A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-28 / 95. szám
12 A HÍD Tudomány 2003. MÁRCIUS 28. Röviden Gyorsult a magyar fogyása Március 25. Idén januárban kevesebben kötötték össze életüket hivatalosan is, ugyancsak csökkent a született gyermekek száma, igaz a népesség fogyását lassította, hogy némileg kevesebben is haltak meg, mint egy évvel korábban - adta hírül a KSH. A népességcsökkenés üteme mindezzel együtt kismértékben meghaladta az elmúlt év januárban mért értéket. Az előzetes adatok szerint 2003. januárban mintegy 1200 házasságot kötöttek, csaknem 8100 gyermek született és több mint 12 ezer lakos hunyt el. A házasságkötések száma mintegy 5 százalékkal, a születéseké pedig 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez számszerűen mintegy 60-nal kevesebb esküvőt és közel 200-zal kevesebb újszülöttet jelentett 2(X)2. januárhoz képest. Genetikailag módosított szúnyogok KUDARCA Március 24. A genetikailag módosított, ezáltal a maláriával szemben ellenálló szúnyogok az eddigi tapasztalatok szerint sajnos nem képesek hosszabb ideig fennmaradni természetes körülmények között. Brit kutatók, akik laboratóriumban ilyen szúnyogokat hoztak létre, rájöttek. hogy a genetikailag megváltoztatott szúnyogoknak semmi esélyük nincs fajuk eredeti példányaivá szemben a szabad természetben folytatott versenyben - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legújabb számában. A tudósok laboratóriumi szúnyogjaikba olyan gént juttatnak be, amely megakadályozza, hogy kifejlődjék bennük a malária kórokozója. A kutatók reményei szerint a malária-ellenes gén meghonosodhat majd a szabadban élő szúnyogpopulációk egymást követő nemzedékeiben. A kutatók négy szúnyogtípust hoztak létre speciális génekkel - a maláriaellenes gének mellett a gének egy másik típusa világító fehérjéket termelt, amelyek segítségével nyomon lehetett követni a gének aktivitását. Amikor azonban ezek a módosított szúnyogok kapcsolatba kerültek szabadon élő fajtársaikkal, négy generáció után az új géneknek már egyikét sem lehetett bennük kimutatni. A szabadban élő szúnyogok elűzéséhez egyetlen helyre módosított rovarok millióit kellett folyamatosan kihelyezni. Andrea Crisanti, a kutatás vezetője most azt tervezi, hogy genetikailag módosított szúnyogokat laboratóriumban keresztez szabadon élőkkel, és kiválasztja azokat az utódokat, amelyek megőrizték szervezetükben a malária-ellenes gént. Ezek, reméli, annyira életképesek lehetnek, hogy "leválthatják" a maláriát terjesztő szúnyogokat. Homályos kórkép Március 25. Amerikai kutatók szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a közönséges influenza vírus egy új variánsa idézi elő az atípusos tüdőgyulladást (SARS), amely már számos ember halálát okozta. Az amerikai Járványügyi ás Megelőzési Központ (CDC) atlantai sajtótájékoztatóján az intézet igazgatója elmondta, a kísérletek során a fertőzött személyek szervezetében egy koronavírus néven ismert mikrobát sikerült kimutatni. "Ez szilárd bizonyítéknak tűnik ama feltevés mellett, hogy a betegséget koronavírus okozza. A végső bizonyosság megállapításáig még nagy munka vár a kutatókra, de úgy véljük, jó úton vagyunk”. Az amerikai egészségügyi miniszter, Tommy Thompson is bátorítónak nevezte a CDC-ben végzett munka eddigi eredmé-BIZARR DINOSZAURUSZOK Március 25. Számos új dinoszauruszlelet bizonyítja, hogy mennyire változatosak voltak a hatalmas őshüllők és még mindig milyen keveset tudunk róluk. A dinoszauruszok sok esetben nagyon furcsa élőlények voltak. Némelyiknek szarvak nőttek a homlokán, mint a mesebeli egyszarvúnak. Másoknak hosszú és veszélyes, vasvillaszerű karmaik voltak. Sokan viseltek tüskéket a testük körül. A paleontológusok úgy gondolják, hogy a szarvak, karmok és tüskék mindig rendelkeztek valamilyen funkcióval. Ezek szerepének felismerése betekintést nyújt a dinoszauruszok evolúciója során fellépő alkalmazkodási stratégiák sokszínűségébe. Néhány bizarr megoldás új megvilágításba helyez néhány kérdést, amire eddig nem tudtunk válaszolni, hiszen ezek sok információt nyújtanak az állatok viselkedéséről. A szarvakkal rendelkező, tüskés nyakú dinoszauruszok közül sokan csordában éltek, és ezek a különleges jellegzetességek fontos szerepet játszhattak a párosodás során, és elrettentő erővel hatottak a csordán belüli potenciális versenytársakra. Manapság már sok olyan bizarr formát ismerünk, amelyek mellett a felszarvazott Triceratopsok és a hosszú nyakú Sauropodák teljesen átlagosnak számítanak. Bár egyesek azon a véleményen vannak, hogy ha a ma bizarmak tekintett új formákat (pl. Camotaurus, Shuvuuia, Mononykus) száz évvel ezelőtt felfedezték volna, és csak most bukkannánk az első T. rex-maradványokra, akkor ezt tekintenénk furcsának, és az előző három tartozna a megszokott formákhoz. Hiszen amikor Otheniel Charles Marsh 1879-ben felfedezte az első Apatosaurust, akkor az emberek nehezen tudtak volna ennél furcsább jószágot elképzelni. Ráadásul akkoriban az emberek még nem nagyon hittek a kihalásokban, és úgy gondolták, hogy ha elég mélyen behatolnak Afrika belsejébe, akkor rábukkannak ezeknek a furcsa állatoknak a ma élő egyedeire. Ma már tudjuk, hogy a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt mind egy szálig kihaltak, de az intenzív kutatások eredményeképpen a paleontológusok egyre több fajt fedeznek fel, és némelyikük elég bizarr megjelenésű. A kutatók a legfurcsább dinoszauruszokat a Theropodák között ismerik. Ezek két lábon járó, gyors mozgású húsevők voltak a középső-triász és a kréta időszak vége között (220-65 millió évvel ezelőtt). Ebbe a csoportba tartozik a jól ismert Tyrannosaurus is, a legfurcsább képviselőik azonban a Therizinosaurusok voltak. Amikor az első hatalmas sarlószerű karmaikat megtalálták 1948-ban Mongóliában, akkor azt gondolták, hogy egy hatalmas teknős maradványára bukkantak. Csak 1993-ban találtak néhány újabb ősmaradványt, ami alapján ma már a Theropodák közé sorolják ezeket a leleteket. A hatalmas, éles karmok látszólag a húsevéshez alkalmazkodtak, ugyanakkor azonban levélszerű fogaik voltak, amelyek növényevésre, vagy esetleg halevésre utalnak. Néhány paleontológus mostanában úgy véli, hogy az állatok a termesz fészkek felhasítására használták a hatalmas karmokat, és rovarokat fogyasztottak, míg mások szerint inkább növényevők voltak. Egyéb furcsa tulajdonságai is voltak ennek a csoportnak: ilyen például a madárszerű csípő és a hosszú, struccszerű nyak. Néhány újabb leletnél megőrződtek a tollak lenyomatai is. Az egyéb érdekes Theropodák közé tartozik a Mongóliában talált Shuvuuia és Mononykus. Ezek a csirke-méretű, kis dinoszauruszok csőrös fejjel, hoszszú nyakkal, szokatlanul rövid karokkal és mindössze egyetlen funkcionális ujjal rendelkeztek. Egyelőre még senkinek nincs elfogadható magyarázata erre a mellső végtagra. Szintén elég furcsa teremtmény lehetett a kréta időszak elején élt Utahraptor. A hatalmas, gyíkszerű Dromaeosaurus-féle 100 millió évvel ezelőtt barangolt a bolygónkon. Hatalmas, erős lábai voltak, félelmetes karmokkal felszerelve. A legújabb kutatások szerint a lábaikkal felrúgták, majd leszorították áldozataikat, és az éles karmokkal felhasították azok kültakaróját. A paleontológusok szerint kevés állatnak lehetett akkora rúgóereje, mint az Utahraptornak. Ezzel egy időben élt a tankszerű, armadillo alakú Ankylosaurida, a Gastonia. Óriási tüskék voltak az állat oldalán, a nyaka, a teste és a farka körül pedig páncéllemezek védték a lágytestet a támadóktól. Ez lehetett minden idők legjobban védett dinoszaurusza. Az is sok elméleti vitára ad lehetőséget, hogy a legjobban páncélozott dinoszaurusz a félelmetes Utahraptorral élt egy időben, ráadásul egy olyan ökoszisztémában éltek, ami sok millió éven keresztül nyomon követhető a fosszilis anyagban. A paleontológusok Argentínában is találtak egy furcsa Sauropodát az alsókréta képződményekben az Amargasaurus személyében. A 10 méter hosszú állat tipikus Sauropoda felépítést mutat: négy lábon járó, nehéz testű növényevő volt, kis fejjel, hosszú nyakkal és farokkal. A meglepetést itt az okozta, hogy két tüskesort viselt a nyak, a test és a farok mentén. A tüskék valószínűleg betokozódtak a bőrben, és hatalmas vitorlát feszítettek ki az állat oldalán. Ennek több funkciója is lehetett: szerepet játszhatott a testhőmérséklet szabályozásában, a párkeresésben és a ragadozók elriasztásában. Az utóbbi évek furcsa dinoszaurusz leletei rávilágítanak arra a tényre, hogy ezek az állatok jóval változatosabbak voltak, mint amit az átlagemberek gondolnak. A paleontológusok viszont tisztában vannak a dínók egykori diverzitásával, így minden alkalommal úgy készülnek egy-egy gyűjtőexpedícióra, hogy sosem tudják előre, hogy milyen lesz a következő zsákmány. Már régi ismerős a Triceratops Camotaurus Therizinosaurus hatalmas karmaival
