A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-01-31 / 87. szám
2003. JANUÁR 31. Gazdaság A HÍD 9 Az ország nettó adóssága 2002 novemberében Január 20. Az ország nettó adóssága - tulajdonosi hitelek és forintkötvények nélkül - 2002 novemberében 4,2 milliárd euró volt - közölte az MNB. A hasonlóan számított nettó adósság 2002 októberében 4,5 milliárd, 2001 novemberében 2,4 milliárd eurót tett ki. Tavaly a tizenegyedik hónap végén a jegybanki tartalékok értéke 9,8 milliárd eurót ért el. A nemzetgazdaság devizában fennálló bruttó adóssága - tulajdonosi hitelek és forintkötvények nélkül - 2002 novemberében 24,8 milliárd euró volt, szemben az október végi 24,7 milliárd euróval. Az előző év 2001 novemberében a hasonlóan számított bruttó adósság 28,3 milliárd eurót ért el. A tulajdonosi hitelekkel és forintkötvényekkel együtt vett devizában fennálló bruttó adósság tavaly novemberben 38,5 milliárd euró volt, ami enyhén emelkedett a tavaly október végi 37,3 milliárd euróhoz képest. Az adósságnövekedés azzal magyarázható, hogy a külföldiek tulajdonában lévő forintkötvény állomány egy hónap alatt közel egy milliárd euróval emelkedett. Az előző 2001. év novemberében a nemzetgazdaság tulajdonosi hitelekkel és forintkötvényekkel együtt számított bruttó adóssága 37,1 milliárd eurót ért el. A devizában fennálló bruttó adósságból tavaly novemberben az államháztartás és az MNB tartozása 17,6 milliárd eurót tett ki, szemben a múlt év október végi 16,9 milliárd euróval. A forintban denominált értékpapírok összege tavaly november végén 7,1 milliárd euró volt, 2002 októberében 6,2 milliárd eurót ért el. A devizában fennálló bruttó adósságból a magánszektor tartozása 2002 november végén 20,9 milliárd euró volt, ami enyhén emelkedett az október végi 20,5 milliárd euróhoz képest. Ebből a tulajdonosi hitelek 2002 novemberében 6,6 milliárd eurót, 2002 októberében pedig 6,4 milliárd eurót tettek ki. A nemzetgazdaság nettó devizaadóssága - tulajdonosi hitelekkel és forintkötvényekkel - tavaly november végén 14,7 milliárd eurót ért el, szemben a 2002 október végi 14 milliárd euróval. A hasonlóan számított nettó adósság 2001 november végén 10,8 milliárd eurót ért el. A tavaly novemberi nettó adósságból az államháztartás és a jegybank 6,8 milliárd eurót, a múlt év októberében pedig 5,9 milliárd eurót mondhatott magáénak. A tulajdonosi hitelekkel együtt vett nettó adósságból a magánszektor 2002 novemberében 8 milliárd euróval, októberben pedig 8,2 milliárd euróval részesedett. Ebből a tulajdonosi hitelek november végén 3,5 milliárd euróra, az elmúlt év október végén 3,3 milliárd euróra rúgtak. Röviden 455 MILLIÓ EURÓ HIÁNY Január 20. A végleges adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 455 millió euró volt 2002 novemberében, az első tizenegy hónapban a deficit 3,157 milliárd eurót tett ki - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn. A folyó fizetési mérleg hiánya 231 millió euró volt tavaly októberben. Az MNB előzetes adatként korábban 477 millió euró hiányt közölt 2002 novemberére. Az előző, 2001. év novemberében 124 millió euró volt a folyó deficit, a 2001. január-novemberi hiánv 920 millió eurót tett ki. J 13,1% NŐTTEK A REÁLKERESETEK Január 21. A reálkeresetek 13,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit tavaly január-novemberben, 5,3 százalékos infláció mellett - tájékoztatta közleményben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A bruttó nominális átlagkereset 18,0 százalékkal, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. A 2002 januároktóber közötti időszakra 13 százalékos reálkereset-javulást jelzett a hivatal az előző év azonos időszakához képest, 18,4 százalékos bruttó, 19,1 százalékos nettó átlagkereset növekedés és 5,4 százalékos infláció mellett. Szerdán drágult az üzemanyag Január 20. A motorbenzinek árát négy forinttal, a gázolajét három forinttal emelte a Mól Rt.. Az áremelést a cég a nemzetközi termékjegyzésárak emelkedésével indokolja. - A kőolaj- és kőolajtermék-piacokon az árak alakulása tekintetében továbbra is bizonvtalaaság tapasztalható - állt a közleményben. A 91-es ólmozatlan benzin ára literenként 231.50 forint, a 91-es keverék benziné 234.50 forint lett, a 95-ös ólmozatlan benzin literje 234,50 forintba, a 98-as ólmozatlan benzin 243,50 forintba kerül. A középosztály eltűnése (folytatás a címlapról) Statisztikai adatok tisztán kimutatják hogy a jövedelem nagy része a gazdagok felső 20%-nak kezében koncentrálódik, és ezen belül is a legnagyobb mértékű jövedelemkoncentráció ezen 20% felső 5%nak kezében van. De még ezen 5%-on belül is a jövedelem 85%-a mindössze a felső 1% kezében összpontosul. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyre kisebb jövedelemhányad megy a középréteg zsebébe, ezzel is leszorítva őket a társadalom alsó rétegébe. Mindenki ismeri az üzleti 80%-20% szabályt vagyis pl. a napi munkatevékenységünk 80%-a a bevételünk mindössze 20%-t teszi ki, míg a napi munkánk 20%-val termeljük meg bevételünk jelentős részt, 80%-t. Ezért kell koncentrálnunk, ezen értékes, legfontosabb, jövedelem-termelő tevékenységeinkre jobban, hiszen ez teszi ki bevételünk legnagyobb hányadát. Ugyanígy a társadalom zöme, 80%-a, az ország GDP-nek csak 20%-t termeli meg, kapja meg, míg a társadalom felsőbb rétege, 20%-a jut a GDP 80%hoz, és így tovább. A jövedelmek hatalmas mértékű, néhány kézben történő koncentrációjával egyidejűleg a hatalom koncentrációja is zajlik. A világ szinte minden országában az országok által megtermelt GDP-nek kb. 97%-a néhány kézben összpontosul, akiknek hatalmas befolyásuk van a politikai, gazdasági és szociális életre. Gondoljuk csak a 1997-es ázsiai gazdasági, pénzügyi összeomlásra, amikor néhány szupergazdagnak nem tetszett amit láttak a kormány politikájában, és szinte egy gombnyomásra áthelyezték pénzüket, gazdasági és politikai káoszt hagyva maguk után. De még ennyire messzire sem kell mennünk, Magyarország jövedelmének 97%-a mindössze kb. 100 cégvezető és tulajdonos kezében összpontosul. Az általuk támogatott médiák szinte mindig egymásról szólnak és egymásnak. Ugyanígy az információ beáramlás is saját, zárt köreikből származik. Nem egyedi jelenség, hogy pl. a Kreatív újság főszerkesztője a szemembe megmondta, hogy a kutatási eredményünkről szóló cikket (tanulmányt) nem jelenteti meg, mert ’’...nem tartozom az elfogadhatók körébe...”. Ugyanakkor a magyar Harvard Business Review mint nyitott médium, minőségi alapon megjelentette a cikket. És számtalan hasonló példát lehetne még felhozni. Nagyon sok közgazdász - a kormány és cégtulajdonosok érdekeit védve - próbálja palástolni a dolgokat, a középosztály eltűnését, a szakadék növekedését a gazdagok és a szegények között, ugyanakkor a tényeket és konkrét számokat nem lehet félreértelmezni. A sajtó és a média sem szívesen hoz nyilvánosságra olyan információt, amely megfájdíthatja a fejét. Nem véletlen hogy sok statisztika egyszerűen figyelmen kívül hagyja a szupergazdagok jövedelmét a statisztikai számítások során. A múlt héten egy nagyon érdekes előadáson vettem részt, az amerikai ingatlanadó eltörlésével kapcsolatban, ahol William Gates, a híres Bill Gates édesapja, is jelen volt és aki ellenezte a Bush-kormány ingatlanadó eltörlésének tervezetét. Tudni kell hogy ezen adófajta egyrészt a kormány bevételének jelentős százalékát teszi ki, másrészt a társadalmi réteg 3-4%a, a leggazdagabbak, fizetik az ingatlanadó legnagyobb hányadát, ami saját jövedelmük nagyon pici töredékét teszi ki, tehát könnyen ki tudják fizetni. Amennyiben viszont a kormány eltörli az ingatlanadót, akkor a kormánynak más forrásból szükséges pótolnia a hiányzó bevételt, ami biztosan a társadalom szegény rétegét fogja súlytani, és még jobban mélyíteni a szakadékot a szegények és gazdagok között. Bár érdekes volt mindezt William Gates szájából hallani, azért tudnunk kell azt is hogy a ’’szupergazdagok” nagyon pici rétege ”ad vissza” a társadalomnak a felhalmozott gazdagságából , iskolák, programok és események anyagi támogatása formájában. Bár kevesen tudják, de a Gates család elég nagy mértékben ’’visszaad” a társadalomnak. Gondoljuk csak a Gates Foundation nevű alapítványra, több iskola támogatására, tanulmányi ösztöndíjakra stb. Ezenkívül még egy rendkívül érdekes megjegyzése volt. Nevezetesen miért is jött és jön sok bevándorló Amerikába? Hogyan nevezik Amerikát? Hogyan? A lehetőségek országának. William Gates nagyban egyetértett ezen elnevezéssel és örömmel üdvözölte azt. Ha Amerika megadja a lehetőségeket a gyarapodáshoz, a jövedelemszerzéshez és előrelépéshez, akkor csak meglátni, értelmezni és élni kell vele. És ha valaki tud is élni vele, akkor miért ne? Persze a jog keretein belül. Mindenkinek megadatott hogy éljen a naponta felbukkanó lehetőségekkel, csak sokan nem is látják ezeket, vagy nem értik, vagy rosszul értelmezik vagy nem képesek felhasználni és élni velük. Hogy a legegyszerűbbet vegyük alapon, az is egy lehetőség hogy néhányan kétkezi padlófelmosásból is jobban megélnek itt, mint mondjuk Magyarországon. Itt meg van a lehetősége hogy több pénzt keressen, felismerte ezt és elvállalta, legalábbis egyenlőre. Hol is van a régi középosztály? Mivé lettek? Hová tartunk? Ez már egy másik cikk beszámolója lehet. Ahhoz hogy megértsük a fentebb számokkal kifejtett tényeket meg kell néznünk az esemény mélységét, annak okozóját és következményét. Van kiút? És merre? Természetesen van, de erre szemléletünknek és nézőpontunknak is meg kell változnia. És úgy, hogy megmaradjunk embernek is. Képesek vagyunk rá? Egy következő cikkben megvizsgáljuk a megoldás lehetőségeit.
