A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-07 / 92. szám
8 A HÍD Hazai hírek 2003. MÁRCIUS 7. Röviden Megválasztották az MTV KURATÓRIUMI ELNÖKSÉGÉT Március 3. Megválasztotta az Országgyűlés hétfőn a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége hat tagját. A Fidesz kivonulását követően tartott szavazás értelmében a testületbe választották az MDF által jelölt Bakó Lajost és Peták Istvánt, a szocialista párt által delegált Czeglédi Lászlót és Farkasné Gábor Alicét, illetve az SZDSZ eddigi kurátorait: Haraszti Miklóst és Kozák Mártont. A szavazást követően az ülést vezető Dávid Ibolya emlékeztetett: figyelemmel arra, hogy a Fidesz-frakció az immár harmadik jelölési eljárásban sem állított jelöltet, az Országgyűlés elnöke felkérte az MDF képviselőcsoportjának vezetőjét, tegyen javaslatot további két elnökségi tag személyére. Mádl Ferenc átadta Március 3. Mádl Ferenc köztársasági elnök átadta a kinevezési okmányokat Kiss Péternek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek és Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek hétfőn, Budapesten. A ünnepélyes aktuson jelen volt Medgyessy Péter miniszterelnök. A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - Kiss Pétert a Miniszterelnöki Hivatal, Burány Sándort pedig a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének nevezte ki, március 3-i hatállyal. Kiss Péter volt foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter helyét foglalja el a kormányban. A munkaügyi tárca vezetését Burány Sándor veszi át, aki kinevezéséig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkári tisztségét töltötte be. A VÁLASZTÁSI PÉNZEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS Március 3. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közeljövőben terjeszti a parlament elé a pártok által a 2002-es országgyűlési választásokra fordított pénzeszközök ellenőrzéséről szóló jelentését - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke Gaál Péter Él pesten egy ember, egy igazi olajmágnás. Ő az Iraki Független Kormány vezetője. Semir Sabih Füleli Al-Dulaimi &.a tisztességes, becsületes neve. 1963-ban született, magyarországon. Anyja magyar, apja pedig Iraki. Budapesten, sőt Moszkvában járt egyetemre, mármint a papa, de hogy azt követően mivel foglalatoskodott, azt homály fedi. Az a bizonyos, hogy O volt Szaddám Húszéin belső tanácsadója. Semir a fiú Gödöllőn járt egyetemre, majd irakban szerzett jogi diplomát. Ügyészként dolgozott. 1994-ig “szolgálta” a diktátort, akkor aztán apja mellett fellázadt és a kuvaiti válságot kihasználva fegyveresek élén fellépett Szaddám ellen. Emigrálnia kellett, így került ismét Magyarországba. Semir olajmágnás, az egyik legnagyobb iraki klán feje. Irak ugyanis családokra osztott, amelyek a régi törzsekből szerveződtek. Az egykori öt törzsből az övékéhez tartozik további három. Az ötödik, egyben a legkisebb család Huszeiné. A hatalom mégis az övé. hiszen az ellenfeleit vagy lemészároltatta, vagy elűzette. Semir családja például az iraki olajmező 10 százalékát birtokolta. A gazdagságnak egyszeriben vége lett, hiszen a diktátor ellen forduló család a halált elkerülendő csak a menekülést választhatta. Semir csalódott ember. Nem a száműzetés miatt, inkább azért, mert kilenc évvel ezelőtt bizonyos amerikaiak átverték. Arra biztatták, hogy állítsa maga mellé a többi törzsvezető-családot és akkor majd amerika segíteni fog nekik Szaddám ellenében. Fegyverekkel vonultak fel, kirobbantottak egy kisebb forradalmat, de a döntő pillanatban eltűntek az ígérgető amerikaiak. Semirt távollétében halára ítélte Húszéin. Most, itt Pesten arra vállalkozik, hogy Irak Független Kormányának vezetőjeként támogatókat szerezzen a visszatéréshez, illetve az iraki demokratikus változások véghezviteléhez. Hat pontból álló programot dolgozott ki a magyar-iraki olajmágnás. Azonnali leszerelést akar, illetve azt, hogy a fegyverzet ellenőrök mindenhová bemehessenek. A szomszédos országokkal pedig békét akar. Angol mintára kétkamarás parlamentet képzel el, ahol politikai szerephez jutnának az ellenzéki irakiak, a kurdok és a siták is. A királyságot ugyan nem törölné el, de csak jelképes szerepet szán az uralkodónak. Hogy ebből mi lesz, az ma még nagyon bizonytalan. Elsősorban azért, mert több emigráns csoport is létezik, akik hasonló tervekkel és politikai vezetői ambíciókkal bírnak. Ilyen például a londoni-csoport, Ahmed Halabi vezetésével. Az ő háttérbeszorítása nehéz lesz, bár úgy hírlik Halabi ellen büntetőeljárást kezdeményeztek, így Semir előtt nyitva állhat az út. Vissza is kíván térni a hazájába. Amerikai segítséggel. Merthogy amerika egyik terve az, hogy Irak teljes megszállása után kinevezzen egy amerikai kormányzót Bagdad élére. A másik forgatókönyv szerint- legalábbis Semir ezt mondja - az USA megvívja a háborút, amihez a Semir-család katonai segítséget ad. Ezt követően három évet kapnának arra, hogy Irakot felkészítsék a demokratikus választásra. A harmadik verzió esélye csekély, mert a belső forradalom lehetősége igencsak kicsi. Nem tudni mi lesz Irakban. Mint ahogy azt sem lehet megjósolni, hogy mi lesz a nyugati emigrációba kényszerült iraki csoportokkal. Húszéin például az amerikai invázió hírére beszédet intézett az egész néphez, még az emigráns irakiaknak is tett egy ajánlatot. Bántatlanságot ígért minden visszatérőnek. Meg is lett az eredménye a dolognak, hiszen 14 ellenzéki vezető hazatért, ezzel pedig jelentősen meggyengült a Szaddám ellenes csoportok ereje. Kuszává teszi a képet az a tény, hogy a visszatértek ezután nem tehetnek mást, mint azok ellen a nyugati és amerikai támogatók ellen harcolnak, akik addig támogatták őket. Mert ha nem így tesznek, akkor Húszéin öleti meg őket. Semir azt gondolja, hogy 3 hét múlva már Irakban él. Bár lenne igaza, mert az azt jelenti, hogy nem hosszú háború, hanem egy gyors rajtaütés következtében megbukott a diktátor. Kezdődhetne a demokratizálás. Ez lenne a világ érdeke. Már azért is, hiszen a világ olajkészletének 11 százaléka Irakban van. (Ennek 10 százaléka a Semir-család tulajdonában állt, amíg el nem menekültek Irakból). A háború hírére az arab világ olajembargót kezdett hirdetni. Ennek pedig beláthatatlan következményei lennének. Általános gazdasági világválsághoz vezethetne az iraki válság. Miközben Semir bizakodik, az egész világ aggódik. Most úgy tűnik, hogy két héten belül végérvényesen eldől, lesz-e háború. Egyes politikai tanácsadók szerint a legközelebbi ENSZ BT ülés után, tehát március 10,-ét követően bizton megmondhatjuk, hogy mit hoz a jövő. Olvasóim pedig a legavatottabb személytől értesülhetnek majd a történtekről. Segítségemre lesz ebben az a chilei menekült, Rosa-Flores Eduard, aki szintén magyar származású. Pinochet elől menekült Budapestre. Apja magyar, költő és festő volt. Anyja chilei. Eduardo már itt, Pesten járt egyetemre. Bölcsészkarra. Egy nemzedék ő, Orbán Viktorral, ismerik is egymást. De Viktor itthon csinált a Fidesz élén “forradalmat”, Eduard viszont a dél-szláv háborúban lett hős, a horvát hadsereg kötelékében. Ezredesi rangig vitte. Most Ő a Független Iraki Kormány szóvivője. Ez is egy érdekes történet, de erről majd legközelebb írok... JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Allampolgársá Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration - Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT A többség támogatja az EU-csatlakozást Március 3. A GfK csoport nemzetközi vizsgálata szerint novemberben a magyar lakosság 63 százaléka egyértelműen támogatta az Európai Unióba (EU) való belépést, 25 százalék volt a bizonytalanok aránya, míg a válaszadók 12 százaléka határozottan csadakozásellenes volt. Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a 14 közép- és kelet-európai országban félévente elvégzett vizsgálat legutóbbi eredményei szerint a tíz tagjelölt ország közül Magyarországon a legnagyobb az EU iránti bizalom. A több kérdésre adott válaszokból számított, úgynevezett EU bizalmi index Magyarországon 132 százalék lett. Ennél magasabb értéket, 142, illetve 153 százalékot Romániában, illetve Törökországban mértek. Az első körben csadakozó tíz ország közül a második legmagasabb indexet Cipruson mérték 130 százalékkal. Az index 100 feletti értéke azt jelzi, hogy többségben vannak a pozitív válaszok, míg a 100 alatti szám a negatív vélemények túlsúlyát mutatja. Kozák Ákos kiemelte, hogy Magyarországon meglehetősen magas volt azok száma, akik pozitív gazdasági várakozásokat fogalmaztak meg az uniós csatlakozással kapcsolatban: a gazdasági várakozások indexe itt 142 százalék lett, míg például a balti államokban 124-131 százalék közötti, Lengyelországban 122 százalék, Csehországban 99, Szlovákiában pedig 96 százalék. Megemlítette azt is, hogy 2001 tavaszán Magyarországon a csadakozás elé elsősorban a fiatalok és a városiak tekintettek bizalommal, és 2002 tavaszára ez a kör a középkoriakkal bővült.
