A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-28 / 95. szám
6 AHÍD______________ A Kárpát - medence hírei_____________ 2003. március 28. REFORM VAGY FELMORZSOLODAS? Röviden Tiszteletlennek tartják a Medgyessy-kormányt Március 24. Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes. a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormányt, azt vetve a szemére, hogy tiszteletlen volt a meggyilkolt szerb miniszterelnök, Zoran Djindjic emléke iránt. Kasza egy hét végi kelebiai lakossági fórumon méltatta, hogy számos magas rangú külföldi delegáció érkezett Djindjic március 15-i temetésére, bírálta viszont Magyarország képviseletét. "Először Medgyessy Péter miniszterelnök érkezését jelentették be, majd lemondták. A temetésre Lamperth Mónika belügyminiszter érkezett, meghajolt a külföldi delegációk előtt, és még a szertartás megkezdése előtt visszarepült Budapestre. Tiszteletlenség volt ez Magyarország közvetlen szomszédjával, és az elhunyt miniszterelnökkel szemben is, akit még életében az évszázad európai politikusává választottak meg, és a délvidéki magyarsággal szemben is, hiszen ha ennyire becsülik meg annak az országnak a miniszterelnökét, ahol 300 ezer magyar él, akkor a mi helyzetünk sem érdekli őket" - idézi az újvidéki Magyar Sző című lap Kasza Józsefet, aki hozzátette: ezt szóvá fogja tenni a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén is. Nó AZ ELFOGOTT ILLEGÁLIS EMIGRÁNSOK SZÁMA Március 25. A menekülthullám felerősödéséről Mihajlo Hobta ezredes, munkácsi határőr törzsparancsnok számolt be a Munkácson kiadott Sztarij Zamok című hetilap legfrissebb számában. Mint elmondta: az év eleje óta mostanáig a megyében 500 illegális emigránst fogtak el, miközben a múlt év azonos időszakában csak 280-an akadtak fenn a határőrség hálóján. Tavaly összesen 1260 menekültet tartóztattak fel a régióban, amely az illegális emigránsok számát tekintve első helyen áll Ukrajna megyéi között. A törzsparancsnok kiemelte: a Kárpátalján átmenő menekültáradat elsősorban Szlovákiába iránjul, mert szerinte az ottani törvények lehetővé teszik a menekültstátus gyors megszerzését. A munkácsi határőrtiszt úgy vélte: az illegális migrációt azáltal lehetne visszaszorítani, ha az ázsiai országokban működő ukrán nagykövetségek komolyabb felvilágosító munkát fejtenének ki a helyi lakosság körében, megszigorítanák a vízumkiadás feltételeit, és nem utolsósorban megerősítenék Ukrajna keleti határainak őrzését. Ma még senki nem tudja biztosan, hogy éppen a demokrácia térnyerését tapasztalhatjuk-e az erdélyi magyarság politikai képviseletében, vagy éppenséggel tragikusan felaprózódik a legnagyobb kisebbség. Szakértők szerint egy erős RMDSZ-nek nem árthat sem a belső ellenzék, sem az alternatív mozgalmak léte. Az összeállításunkban megszólaló Markó Béla és Tőkés László homlokegyenest másképpen látják a helyzetet. Színesedik az erdélyi magyarság politikai palettája, vagy egyéni ambíciók miatt éppenséggel veszélybe kerülhet a romániai magyar kisebbség politikai képviselete? Sokak szerint a közeljövőben Erdélyben minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Sok az őszinte bírálat, bár nincs valós alapja. Dan Pavel, a neves román politológus szerint a romániai magyar belső ellenzékben két fontosabb irányzat körvonalazódik. Az első hívei az RMDSZ-szel szembeni alternatív szervezet létrehozásában gondolkodnak, ám ez zavarná mindkét alakulat esélyeit, beszűkítené lehetőségeit. A másik csoporthoz tartozók elégedetlenek ugyan az RMDSZ politizálásával, és természetszerűen személyes és csoportambíciók is fűtik őket, de nem akarják megbontani az egységet. Ők ésszerű megfontolásokból nem viszik törésre a dolgot. A vezetést önkényességgel, antidemokratikus eljárásokkal, a pluralizmus mellőzésével vádolják, és abban bíznak, hogy sikerül pluralista, demokratikus szervezetté változtatni az RMDSZ-t. A politológusnak alkalma volt tapasztalni, hogy igen sok magyar őszintén hiszi, egyeduralmi törekvés érvényesül az RMDSZ-ben, még akkor is, ha ez valójában nem éppen így van. Markó ugyanis nem tiltotta meg senkinek, hogy alternatív jelöltet indítson az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán. Ilyen jelölt azonban az alacsony támogatottság miatt nem volt. Sokan kritizálják az RMDSZ-t bizonyos politikai gesztusok miatt. 1996 - 2000 között például részt vett a kormánykoalícióban, azt követően pedig együttműködési megállapodásokat írt alá a szociáldemokratákkal. Azáltal, hogy az RMDSZ korrektül jár el és tiszteletben tartja a kétoldalú szerződést, nemegyszer antidemokratikus törvények támogatására kényszerül. Az RMDSZ-en belüli változásokat a szatmárnémeti kongresszus bizonytalan időre elhalasztotta, az RMDSZ vezetőinek helyzete most megszilárdult. Másfelől számolni kell a Tőkés-tényezővel is. Ameddig a Reform Mozgalom megmarad az RMDSZ keretében, a politológus szerint föltétlenül pozitív jelenségnek mondható. Ha az RMDSZ erős, akkor nem fenyegetheti veszély, nem kell attól tartania, hogy soraiban vannak olyanok, akik más eszméket hirdetnek. A kiválás azonban mindenképpen veszélyeztetheti az RMDSZ sikerét az általános választásokon, és így egyik félnek sem használna. A kolozsvári Farkas utcai református templomban a Tőkés László kezdeményezésére összehívott márciusi fórumon a hét végén mintegy ezer résztvevő jelenlétében döntöttek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének megalakításáról. A 31 tagú tanácsban 19 tagot választottak meg; közöttük ott van az önmagát Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ)-platformként feloszlató Reform Tömörülés volt elnöke, Toró T Tibor, illetve a helyébe létrejött Reform Mozgalom elnöke, Szilágyi Zsolt is. Mellettük az RMDSZ más törvényhozási képviselői is bekerültek a testületbe, amelybe további 12 tagot a későbbiekben jelölnek. A résztvevők több határozatot is elfogadtak, így a kedvezménytörvény maradéktalan és módosítások nélküli alkalmazásának, a kettős állampolgárság bevezetésének szorgalmazásáról, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról. Erdély egész területére kiterjedő fórumsorozatot indítanak, a következő rendezvényt Székelyudvarhelyen tartják, ahol megalakulhatna a Magyar Nemzeti Tanács létrehozását kezdeményező testület is. A marosvásárhelyi kongresszusán megalakult Reform Mozgalom elnökét, Szilágyi Zsoltot egyhangúlag választották meg. Szilágyi az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője. Az új elnök felkérte elődjét, Toró T. Tibort, hogy a közösségi politizálás minél átfogóbb támogatása érdekében kezdjen tárgyalásokat mindenekelőtt az RMDSZ-en belül. Szász Jenőt, Udvarhely polgármesterét pedig arra kérte, minél szélesebb körben szervezzék meg a mozgalom helyi csoportjait. Az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar politikai élet egyelőre nehezen értelmezhető. Polgári körök alakulgatnak a tömbmagyarság szélein, például Maros megyében, másrészt az újonnan létrejött Reform Mozgalom is azt állítja magáról, hogy "alulról építkezik”. Úgy látszik, a székelység igencsak berzenkedik az erdélyi magyar egypártrendszertől. Ugyanakkor az is biztos, hogy a magyar ellenzék soraiban léteznek merészen álmodó, tehetségesen tervező politikusok, de a mindennapi aprómunkát vállaló, stratégiát, taktikát kidolgozó, építő egyéniségek ha vannak is, egyelőre titkolják képességeiket. Az erdélyi magyarság két prominense egészen különbözően értékeli a kialakult helyzetet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke: Az RMDSZ egyik platformja, a Reform Tömörülés már régóta válságban van. Illúziókat tápláltak azzal kapcsolatosan, hogy az RMDSZ-ben az addiginál sokkal nagyobb befolyásra tehetnek szert. Látniuk kellett, hogy ez nem valósul meg. Egyesek az RMDSZ-en belül politizálnának, mások kiválnának. Akik továbbra is az RMDSZ-en belül maradnak, egyben létrehoznak egy RMDSZ-en kívüli mozgalmat is, vagyis: kint is lesznek, meg bent is. A legszomorúbb az, hogy a kollégák semmiféle alternatívát nem adnak. Programot vártam volna tőlük, de ilyet nem mutattak fel. Tiltakoznak, bírálnak, támadnak minket, de mindmáig nem tudják megmondani, melyik az a másik út, amelyet választanunk kellene a mostani helyett. Vagyis ahelyett, hogy próbálunk a romániai politikai életen belül minél nagyobb tekintélyre szert tenni, csak személyi ambíciókat, szertefoszlott illúziókat, önös érdekeket látok, amelyek veszélybe sodorhatják a romániai magyarság egységes politikai képviseletét. Behozzák az erdélyi magyarság soraiba is a magyarországi ellentéteket, amire itt semmi szükség nincs. Tőkés László püspök: Miután az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán olyan alapszabályzat-módosításokat fogadott el, amelyek szövetségből párttá alakították át, beszűkült a platformok mozgástere, tovább gyengült az RMDSZ pluralista jellege. A Reform Tömörülés felismerte, a politikai versenypártként működő RMDSZ-ben nem sok babér terem számára, és mivel meg akar felelni a válságos romániai közélet kihívásainak, marosvásárhelyi kongresszusán szélesre tárta kapuját a magyar kistársadalom előtt. Platformból átalakult tehát nemzeti-liberális keresztyén beállítottságú mozgalommá, amelyben nemcsak egy szűk politikai elitnek van helye, hanem tagjává válhat bármely RMDSZ-en kívüli vagy belüli személy. Miközben a hivatalos RMDSZ egyre inkább beszűkül, politikailag egyszínűvé válik, megmerevedik, a Reform Tömörülés kitárja kapuját, és rugalmasan átalakul. Közös halmazuk az a tagság, amely az RMDSZ-en belül marad, és a Reform Mozgalomba is belép. A Reform Mozgalom kongresszusán már kinyilvánították, hogy tiszteletbeli elnöküknek tartanak. Ezt én természetesen inkább szimbolikus gesztusnak tekintem. Legyen Ön is támogatónk! Hungarian Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk, pénteken du. 1:30-2:30-ig és ezt az adást este 9:30-10:30-ig megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műson/ezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721-2824, Fax: (718) 626-7566, E-mail: Uszhatvani@hotmail.com
