A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-04 / 96. szám

4 A HÍD Amerika hírei 2003. ÁPRILIS 4. Röviden Véres tűzharcba keveredtek AMERIKAI FELDERÍTÓK Április 1. Véres összecsapás zajlott amerikai tengerészgyalogosok és iraki katonák között Divanija közelében, Bagdadtól 120 kilomé­terre dél-keletre. Divanija közel van ahhoz az egyik útvonalhoz, amelyet a szövetségesek használnak a Bagdad felé zajló vonuláshoz. Az amerikai tengerészgyalogosok felderítő úton jártak, amikor megerősített iraki állá­sokba ütköztek a város közelében. .Az egyik szövetséges katona beszámolója szerint az irakiak az épületekből, különböző fedezékek­ből és utcán álló buszok mögül is lőttek rá­juk. A tengerészgyalogosoknak a kilométe­rekkel távolabb lévő tüzérség segítséget nyújtott a harchoz. Az összecsapás közel nyolc órán keresztül tartott. A szövetségesek 8()-90 iraki katonát öltek meg, 44-et pedig fogságba ejtettek - jelentette a FoxNews amerikai hírtelevízió. Más források 75 iraki áldozatról számoltak be. Az elfogott irakiak között vannak, akik az elitegységnek számító Köztársasági Gárda tagjaként harcoltak. Az amerikai veszteségekről nem érkezett hír. A Pentagon köszöni Április 2. Pentagon szóvivője, Timothy Blair őrnagy sikeresnek minősítette az iraki ellen­zékiek taszári kiképzési programját, és el­mondta, hogy a Szabad Iraki Erők kiképzé­sét az iraki harcok miatt függesztették fel. A további kiképzés helyett a már kiképzett ön­kénteseket bevonják az iraki humanitárius műveletekbe. A Szabad Iraki Erők segítik - egyebek között tolmácsként - a menekültek segélyezését, a segélyszállítmányok eljuttatá­sát a rászorulókhoz. Az első csoport önkénte­sei az Umm-Kaszr kikötőjébe érkező segély­­szállítmányok szétosztásának az összehango­lásában segítenek a helyszínen. "Ez a kikép­zési program Magyarország támogatása nél­kül nem sikerülhetett volna, és őszintén nagyra értékeljük Magyarország támogatá­sát és elkötelezettségét" - mondta Timothy Blair őrnagy. Richard Myers, az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bizottságának el­nöke sajtóértekezletén ugyancsak szólt a taszári kiképzési programról. Kijelentette: "Magyarország nagy segítséget nyújtott, az­zal, hogy helyet biztosított a Szabad Iraki Erők kiképzéséhez, és köszönet illeti érte." A SZÖVETSÉGESEK 30 KM-RE VANNAK BAGDADTÓL Április 2. Nagyszabású szárazföldi offen­­zívát indítottad szerdán az amerikai erők, hogy harapófogóba vegyék Bagdadot. Előőr­seik egy helyen már 30 kilométerre állnak Bagdadtól. Az 1. tengerészgyalogos hadosztály fel­őrölte a Köztársasági Gárda Bagdad-had­­osztályát és átkelt a Tigrisen. A szövetséges erők bekerítették Kerbelát és Nedzsefet. A 3. gépesített lö­vészhadosztály Kerbelánál elfoglalt egy gá­tat. A város alatt mintegy7 15 ezer amerikai katona átkelt az Eufráteszen, az utolsó ter­mészetes akadályon, és Bagdad felé nyo­mul előre. Gyakorlatilag nem ütközik ellenállásba, a fővárost délről védő Medina hadosztály a jelentések szerint "jórészt elenyészett". Egyes hírek szerint a szövetséges erők ékje legkésőbb 24 órán belül Bagdad elővárosa­iban lehet. Néhány amerikai egység átha­tolt a Bagdad köré rajzolt "vörös vonalon", amelyen túl a szövetségesek aggodalma szerint fennáll annak a veszélye, hogy ve­gyi fegyvert vernek be ellenük. Az iráni száműzetésben élő iraki síita el­lenzék szerdán arra figyelmeztetett, hogy az iraki rezsim tíz repülőgépet tart bevetés­re készen vegyi és bakteriológiai fegyver bevetésére. Muhammad Szaid asz-Szahaf iraki tájé­koztatási miniszter szerdán Bagdadban cá­folta, hogy az amerikai tengerészgyalogos­ok Kútnál átkeltek a Tigrisen. Szavai sze­rint az irakiak Nedzsefnél visszavetették a támadó amerikaiakat. A szövetségesek közlése szerint a 101. lé­gi szállítású amerikai hadosztály Nedzsefben utcai harcokban megkezdte a síiták szent városának az elfoglalását. Szerdán is újabb csapások érték a Köz­­társasági palota, az elnöki palotaegyüttes egyik épületét. Amerikai harci gépek szer­dán eltalálták a Vörös Félhold segélyszer­vezet egyik szülészeti klinikáját, valamint két másik polgári intézményt, több ember meghalt, huszonötén megsebesültek. A ka­tari szövetséges parancsnokság kivizsgálja azokat az iraki jelentéseket, amelyek sze­rint Hilla városában egy helikopteres tá­madás következtében 33 ember vesztette életét és mintegy háromszázan megsebe­sültek. Az iraki állampolgárok súlyos büntetés terhe mellett kötelesek beszolgáltatni a ha­tóságoknak műholdas telefonjaikat, az in­doklás szerint az amerikai-brit ellenséges erők szolgálatában álló ügynökök ilyen ké­szülékek révén segítettek amerikai bombák és rakéták célra vezérlésében. Umm-Kaszr dél-iraki kikötő közelében 100 ezer ember számára építenek fogolytá­bort az Irakban hadakozó amerikaiak és britek. A Stem német magazin szerint brit utászok építik a tábort. Colin Powell amerikai külügyminiszter Ankarában elvi megállapodásra jutott tár­gyalópartnereivel arról, hogy az Egyesült Államok török területről kiindulva szállít­hat utánpótlást az Irak északi részébe légi úton eljuttatott amerikai katonai erőknek. Oroszországnak nem érdeke, hogy az Egyesült Államok vereséget szenvedjen. Fenntartja viszont azt a követelését, hogy ne a harcmezőn, hanem az ENSZ-kereté­­ben rendezzék az iraki problémát - mond­ta az orosz államfő Tambov városában tett látogatásán, sajnálkozását fejezve ki a sok civil áldozat miatt. A városharc a védekezőnek kedvez folytatás a címlapról) Ä közelmúltig a városi hadműveleteket vagy az idegen lakosság körében végrehaj­tott katonai akciókat "lehetségesnek" tar­tották, de nem vették fel az egységek éves hadgyakorlatainak témái közé. Ennek vé­get kellett verni. Az urbanizáció tért hódított nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő világban is. Mind valószínűbb lett, hogy lakott területek vál­nak harcterekké, s a lakosság mind ritkáb­r Eredeti magyar ízek Házias konyha Valóban nagy adagok Kellemes környezet Ezeket nálunk t/ouc/t' tyfjfunjary Authentic Hungarian Cuisine Homestyle Cooking 121-17 14th Road, College Point, NY 11356 IeU7!9-762.3435 fax:718-762-3436 Nyitvatartási Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap 11:30-9:00 11:30-9:00 11:30-9:00 11:30-9:00 12:00 -10:00 1:00-10:00 Akció!! 10% ezzel a szelvénnyel \ Magyar magazinok kaphatok a helyszínen dl ban marad tétlen szemlélője. Ahogy a fegyveres erőket mind gyakrabban vonták be stabilizáló műveletekbe, és ahogy mind valószínűbb lett, hogy az ellenfél városi körzetekben keres menedéket, a katonákat ki kellett képezni városközpontú művele­tekre, a hatalomba kerítéstől a békefenn­tartásig. Egyes amerikai ka­tonai vezetők megkapták azt a minősítést, hogy felkészü­letlenül kívánnak maradni olyan küldetésekre, ame­lyeket nem akarnak - mintha ez a felkészület­lenség kizárná a beve­tést... 1993, Mogadishu, Szomália, és 1994- 95, Groznij, Csecsenföld. Ezek az ese­mények ráirányították a Pentagon fi­gyelmét a városharcra. A továbbiakban előtérbe került az aszimmetrikus hadvi­selés, az Egyesült Államok jövőbeli el­lenfeleinek fő stratégiájaként, többet kellett foglalkozni a nem háborús kato­nai műveletekkel (emberiességi rendel­tetésű beavatkozás, béke-kikényszerítés, terroristaellenes akciók, nem kombat­­tánsok kimenekítése stb.), valamint az­zal az új fejleménnyel, hogy az Egyesült Államok kontinentális területén is szóba jöhetnek katonai műveletek. A sors iróniája, hogy az Egyesült Ál­lamok megnyerte a hidegháborút, a Ró­mai Birodalom óta az egyetlen igazi világhegemón lett, s most éppen párat­lan katonai ereje készteti ellenfeleit arra, hogy aszimmetrikus hadviselési módo­kat alkalmazzanak vele szemben. Aszim­metrikus hadviselést kényszerít ki a terro­rizmus és a városharc is és most az ellenfél mindkét kihívást megtestesíti. A hallatla­nul bonyolult nemzetközi a biztonsági környezetet érzékelteti, hogy 1990 óta az Egyesült Államok mintegy negyven alka­lommal alkalmaz­ta fegyveres erőit, az Öböl-háború kivételével min­den esetben nem háborús katonai műveletekre. A hidegháború kö­zel fél évszázada alatt 48 amerikai katonai akció volt, több­ségében hagyományos háborús beavatko­zás. Robert Kaplan A közelgő anarchia című könyvében két tényezőre vezeti vissza a nem háborús jellegű amerikai katonai mű­veletek elszaporodását: az egyik a törzsi és etnikai konfliktusok sorozatos kirobbaná­sa, amit korábban gátolt a két szuperhata­lom vetélkedése, a másik az Egyesült Álla­mok önmérsékletének feladása: a szovjet fenyegetés megszűntével Washington vi­szonylag szabadabban kezdett nem hábo­rús katonai műveletekre vállalkozni. A megváltozott nemzetközi és belső biz­tonsági környezet a városharcot az ameri­kai katonai doktrína és tervezés frontvona­lába állította, az iraki háború pedig az ame­rikai városok nyilvánvaló sebezhetőségével együtt a harccselekmények gyakorlati sík­jába emelte.

Next

/
Thumbnails
Contents