kilétének a felderítésére is. Rendőrségi források szerint nem zárható ki, hogy a bűnügy összefüggésben áll a Liberális Oroszország másik képviselője, Vlagyimir Golovlov tavalyi meggyilkolásával. A honatyát azután lőtték agyon, szintén a lakása közelében, hogy az ügyészség dollármilliós nagyságrendű privatizációs bűncselekmények gyanújával indított eljárást ellen. Golovlov az 1990-es években az állami vagyonügynökség cseljabinszki területi kirendeltségnek a vezetője volt, és sokak szerint azért ölték meg, nehogy ki tudja pakolni az orosz politikai és gazdasági elit csúcsáig vezető terhelő információit. Jusenkov a duma tizedik képviselője, aki merénylet áldozata lett 1994 óta. Hatalmi harc Arafat és Abbász között elnök között. Jasszer Arafat elutasította a kijelölt kormányfő, Mahmúd Abbász javaslatát, amelynek értelmében Mohamed Dahlan kapná a palesztin kormányban a belbiztonsági miniszter tárcáját. A német hírügynökség szerint Arafat azért fúrta meg Dahlan kinevezését, mivel a Gázai-övezet korábbi biztonsági főnöke egy évvel ezelőtt bírálta őt. Az amerikai kormány és az európaiak az utóbbi napokban burkoltan vagy nyíltan arra bátorították Abbászt, hogy ne engedjen az Arafat részéről reá nehezedő nyomásnak. Rámalláhból származó értesülés szerint Hoszni Mubarak egyiptomi államfő szinte naponta telefonál a palesztin elnöknek, hogy álláspontja megváltoztatására bírja rá. Abbásznak szerdáig van ideje arra, hogy hivatalosan bemutassa kabinetje névsorát. Ha addig nem sikerül összeállítania kormányát, akkor kénytelen lesz visszaadni megbízatását Arafatnak. Ez pedig a békefolyamat teljes leállását eredményezhetné. Abbász bírja a nemzetközi közösség maradéktalan támogatását. Az úgynevezett közel-keleti kvartett (az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország) az ő kormányfői kinevezésétől teszik függővé annak a béketervnek a közzétételét, amely három éven belül elvezetne a független palesztin állam megalakulásához. Abbász nemrég világosan értésre adta: egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy véget vessen az izraeliek ellen irányuló palesztin merényleteknek. Röviden nak helyettes vezetője rajta van az Egyesült Államok által leginkább keresett iraki vezetők 55 nevet számláló listáján, s e jelképes “kártyapakliban” a treff kilencesként szerepelt. Az INC szóvivője vasárnap Bagdadban közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy Dzsamái Musztafa Szíriában keresett menedéket, de az Iraki Nemzeti Kongresszus képviselői meggyőzték arról, hogy vissza kell térnie Bagdadba és fel kell adnia magát. A szóvivő külön kiemelte, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök közeli hozzátartozója most először kerül majd az amerikaiak kezére. Megérkezett Bagdadba az ENSZ ELSÓ SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYA Április 20. V asárnap megérkezett Bagdadba az ENSZ élelmiszereket szállító konvoja, és ezzel megnyílt a világszervezet Jordániából kiinduló “segélyfolyosója”. Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) által jordániai magánvállalatoktól bérelt ötven szállítójármű 1400 tonna búzaliszttel érkezett az iraki fővárosba. A szállítmányt az amerikai katonák által őrzött központi raktárban helyezik el. A búzalisztet a jövő hónap elején osztják szét, amikor a lakosság már szűkélten lesz a készleteknek. Az AWFP szóvivője a Reutersnak elmondta, hogy a mostani konvoj Irakba érkezésével lehetővé válik egy' jól működő “segélyfolyosó” fenntartása, amelynek révén feltölthetik a készleteket. Hozzátette: egyelőre nincs tudomása arról, hogy az országban közvetlen élelmiszerhiány fenyegetne. A most érkezett konvoj útja négy napon át tartott, mert a raktárakat is elő kellett készíteni a szállítmány fogadására. PHENJAN MINISZTERI SZINTŰ Korea-közi találkozót javasol Április 19. Az iraki háború miatt elhalasztott Korea-közi miniszteri találkozó április 27-29-én való megtartására tett javaslatot szombaton Phenjan. Szöulban az egyesítési tárca képviselői bejelentették, hogy szombaton táviratot kaptak az észak-koreai fővárosból, hog)' a soros miniszteri szintű találkozót az újraegyesítés kérdéseiről április 27-29-én rendezzék meg Phenjanban. A tárgyalásokat eredetileg április 7-ére tűzték ki, de akkor Észak-Korea lemondta a megbeszéléseket, tiltakozásul az ellene, hogy Szöul döntést hozott arról; az Egyesült Államok iraki háborújának támogatására nem harcoló csapatokat fog vezényelni. A phenjani javaslat egy' nappal azután érkezett Szöulba, hogy' az északiak bejelentették: megkezdték a több mint nyolcezer felhasznált nukleáris fűtőelem feldolgozását. Szakértők szerint ezzel néhány hónapon belül Észak- Korea több atombombánvira elegendő plutóniumhoz juthat. Április 23-án Pekingben ugyanakkor háromoldalú - észak-koreai-amerikai-kínai - tárgyalások kezdődnek a Phenjan által felújított atomprogram okozta válsághelyzetről. Elfogták Szaddám Húszéin TUDOMÁNYOS KUTATÁSI MINISZTERÉT Április 20. Az amerikai erők elfogták az Irakban megbuktatott Szaddám Huszein-féle rezsim egyik leginkább keresett vezetőjét, Huniam Abd al-Halik Abd al-Gafur felsőoktatási és tudományos kutatási minisztert. Az amerikai hadsereg középső parancsnokságának vasárnapi közleménye szerint a minisztert még szombaton vették őrizetbe, de elfogásának körülményeiről más részleteket egyelőre nem közölt. Al-Gafur az amerikaiak 55 nevet tartalmazó listáján a 43. helyen szerepelt, a Pentagon iraki kártyapaldijában a kör négyesként. Április 19. A majdani palesztin kormán}' összetétele kapcsán a hét végén tovább folytatódott a hatalmi harc a palesztin elnök és az általa kinevezett miniszter-
