A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-18 / 98. szám

2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2003. ÁPRILIS 18. Röviden Életfogytiglani NÉGY PALESZTINNAK Április 14. Egy izraeli katonai bíróság ön­gyilkos merényletben való részvétel miatt életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélt négy palesztin terroristát. A négy elítélt pa­lesztinra, a radikális Hamasz terrorszerve­zet tagjára rábizonyították, hogy március végén palesztin öngyilkos merénylőket rob­banóanyaggal láttak el. Az öngyilkos me­rényletet a Tel-Avivtól 20 kilométerre északra fekvő Netanja város főterén hajtot­ták végre. Egy palesztin terrorista, a Caffé London nevű helyen robbantotta föl magát. Szemtanúk szerint a biztonsági őrök nem engedték be a merénylőt a kávézóba, ezért a bejárat előtt - négy izraeli katona közelében - hozta működésbe a testére erősített robba­nószerkezetet. PÁRIZS TAGADJA a fegyverszállítást Iraknak Április 16. A francia vezetés cáfolja azt az amerikai médiák által felröppentett hírt, miszerint Párizs az ENSZ fegyverembar­gója ellenére még a múlt évben is fegyverrel látta el Irakot. Francois Rivasseau, a francia külügyminisztérium szóvivője szerint 1990 után már nem szállítottak Roland típusú ra­kétákat, sem azok alkatrészeit az arab or­szágnak. A Newsweek magazin az Irakban talált Roland rakéták típus- és szériaszáma alapján arra a következtetésre jutott, hogy a francia MBDA, a rakétákat gyártó cég az ENSZ-fegyverembargó után is ellátta és frissítette Szaddám rakétaarzenálját. Az MDBA részéről is cáfolták a fegyverszállí­tást. Elítélték Pinochet kémfónökét Április 16. Egy chilei bíróság kedden 15 évi börtönbüntetéssel sújtotta Augusto Pino­chet egykori diktátor kémfőnökét, akit fele­lősnek talált egy chilei baloldali fiatal 1975- ös elrablásáért és eltűnéséért. A 73 éves Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin (színes rovat) JackHabn Sióréti Antónia Szerencsi Tamás Péterman István (kdrpátmendence-sport rovatok) Hollósi Klári (egészség-magazin rovatok) Földessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gödi Péter (Magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (Magyarországi kulturális tudósító) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HÍD, bsc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a be­küldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, il­letve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. AMERIKAI TÁBORNOK AZ IRAKI ÁTMENETI KORMÁNY ÉLÉN Április 15. Tíz nap múlva találkoznak újra az Irak jövőjét befolyásolni kívánó ira­ki politikai és vallási vezetők - erről álla­podtak meg az Egyesült Államok égisze alatt, az iraki átmeneti kormány élére kije­lölt Jay Gamer nyugalmazott amerikai tá­bornok elnökletével tartott első ellenzéki találkozó résztvevői. Az Egyesült Államok által meghívott, a Szaddám Húszéin megbuk­tatott elnök rendszerével szembenálló iraki szerveze­tek delegáltjai Ur ősi mezo­potámiai város közelében, a Tallil nevű ideiglenes ameri­kai légitámaszponton ültek össze Irak jövőjének megvi­tatására a diktátor bukása után egy héttel. A konferen­ciát egy aranyszínű sátor alatt tartották a híres úri zikkurát (piramisszerű antik templom) mellett. Jay Gamer tábornok sze­rint a helyszín kiválasztása is aláhúzza a találkozó törté­nelmi jellegét, mert a hagyo­mány szerint ezen a helyen született Ábra­hám, a három monoteista vallás atyja. Az iraki átmeneti kormány élére kijelölt tá­bornok azzal nyitotta az értekezletet, hogy "egy szabad és demokratikus Irak kezdő­dik ezen a napon". Zalmay Khalilzad, a Fehér Ház küldöt­te azt hangoztatta, az Egyesült Államok "egyáltalán nem érdekelt abban, hogy ő kormányozza Irakot". Khalilzad felszólí­totta a résztvevőket, hogy "az iraki hagyo­mányokon és értékeken alapuló saját de­mokratikus rendszert" hozzanak létre. Tim Cross vezérőrnagy, az amerikai Jay Gamer csapatának legmagasabb rangú brit tagja azt mondta, hogy az átmeneti ad­minisztráció 3-6 hónapon belül kezdheti meg a jogkörök átruházását az iraki hatósá­gokra. A dél-iraki Násziríja város térségében tartott találkozón 60, más források szerint 80 iraki politikus vett részt, köztük kurdok, radikális és mérsékelt szunniták, illetve síi­ták, továbbá az 1958-ban megszüntetett monarchia még létező hívei. Az Egyesült Államokon és Nagy-Britannián kívül kép­viseltette magát a háborús koalícióban ka­tonákkal is résztvevő Ausztrália és Len­gyelország kormánya is. Az első nap főleg az egymás közti is­merkedésre szolgált, és a résztvevők kéz­feltartással elfogadták azt a javaslatot, hogy tíz nap múlva folytassák a vitát a há­ború utáni első iraki kormány felállításá­ról. A találkozó végeztével kibocsátásra ke­rült egy 13 pontos nyilatkozat, de nem tudni, hogy ez egy a küldöttek által hivata­losan is jóváhagyott határozat-e, vagy pe­dig csak az amerikai elvárásokat tartalmaz­za. A katari amerikai parancsnokság inter­netes honlapján megjelent nyilatkozat sze­rint az új iraki kormányzási rendszernek "szövetségi és demokratikus" jellegűnek kell lennie és "a nemzet megkérdezésén" kell alapulnia. Fel kell oszlatni a Baasz Pár­tot és fel kell számolni annak a társadalom­ra gyakorolt hatását. Más azonnali intézke­désként a nyilatkozat felszólítja az irakia­kat, hogy működjenek együtt a koalíciós erőkkel a biztonság és az alapvető szolgál­tatások helyreállítása érdekében, tartóz­kodjanak az erőszaktól és az ország újjáépí­tése érdekében hozzák létre helyi és orszá­gos szervezeteiket. Az AP jelentése szerint máris feszültség jelei mutatkoznak az Egyesült Államok és egyes iraki érdekcsoportok között. Az észak-iraki kurdok például nem akarnak engedni abból a követelésükből, hogy au­tonóm területük magába foglalja az olaj­ban gazdag Kirkuk várost és Moszul kur­dok lakta negyedeit is. Egyes iraki ellenzéki veze­tők pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Államok Ahmed Csalabit, a londoni székhelyű Iraki Nemzeti Kongresszus vezetőjét akarja rájuk erőszakolni az új kormány fejeként. Ép­pen más csoportok érzé­kenységére tekintettel Csalabi személyen nem is jelent meg a konferencián, mint ahogy több más Szaddám-ellenes csoport vezetője is csak delegáltja által képviseltette magát. A Reuters szerint az ira­ki ellenzéki erők csak két dologban értenek egyet: a Szaddám bukása fölötti örömük­ben és abban, hogy nem szeremének az Egyesült Államokhoz túl közelállónak mutatkozni. Az első iraki "ellenzéki kerekasztalt" tüntetések és a legjelentősebb síita szerve­zet, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsának bojkottja árnyékolta be a dpa szerint. A közeli Násziríjában az értekezle­tet bojkottáló síita ellenzéki csoport hívei­nek ezrei - arab tévécsatornák szerint hú­szezren - tüntettek a találkozó ellen, mond­ván, hogy most, Szaddám Húszéin távoz­­tával, az irakiaknak nincs szükségük ameri­kai segítségre. A támaszponton kívül néhány környék­beli törzsi vezető ácsorgott abban a re­ményben, hogy csatlakozhat a megbeszé­lésekhez, de nem engedték át őket a szö­gesdrótkerítésen - jelentette a Reuters a helyszínről. Bagdadban letartóztatták Abu Abbaszt Április 16. Washingtoni bejelentés szerint a szövetséges csapatok Bagdad­ban elfogták Abu Abbaszt, a radikális Palesztinái Felszabadítási Front veze­tőjét. A nem tervezett letartóztatást egy név nélkül nyilatkozó washingtoni tisztviselő jelentette be. Abu Abbasz korábbi nyilatkozataiban szervezete, a Palesztinái Felszabadítási Front Izrael­­ellenes öngyilkos akcióit jelentette be. Abbász még hétfő éjszaka került ame­rikai kézre. Az összehangolt amerikai akció ke­retében a PLF több más tagját is elfog­ták, dokumentumokat és fegyvereket találtak, valamint egy kiképzőközpon­tot Bagdad közelében, ahol pokolgépek gyártása folyt. r i.v í r.*‘ 1 T?T •> •’V tf > 1 Abu Abbasz csoportját 1985 októberében az Achille Lauro olasz utasszállító hajón elköve­tett túszejtés révén ismerte meg a világ, amikor a terroristák meg­öltek egy zsidó származású ame­rikai utast. A terroristák három nap múltán, Abbász közvetítése nyomán megadták magukat az egyiptomi hatóságoknak. Olasz­amerikai vita nyomán olasz bíró­ság elé kerültek, de Abbászt vé­gül elengedték, mivel az olasz ha­tóság nem találta elegendőnek az ellene felhozott bizonyítékokat. Később mégis körözést adtak ki ellene Olaszországban, majd tá­vollétében többszörös életfogy­­tiglanra ítélték. 11 I I ( í 7 )'l 1 V ’ 3 1 1 1 < C Vf'l 1 /. . . ’I tu

Next

/
Thumbnails
Contents