A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-22 / 94. szám
2003. MÁRCIUS 21. Amerika hírei A HÍD 5 AMERIKAI FEGYVER-ARZENÁL A B-2-es hadászati bombázó az amerikai légierő legfőbb büszkesége, és egyben a világ legdrágább harci gépe: a becslések szerint minden egyes darabja 2,3 milliárd dollárba kerül. A B-2-es a katonai technológia csúcsának számít. A "repülő szárny" (ahogy formája alapján mondogatják) nagyon lapos, emellett speciális festékborítást kapott, hogy a radarsugarak lehető legnagyobb részét elnyelje. Egyszerre 16 darab, egyenként majdnem egy tonnás bombát tud ledobni (méghozzá műholdas helymeghatározással, azaz nincs szüksége jó látási viszonyokra) különböző célpontokra 13 kilométeres magasságból, de tud repülni a domborzatot követve, gyakorlatilag a fák magasságában is. Kifejlesztése során azonban számos problémával küzdött, amelyek időrőlidőre megkérdőjelezték hadrafoghatóságát: így például nagyon gondos karbantartást, speciális hangárokat igényel. Az amerikai légierőnek jelenleg 21 darab B-2-es gépe van. Az indiai-óceáni Diego García szigetén különleges hangárokat épített ennek a géptípusnak. Ugyanilyen hangárokat emeltek Nagy- Britanniában is a fairfordi légi bázison. Az első B-2-es gépet 1993-ban gyártották. Harci műveletben ez a típus először 1999-ben a Jugoszlávia elleni légi csapásokban vett részt. A gépek Missouriból indultak a bevetésre, és leszállás nélkül - légi tankolással - tették meg az utat a célpontig és viszsza. Az öböl térségébe vezényelt legnagyobb, egyik legmodernebb gép a B-l jelzésű hadászati nehézbombázó, változtatható számyállással, "hátranyilazással". A B-l-es adja az amerikai hadászati légierő gerincét. A hangsebességnél gyorsabban haladó gép 84 darab, egyenként 225 kilogrammos bombát is vihet fegyverzetként. Négy hajtóműves, legnagyobb fesztávolsága 42 méter, hossza 45 méter. Legnagyobb felszálló tömege 217 tonna, sebessége 1400-1500 km/óra. 56 tonnányi hasznos terhet szállíthat. Ez a teher akár 28 robotrepülőgép is lehet, illetve különféle hagyományos és irányított légibombák 50-55 tonna tömegben. Az amerikai légierő a kiöregedő B-52-esek utódjának tekinti. Az A-10 A Thunderbolt II páncélvadász-repülőgép, amelyet negyed évszázada fejlesztettek ki az akkor jelentős támadóerőt képviselő szovjet tankok megsemmisítésére. A gépet a Fairchild cég gyártotta, 1977-től állították szolgálatba. Viszonylag lassú repülőről van szó, óránként 710 kilométer/órával halad, de szükség esetén órákig tud a harctér fölött maradni, akár 300 méternél alacsonyabban is és úgy, hogy 1,5 kilométernél meszszebbről nem látható. A gép gyakorlatilag repülő tüzérségi eszköz, tankelhárító ágyú. Minden földi célpont ellen bevethető, beleértve a harckocsikat és páncélozott járműveket is. A repülőgép egyszemélyes pilótafülkéjét, műszereit, fékberendezését és hidraulikus emelőszerkezetét titánpáncél védi, amely 23 milliméteres páncéltörő lövedékeknek is képes ellenállni. tonnányi - muníciót tud szállítani, és 465 kilométer sugarú körben képes bevetésre. További előnye, hogy rövid kifutópályára van szüksége a fel- és leszálláshoz. A Thunderbolt név mennydörgést jelent, de becenevén Warthognak, varacskos disznónak is hívják. Rakományával együtt 22 tonnát nyom. Egyetlen 30 milliméteres, többcsövű gépágyúval rendelkezik, amelyből percenként 3900 lövedéket képes indítani. Kilőhetnek róla lézerirányítású bombákat, a legpontosabbak közé tartozó AGM Maverick páncéltöró rakétá- ] kát és rövid ha- j tótávolságú I A I M - 9 Sidewinder le- I vegő-föld ráké- I tákat. Szárnyai I egyenesek, 17 I méter fesztávú- 1 ak, a gép hossza I 16,25 méter. I Kettős farkáról, farki kormányszerkezetéről és hátúira szerelt két hajtóművéről könnyen felismerhető. Az A-10-eseket először az Irak elleni, 1991-es öbölháborúban vetették be élesben, és akkor összesen 8 ezer küldetést hajtottak végre velük. Azóta nevezik harckocsigyilkosnak is. Bevetették Jugoszláviában is 1999 márciusában és Afganisztánban 2022 márciusában. Az Irakban esetleg bevetendő amerikai katonai eszközök közé tarto-A General Dynamics által gyártott, széles lánctalpú Ml Abrams menet közben is tud lőni, sebessége 68 kilométer/óra. Az öbölháborúban harmincas kötelékben 3,7 kilométerről kezdtek tüzelni belőle az ellenfél harckocsijaira, és mire 2,5 kilométerre megközelítették őket, már valamennyit harcképtelenné tették. Legnagyobb lőtávolsága 10 kilométer. A négyszemélyes Abrams 120 milliméteres ágyúja nagyon pontos célzószerkezettel rendelkezik, páncéltörő lövedékei ma már gyakran szegényített uránt is tartalmaznak. Háromrétegű páncélzata viszont, amelyet speciális kerámiaborítás erősít, a hagyományos páncéltörők számára szinte sérthetetlen. Védettnek tartják vegyi, biológiai és atomfegyverek ellen is. Hőérzékelőjével éjszaka és rossz látási viszonyok - füst, köd - közepette is mindent észrevesz. Újabb változatai, az M1A2 típusúak már műholdas összeköttetés révén folyamatos kapcsolatban állnak egymással, a harcmező képét képernyő vetíti a vezető elé. Sikerült orvosolni azt az 1991-ben még bosszúságokat okozó hibáját is, hogy nem mindig tudta megkülönböztetni a baráti és ellenséges célpontokat. Szállításkor nagy súlya és mérete hátránynak számít, mert a legnagyobb amerikai katonai szállító repülőgépek, a C-5-ösök is csak egyet tudnak belőle egyszerre elvinni, hajóval pedig jóval lassúbb a fuvarozás. A keskeny balkáni utakon és hidakon is nemegyszer túlságosan nagynak bizonyult már a szállításkor. 65 am smmm egyszerű, szilárd, könnyen karbantartható gépnek tartják, amely hatalmas mennyiségű - akár 8 zik az M1 Abrams harckocsi, amely az 1991-es öbölháborúban ellenállhatatlanul letiporta az iraki T-72- eseket, és fölénye azóta tovább növekedett.
