A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-03-22 / 94. szám

2003. MÁRCIUS 21. Gazdaság A HÍD 7 A HÁBORÚ GAZDASÁGI HATÁSAI Március 20. Magyar gazdasági szak­emberek, banki és pénzpiaci elemzők gyors lefolyású, recessziót nem okozó háborút valószínűsítenek, a nyugat-eu­rópai és amerikai vélemények azonban pesszimistábban ítélik meg az iraki konfliktus várható gazdasági hatásait. László Csaba szerint az iraki háború miatt átmenetileg lehetnek hektikus ár­mozgások az energia- és pénzpiacokon, de Nyugat-Európában, Amerikában és Magyarországon sem kell elhúzódó re­cesszióra felkészülni. - A világ pénz- és tőkepiacai jelenleg egyöntetűen gyors háborút várnak, és ennek a pozitív pia­ci hatásaival számolnak - mondta a pénzügyminiszter. Csillag István gazdasági miniszter úgy vélte: ha a háború rövid lefolyású, kevés emberéletet követel, és az olaj­­mezőkben csak csekély kár keletkezik, akkor az olajárak valószínűleg a jelenle­gi szinten maradnak, a háború befeje­zése után pedig csökkennek, ami pozi­tív hatással lehet a magyar gazdaságra is. A miniszter kifejtette: az inflációs trend Magyarországon nem változik az iraki háború gyors lefolyása esetén, de egy elhúzódó konfliktus is csak a dez­­infláció ütemének lassulását eredmé­nyezné. Hozzátette, hogy a háború esetleges elhúzódása, az olajmezők jelentősebb sérülése az európai gazdaságokban a növekedési ütem 0,5-0,8 százalékpon­tos, Magyarországon 0,5 százalékpon­tos mérséklődésével járhatna. A makrogazdasági intézetek előrejel­zései egy gyors és rövid háború esetén nem módosulnak. Az Ecostat szerint azonban egy elhúzódó iraki konfliktus a GDP várható növekedését 0,2 száza­lékponttal, az export bővülését 0,3 szá­zalékponttal vetné vissza, míg a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 százalék­­ponttal emelkedne az előre jelzetthez képest. Karsai Gábor, a GK1 Gazdaságkuta­tó Rt. ügyvezető igazgatója is megerő­sítette: az iraki háború rövid távon nem lesz hatással a magyar gazdaságra, s amennyiben a remélt módon, időben és területileg is behatárolt lesz, úgy a vi­lággazdaságot sem rengeti meg. Ä gazdasági szakértő emlékeztetett arra, hogy a 48 órás amerikai ultimá­tum bejelentésének hatására elmúlt a bizonytalanság, az indexek emelkedtek, a dollár úgyszintén, míg az olajár esni kezdett. Az optimista forgatókönyv szerint a világgazdaság az év második felére kon­szolidálódhat. A GKI prognózisa szerint az év egé­szében a kőolaj hordónkénti átlagára 27 dollár körül lesz. Ez magasabb a tavalyi 25 dolláros éves átlagárnál, ám a 2002. évinél alacsonyabb dollár árfolyam mellett nem tragikus a magyarországi infláció szempontjából. A Reuters elemzőinek várakozásain egyelőre nem hagyott nyomot a közel­­keleti háború: sőt inflációs előrejelzése­ik még javultak is egy kicsit. Ez azt jel­zi, hogy egyelőre nem tartanak jelentős olajár-emelkedéstől. A banki elemzők sem korrigálták vá­rakozásaikat az iraki konfliktus miatt. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője pillanatnyilag nem számol hosszabb tá­vú kedvezőtlen hatásokkal. Arra azon­ban felhívta a figyelmet, hogy egy el­húzódó háború kedvezőtlen hatással lenne a növekedésre és az inflációra. Álláspontja szerint 40 dollár körüli olajár már egyértelműen megemelné a fogyasztói árindexet. Detrekői László, a CIB Bank elem­zője szintén úgy véli, hogy amennyiben a piacok által jelenleg várt forgató­könyv érvényesül, akkor inkább pozitív hatás várható. A háborús bizonytalan­ság ugyanis negatívan érintette mind az értékpapír-piacokat, mind a vezető gaz­daságokat. Ez érződött az egyre bi­zonytalanabbá váló nyugat-európai gazdasági kilátásokon, és az amerikai fogyasztói bizalom visszaesésén.- Ha a háború valóban rövid lesz, úgy valószínűleg javulnak a konjunktu­rális feltételek, növekszik a fogyasztói bizalom és emelkednek a menedzserin­dexek - mondta az elemző. Csütörtökön reggel az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciatípus ára a legközelebbi, májusi határidőre hor­dónként 50 centtel, 1,8 százalékkal 26,75 dollárra esett a londoni Nemzet­közi Olajtőzsdén (IPE). Bár az Európai Bizottság a héten azt közölte, hogy a legsötétebb háborús forgatókönyv recesszióba döntheti Eu­rópát, egy magas rangú EU-tisztviselő szerint nem valószínű, hogy az EU pénzügyminiszterek részletes tervet fo­gadnának el az iraki háború okozta gaz­dasági veszteségek közös kezelésére. Elemzők szerint mindazonáltal nem ki­zárt, hogy a miniszterek ígéretet tesz­nek arra, hogy gazdasági téren az EU tagországai összehangolják válaszaikat, még ha a háború megelőzésében nem is tettek így. Az egyes országok tárcavezetői azon­ban eltérő nézeteket vallanak a háború gazdasági hatásaival kapcsolatban: míg a dán pénzügyminiszter szerint a konf­liktus gyors befejezése jót tenne a világ­­gazdaságnak, finn kollégája arra figyel­meztetett, hogy még egy rövid háború is kárt tehet a gazdasági tevékenység­ben. Pedro Solbes pénzügyi biztos sze­rint az olajárak emelkedése a legvalószí­nűbb forgatókönyv. Az amerikai központi bank, a Federal Reserve (FED) vezetője abban remény­kedik, hogy egy rövid ideig tartó és si­keres Irak-elleni háború egymagában is javítja majd a konjunktúrát, hiszen megszűnik a hónapokig tartó bizonyta­lanság. A FED keddi ülésén ezért is döntött az irányadó kamatlábak válto­zatlanul hagyása mellett, a stagnáló gazdaságnak nincsen szüksége kon­junkturális lökésre. A közgazdászok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a háború önmagában aligha dobhat mentőövet a gazdaság­nak. A háború közvetlen és közvetett - magával a katonai akcióval, illetve az újjáépítéssel kapcsolatos - költségei milliárdokra rúgnak és nem zárható ki, hogy az olajárak is emelkednek, amennyiben Irak berobbantja az olaj­­kútjait. Á katonai akció költségeit mintegy 100 milliárd dollárra becsülik a kor­mányzat könyvelői. A szakértők szerint Bush elnök óriási adómérséklési terve Röviden Egyre olcsóbb a kőolaj Március 21. Pénteken tovább olcsóbbo­dott a kőolaj a szabadpiacon arra a kilátás­ra, hogy rövidesen nagy túlkínálat lesz a piacon, mivel a fogyasztás a tavasz bekö­szöntővel csökken, az OPEC kvótakötele­zett tagjai jóval kvótájukon felül, kapacitá­saik határain termelnek, és nem tűnik úgy, hogy a háború után ne lehetne igen hamar felújítani az iraki olajtermelést is. Erősödik az inflációs nyomás Március 21. Két év óta a leggyorsabb ütemben növekedtek februárban az Egye­sült Államokban a fogyasztói árak, tükröz­ve az energiaféleségek, elsősorban a ben­zin árának múlt havi, iraki háború bizony­talanságaival összefüggő emelkedését. Az amerikai kormányzat pénteken nyilvános­ságra hozott adatai szerint a fogyasztói árak februárban 0,6 százalékkal nőttek. Az amerikai CP1 januárban 0,3 százalékkal emelkedett, elsősorban az energiaárak drá­gulása miatt, mivel ezek és az élelmiszerek árváltozása nélkül az árindex (magindex) akkor csak 0,1 százalékkal emelkedett. Elemzők korábban februárra - mivel még jócskán tartott az olajár emelkedése - 0,5 százalékos globális CP1 emelkedést jósol­tak, a magindex növekedését viszont 0,2 százalékra várták. Szakértők nem aggód­nak az inflációs nyomás erősödése miatt, annak ellenére, hogy a munkaügyi minisz­térium által közölt árindex 2001 januárja óta a leggyorsabb. A TŐZSDÉK ELÉGEDETTEK Március 21. Erősen nyitottak az amerikai tőzsdék a szárazföldi akció megindítása utáni első napon. Európában is az emelke­dés volt a jellemző, vagyis a befektetők a nyilvánvaló aggodalmak ellenére eddig elégedettek az irak elleni akció alakulásá­val. A nyitáskor azonnal magasan kezdtek a meghatározó amerikai tőzsdeindexek: a Nasdaq Composite 17,20 pontos, a DJ1A ipari átlag 32,84 pontos emelkedéssel star­tolt. A tőzsde felfelé íveléssel kezdett tehát pénteken is, már a nyolcadik napja folya­matosan. Ez tükrözi a kereskedők vélemé­nyét, miszerint" Irakban jól mennek a dol­gok" - ahogyan egyikük fogalmazott. 2000 augusztusa óta most tart a leghosszabb ideig a tőzsdei hossz, ami mögött az eddig elmaradt iraki ellenállás, a gyors amerikai győzelem reménye húzódik meg. Aggoda­lomra okot adnak ugyan az égő iraki olaj­kutak. a terrorista támadás veszélye, vág)' a vegyi fegyverek estleges bevetése, de mindezeket az aggodalmakat elnyomta a kezdeti háborús siker. A 30 vezető iparvál­lalat DJ LA mutatója csütörtökön 8286,60 ponton zárt, szerdához képest 21,15 pont (0,26 százalék) nyereséggel. Az amerikai értékforgalmazói szövetség elektronikus Nasdaq piacának technológiai papírokkal telített Composite indexe 1402,76 ponton fejezte be a napt, a nap végére 5,69 pon­tot (0,41 százalék) erősödött. A New Yorki-i tőzsde nyitásakor az európai tőzs­dék is felfelé mozogtak: a londoni FTSE- 100 mutató 69,80 ponttal állt a tegnapi 3765,70-es záró felett, a francia CAC40-es 93,43 ponttal javult a csütörtöki 2794,83 pontról és a frankfurti DAX 84,98 ponttal emelkedett a csütörtöki 2604,85-ös záróértékhez képest.

Next

/
Thumbnails
Contents