A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-11 / 97. szám
2003. ÁPRILIS 11. A HÍD7 TÖBB MINT 100 MILLIÓ EURO A PHARE EZ ÉVI MAGYAR NEMZETI PROGRAMJÁRA Aláírták az erről szóló pénzügyi megállapodást Április 9. Jürgen Koppén nagykövet, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetője és Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának politikai államtitkára szerdán aláírta a PHARE 2003. évi nemzeti programjának pénzügyi megállapodását, amelynek összértéke 101,7 millió euró. A 101,7 millió euró PHARE-támogatásból 18,2 millió eurót intézményfejlesztésre, 22,5 millió eurót a közösségi joganyag átvételének támogatására és 61 millió eurót gazdasági és szociális kohéziót elősegítő fejlesztésekre fordítanak. A PHARE-támogatásokat a magyar kormány 66,4 millió euró hazai finanszírozással egészíti ki. Az aláírást megelőzően Jürgen Koppén elmondta, hogy ez az utolsó pénzügyi megállapodás a PHARE- program keretében. Jürgen Koppén elmondta: a megállapodás egyik fontos irányul, ami felkészülést jelent az európai munkaerőpiacra való belépéshez. Támogatják továbbá a hátrányos helyzetűek integrálását a munkaerőpiacra. lakozást követően koordinálhassák, ellenőrizhessék a pályázati alapokra beadott pályázatokat. Baráth Etele politikai államtitkár szólt arról, hogy a PHARE a ,90-es évek elején a piacgazdaság kiépítését, később az intézményrendszer kialakítását és most már a konkrét fejlesztéseket támogatja. A politikai államtitkár kiemelte, hogy a települések belső fejlesztésére nyílik lehetőség, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, az igazságügyi és belbiztonsági területek fejlesztését segíti. A 2003. évi nemzeti PHARE-program prioritásai között szerepel a mezőgazdaság fejlesztése, a szociális és foglalkoztatási politika, a bel- és igazságügyi együttműködés, az intézményfejlesztési intézkedések, a strukturális alapok fogadására való felkészítés. eleme, hogy a strukturális alapok fogadására biztosít felkészülést. A támogatás jelentős része az általános iskolai informatikai fejlesztésekre Az IM F vezérigazgatója szerint nem valószínű recesszió Április 8. (MTI) - A világgazdaság bizonyára nem süllyed recesszióba most, hogy az iraki háború várhatóan heteken belül befejeződik - véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Horst Köhler.- Ha és amikor a háború hamar véget ér, amire számítok, természetesen amerikai győzelemmel, ami jó, akkor az amerikai és a világgazdaság viszszatér a rendes kerékvágásba - mondta Köhler a Dow Jones hírügynökségnek. Úgy vélte, a háború vége nem fogja megoldani a világ minden gazdasági problémáját, de a világgazdaság az idén minden bizonnyal 3 százalékot kissé meghaladó ütemben fog bővülni átlagosan. A növekedés megszűnhet, ha a háború még hónapokig tartana, és a részvénypiacok összeomlanának, de - mint mondta - az események ilyen lidérces egybeesése nem valószínű. Köhler azt mondta, hogy az amerikai gazdaságot támogatja a termelékenység gyors növekedése, és nagyon sok tőke vár a partvonalon jobb időkre, befektetésre, az Egyesült Államok egyhamar mégsem számíthat afféle sebes növekedési ütemre, mint a kilencvenes évek második felében. - Szerényebb ütemre kell készülni, körülbelül 2 százalékos GE>P-növekedésre az idén az Egyesült Államokban - mondta. Figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok folyómérleghiánya túl nagy, több mint a GDP 5 százaléka, és ennek hirtelen kiigazítása megrázhatja a devizapiacokat, feltornászhatja a piaci kamatokat, gyengítve a gazdasági növekedést szerte a világon. Most a legfontosabb, amit az amerikai kormány tehet a folyómérleghiány növekedése ellen, az, ha kordában tartja a költségvetési hiányt - mondta Köhler. Az amerikai költségvetés hiánya még kezelhető az amerikai gazdaság mostani gyengesége közepette, de kormánynak formális tervet kell készítenie a kiadások megfékezésére és a deficit felszámolására néhány éven belül - fejtegette. Köhler megjegyezte, hogy Európában és Japánban a növekedés erősen támaszkodik az amerikai gazdaság fejleményeire, de a bizalom növeléséhez Európában és Japánban is sokat lehet tenni: szerkezeti reformokra van szükség. Köhler szerint nem baj, ha recessziós időkben az államháztartások hiánya meghaladja az euróövezetben a GDP 3 százalékát, csak pontos kilátással kell rendelkezni a hiánycsökkentésre. Japánban a központi banknak inflációscél-követő pénzügypolitikát kellene bevezetnie. Köhler megemlítette, hogy az IMF-et még senki sem kérte részvételre az iraki újjáépítésben. Az újjáépítést hátráltathatja a nemzetközi vita, hogy ki igazgassa a háború utáni Irakot, de “szerencsére az IMF kimarad” ebből a vitából - mondta az IMF vezérigazgatója. Röviden igazgatósága, illetve vezérigazgatója feladata lesz, hogy újragondolja a Malév üzleti stratégiáját, tekintettel az iparág jelenlegi helyzetére. László Csaba pénzügyminiszter pénteken az ÁPV Rt. konferenciájának szünetében tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta: az új vezetésnek át kell tekintenie, hogy a kedvezőtlen nemzetközi helyzetben milyen új célokat tűz ki, illetve hogy megtartja-e a korábbi stratégia egyes elemeit, vagy akár teljes egészét, és ehhez milyen kormányzati segítséget igényel. - A Malévnak hosszú távon olyan tőkeerős szakmai befektetőre van szüksége, amely friss tőkét biztosít a légitársaság tevékenységéhez - tette hozzá a pénzügyminiszter, ám úgy vélte, hogy a privatizáció időpontját ma még korai megnevezni. Kamarás Miklós, az ÄPV Rt. vezérigazgatója a privatizációs szervezet székház-eladásáról szólva hangsúlyozta, hogy az ebből származó 3,5 félmilliárd forint tervezett bevétel az ÁPV Rt. költségvetési lehetőségeit bővíti. Ehhez kapcsolódva László Csaba hangsúlyozta, hogy egy ilyen, időről-időre változó feladattal szembenéző szervezet számára nem ideális a saját tulajdonú székház. Az idén privatizálásra kerülő cégek nevét sem a pénzügyminiszter, sem a vezérigazgató nem ismertette. László Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes társaságok esetében a privatizáció időpontja nagyban függ a cég üzleti helyzetétől, de hozzátette, hogy az iraki háború is elhalaszthatja vagy előrébb hozhatja egyes társaságok értékesítését. Azt azonban megerősítette a pénzügyminiszter, hogy a Konzumbank, az FHB és a Postabank az idei értékesítési tervek között szerepel. Óvatos bérpolitikát kér a , PÉNZÜGYMINISZTER [Április 7. A következő két-három évben még az ideinél is óvatosabb bérpolitikát kell folytatni ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége ne sérüljön. Ez az alapvető feltétele annak, hogy eredményesen lehessen bevezetni hazánkban az eurót - fejtette ki László Csaba az ÁPV Rt. hét végi konferenciáján. A pénzügyminiszter vállalatvezetőknek tartott tájékoztatót az EU-csatlakozásig a pénzügyi tárcára váró feladatokról. Megerősítette: még az idén, a második fél évben meg kell határozni az euró bevezetésének céldátumát is. Hozzátette azt is: nem szerencsés, hogy az uniós csatlakozásra olyankor kerül sor, amikor az európai gazdaságok és főként a német gazdaság kedvezőtlen konjunkturális szakaszban van. Az eddigi országpéldák tanulsága szerint 3-5 éves, komoly programot igényel az euró bevezetése, Magyarországon is ennyi időre lesz szükség a felkészülésre. Kiemelte, hogy a költségvetési feltételek teljesítése esetén az inflációra vonatkozó követelmény abszolválása sem lehet kérdéses. A Dunaferr, a forrás eladására még az idén számít a kormány - válaszolta újságírói kérdésre László Csaba. RADIO NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - NY magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021 212-570-6441 A nagykövet elmondta, hogy a források egynegyedét a mezőgazdasági minisztérium infrastrukturális fejlesztésére fordítják, hogy a csat-
