A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-11 / 97. szám
12 A HÍD Tudomány 2003. ÁPRILIS 11. Röviden AZ ELSÓ PROGRAMOZHATÓ SZÁMÍTÓGÉP MÁSOLATA Április 4. Elkészítették Németországban a világ első programozható számítógépének működőképes másolatát. Az eredeti, Z-3 névre keresztelt őskomputert Konrad Zuse mutatta be 1941. május 12-én egy berlini lakásban. Ez a példány azonban egy II. világháborús bombatalálat következtében megsemmisült. A számítástechnika úttörője a háború után maga készített egy másolatot, ez a müncheni múzeumban látható berendezés azonban nem működött az eredeti tökéletességével. Ezúttal berlini és hallei szakemberek - köztük Horst Zuse, a néhai feltaláló fia - vezetésével munkacsoport látott hozzá, hogy újra elkészítse az eredetileg három jégszekrény nagyságú szerkezetet. A gépezet gyököt is tudott vonni - mintegy 3 másodperc alatt. Mint az ósszámítógép 1995-ben 85 évesen elhunyt elkészítőjének fia beszámolt róla, a munkát egyebek közt az is nehezítette, hogy néhány oldal hiányzott abból a szabadalomból, amit Zuse a II. világháború idején bejelentett. A másolat kicsit kisebbre sikerült, de mindent tud, amit az eredeti. Módosították a Nemzetközi Űrállomás pályáját Április 4. Magasabb pályára állították pénteken a Nemzetközi Űrállomást, hogy megkönnyítsék a következő legénység érkezését: az állomás öt kilométernyivel magasabbra, a Föld felszínétől 400 kilométerre került át. A manővert az űrállomáshoz kapcsolt teherűrhajó, a Progressz-47 hajtóműve segítségével végezték el. Az állomás mintegy öt kilométerrel magasabbra, a Föld felszínétől 400 kilométerre került át. A pályát azért kellett kiigazítani, mert az űrállomás a Föld vonzereje miatt lassan, de állandóan süllyed. Az új, kétfős legénység április 26-án indul a bajkonűri (Kazahsztán) űrrepülőtérről, egy Szojuz űrhajóval. Az orosz Jurij Malencsenko és az amerikai Edward Lu két amerikai és egy orosz asztronautát vált le, és hat hónapot tölt majd az űrben. A legénység létszámát a Columbia űrrepülőgép lezuhanása miatt csökkentik. Az űrrepülőgép-flotta leállása miatt az egyetlen összekötettést a Föld és az állomás között a Szojuz személyszállító és a Progressz teherszállító űrhajók biztosítják. Újabb Jupiter-holdak Április 7. Hat újabb Jupiter-holdat fedeztek fel amerikai csillagászok, s ezzel 58-ra nőtt az óriásbolygó ismert kísérőinek száma. Az alig másfél kilométer átmérőjű holdacskákat a hawaii egyetem csillagászai fedezték fel. A holdak úgynevezett retrográd pályán keringenek, vagyis a Jupiter forgásával ellentétes irányban mozognak. Ez arra utal, hogy befogott kisbolygók lehemek. A Jupiternek sokkal több ismert holdja van, mint Naprendszerünk többi bolygójának. A négy' legnagyobbat - Io, Europa, Ganymedes, Callisto - még Galileo Galilei itáliai csillagász fedezte fel 1610-ben. A Ganymedes egyébként Naprendszerünk legnagyobb holdja, 5245 kilométeres átmérőjével. Á hawaii egyetem kutatócsoportja eddig 18 Jupiter-holdat fedezett fel, s reményeik szerint hamarosan újabb holdakat is lencsevégre kapnak az óriásbolygónál. - feltételezéseik szerint csaknem száz lehet belőlük. AZ EMBERSZABÁSÚAK VÉGNAPJAI NYUGAT-AFRIKÁBAN Az elmúlt húsz év során felére csökkent a gorilla- és a csimpánzállomány Nyugat-Afrika esőerdőben, ám akad olyan terület is, ahonnan az állatok mind egy szálig kipusztultak. Az említett fajok fennmaradása nagyobb veszélyben van, mint azt korábban gondolták - adta hírül egy amerikai kutató a Natureben megjelent tanulmányában. Gabon és a Kongói Köztársaság esőerdei becslések szerint még mindig több tízezer emberszabású majomnak adnak otthont. Itt él a világ csimpánzpopulációjának nagy része és a gorillák 80%-a. Ha a főemlősök számának fogyása a korábbi mértékben halad, a két faj a kihalás szélére kerülhet. Jóllehet az erdők 60-80%-a még mindig érintetlen, a fakitermelés egyre mélyebben hasít utakat a dzsungel sötétjébe, s ezzel megnyitja az utat a vadászok előtt. Az elmúlt mintegy húsz év alatt az emberszabású-populáció csökkenésének 56%-áért a vadászat tehető felelőssé. Az emberszabásúak legfőbb pusztítója valóban maga az ember: a vadonban élő állatok húsa még mindig első számú táplálékforrása a dzsungelben élő népeknek. Amit nem fogyasztanak el maguk, azt a városok piacain értékesítik - magyarázza Peter Walsh, a New Jersey-i Princeton University munkatársa, aki egy tanulmányban hívta föl a figyelmet az emberszabásúak helyzetére. A túlvadászás veszélyeire a szakemberek már többször figyelmeztettek, s mint arról korábban hírt adtunk, a New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society (WCS) Vadászati és Vadkereskedelmi Programja a vadászat és vadhús-kereskedelem ellenőrzését, s minden egyes területen a még károsító hatás nélkül levadászható kvóta megállapítását sürgette. Amit nem "végeznek el" a vadászok, azt megteszi a halálos ebola vírus. "Az ebola pusztítása valóban megdöbbentette az ökológusokat. Az egyik körzetben, ahol csak minimális mértékű vadászat folyik a vírus 1991 óta az emberszabású majmok populációjának nem kevesebb, mint 90 százalékával végzett" - mondja Peter Walsh. A nyugat-afrikai esőerdőkről elmondható, hogy az elmúlt 20 évben mind a csimpánz-, mind a gorillaállomány a felére csökkent. Peter Walsh ezért azt sürgeti, hogy a veszélyeztetett fajokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, az IUCN besorolásában mindkét faj kerüljön át a veszélyeztetettből a kritikusan veszélyeztetett fajok közé. A kritikusan veszélyeztetett kategóriába azok a fajok tartoznak, amelyek populációja 10 év, illetve három generáció alatt 80 százalékkal csökken. "Mivel az elmúlt évek során az emberszabásúaknál ez az arány emelkedő tendenciát mutatott, a 80%-os határt e populációk sajnos a három generációnál lényegesen hamarabb, becslések szerint 33 év alatt fogják elérni - ez a csimpánzok esetében másfél, a gorillák esetében talán két generációt jelent." A vírus nem csak az embert súlytja A minden esetben halállal végződő ebola-fertőzés csimpánzok és gorillák közti terjedéséhez hozzájárul, hogy e fajok csoportjai igen sűrűn, egymáshoz igen közel élve lakják az erdőt - mutat rá Alexander Harcourt, a University of California (Davis) főemlőskutatója. "A gorillák természetes 'népsűrűsége' két km2-enként egy egyed, ezen a vidéken azonban nem ritka, hogy minden km2- re 10 gorilla jut." Az elmúlt hónapok ebolafertőzés-hulláma többszáz gorillát és csimpánzt pusztított el a kongói Odzala Nemzeti Park közelében - mondta el dr. William Karesh, a WCS állatorvosa, aki közreműködött a tanulmány elkészítésében. Az emberi áldozatok száma a WHO jelentése szerint Kongóban 120 fő volt. Űrhajósok a mágnesvérért A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodó űrhajósok olyan folyadékokkal kísérleteznek, amelyekből később robotvér készülhet. A technológia segítségével földrengésnek ellenálló épületek, egyénre szabott biztonsági övék és csendes mosógépek is előállíthatok. A különleges anyagot mágneses Teológiai (MR) folyadéknak hívják. A szürke MR folyadékra jellemző, hogy mágneses mező hatására megkeményedik vagy megváltoztatja alakját, mondta el Alice Gast, a Massachusetts Institute of Technology kémikus professzora. Az MR folyadékot többek között autók lengéscsillapítójában lehet felhasználni, de ennél sokkal nagyobb volumenű alkalmazására is van már példa: Japánban egy tudományos múzeum, Kínában pedig a Dong Ting tavon átívelő híd stabilitásáról gondoskodik MR folyadék. Az építményekben különleges ütközőket helyeztek el, amelyek a földrengések és a tomboló szélviharok hatását csillapítják, áll a NASA weboldalán olvasható ismertetőben. Gast szerint valóban a lengéscsillapítás lehet az MR technológia legelterjedtebb felhasználási módja, ám számos más területen is alkalmazható. Az MR folyadékokból készülhet például a jövő robotjainak vére, amely sokkal természetesebb mozgást tesz majd lehetővé. A könyvkészítők olyan Braille írással készült könyveket adhatnának ki, amelyet a vak olvasók bármikor átírhatnak. A kutatóknak azonban még sok problémát kell megoldaniuk: meg kell találnunk a mágneses mező pontos irányításának módját és meg kell érteniük a jelenség mögött álló folyamatokat, mondta Jack Lekan, a NASA Glenn kutatóközpont munkatársa. További problémákat okoz, hogy a földi gravitáció hatására megváltozik a folyadék tulajdonsága, illetve a hígabb MR folyadékok nem keményednek meg a kellő mértékben. A Nemzetközi Űrállomáson végzett InSPACE kísérletnek éppen az a célja, hogy leszámoljon ezekkel a problémákkal. Mindeközben számos vállalat előállt MR technológiát alkalmazó készülékekkel. A Lord Corporation először egy MR mosógépet tervezett, amelyben mágneses ütközők csökkentik a zajt és a vibrációt, valamint energiát takarítanak meg. A vállalat autóban használható légzsákoknál és biztonsági övéknél is bevetné a technológiát. A gyorsan reagáló MR folyadékokkal olyan öveket készítenének, amelyek az utas súlyát és méretét figyelembe véve működnek.
