A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-07 / 92. szám
2 A HÍD Háború esetén hatszázezer MENEKÜLT Március 2. Az ENSZ Menekültügyi főbiztosságának véleménye szerint mintegy hatszázezer iraki menekültre kell felkészülniük a menekültügyi szervezeteknek, amennyiben az Egyesült Államok katonai akciót indít Irak ellen. Reméljük, hogy a háború elkerülhető, de ha mégis katonai intervencióra kerül sor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának fel kell arra készülnie - jelentette ki vasárnap az afganisztáni látogatáson tartózkodó Ruud Lübbers, az ENSZ Menekültügyi főbiztosa. Ennek a helyzetnek a kezeléséhez természetesen nemzetközi támogatás szükséges - mondta Lübbers. A legtöbb reménybeli adományozó a harcok tényleges kirobbanása előtt vonakodik segélyszállítmányokat útnak indítani, holott az élelmiszer-, gyógyszer- és takarókészleteknek már az esetleges háború kirobbanása előtt készenlétben, azonnal szállítható állapotban kell lenniük - tette hozzá a főbiztos. A Menekültügyi Főbiztosságnak van ugyan egy gyors segítségnyújtásra alkalmas készlete, ez azonban nagyon kevés, hiszen a szervezet saját anyagi forrásai nagyobb készlet tárolását nem teszik lehetővé - hangsúlyozta az ENSZ- tisztviselő. Lübbers nemrég arról is beszélt, hogy háború esetén a legtöbb menekült Irán, illetve Törökország felé indul; ,de ■ lesznek, bár jóval,kevesebben, akik Szíria, illetve Jordánia felé veszik az irányt. Visszafogott becslések szerint is csak a háború első hetében mintegy 60 millió dollárjába kerül majd a világszervezetnek az Irakból meginduló menekülthullám - mondta egy néhány nappal ezelőtti nyilatkozatában Ruud Lübbers. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin (színes rovat) Jack Hahn Sűríti Antónia Szerencsi Tamás (tudomány rovat) Péterman István (.kárpátmendence-sport rovatok) Hollósi Klári (egészség-magazin rovatok) Földessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (Magyarországi kulturális tudósító) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HÍD, htc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 FlatbushAve, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 Email: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. Ä NAGYVILÁG HÍREI •• 2003. MÁRCIUS 7. MENEKÜL AZ EMBERPAJZS IRAKBÓL? Március 3. Csendben hagyják el Irakot a nagy lelkesedéssel az országba érkezett emberpajzs-aktivisták. Csalódottságuk oka, hogy Irak katonai létesítmények védelmét várja el tőlük. Húszéin tisztviselői sem elégedettek, a kétszáz aktivistából eddig csak hatvanötén vállalták valós katonai célpontok védelmét. Túl veszélyessé vált Irak az emberpajzs-projekt aktivistái számára, ezért az eredetileg az országba érkezett 11 brit állampolgárból kilencen vasárnap hazaindultak Nagy Britanniába. A háborúellenes aktivisták reményeit kifejező piros emeletes buszok késő éjszaka hagyták el Húszéin diktatúráját - írja a Daily Telegraph. A kilenc békeaktivista azután döntött a távozás mellett, hogy az iraki hatóságok ultimátumot intéztek hozzájuk: vagy stratégiailag fontos, ezért nagy eséllyel támadás célpontjává váló létesítményeket védenek meg testükkel, vagy el kell hagyniuk az országot. Az ultimátumot az a frusztráció váltotta ki, hogy a közel kétszáz aktivista közül eddig csak hatvanötén vállalták, hogy valóban veszélyes létesítményeket is megvédenének. A kilenc választható létesítmény listája - a megvédendő objektumok olajfinomítók, erőművek lettek volna - az emberpajzs résztvevőinek azt a félelmét erősítette meg, hogy az irakiak nem polgári célpontok védelmében használnák őket. Az aktivisták egy csoportja február 23-án szembesült azzal, hogy a kijelölt erőmű helyett egy katonai támaszpont és egy stratégiai fontosságú baszrai útkereszteződés védelmét kellene ellátniuk - írja a Daily Telegraph. Irak ugyanis úgy véli, nincs értelme veszélytelen helyszíneket védeni. Irak ennek ellenére sem marad brit emberpajzs nélkül. A később csatlakozókkal együtt összesen mintegy húsz brit állampolgár döntött a maradás mellett. "Azért jelentkeztünk pajzsnak, hogy különböző helyszíneket védjünk. Az irakiak most választások elé állítottak bennünket" - nyilatkozta a napilapnak Uzma Bashir főiskolai tanár, aki szerint az eljárás méltányos. A kommandósok már Irakban vannak Március 4. Az amerikai, ausztrál és brit különleges erők több ezer tagja működik már iraki területen - írta keddi számában a londoni The Daily Telegraph. A lap szerint még az öbölháború idején is csak azután hatoltak be a brit elitcsapatok iraki területre, hegy elkezdődött a a szárazföldi beavatkozás. A csapatok telepítése azt jelzi, hogy a háború lényegében elkezdődött, bár az Egyesült Államok és Nagy-Britannia még dolgozik azon, hogy megszerezze az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását egy újabb, az erőszak lrak elleni alkalmazását lehetővé tevő határozathoz -olvasható a napilapbaa A szóban forgó erők jelentős részét képezi az amerikai és ausztrál különleges egységek több mint 4000 katonája. Brit részről az SAS (Special Air Service, különleges légi szolgálat) eliterőinek mintegy 240 embere és több mint százfőnyi támogató egység tartózkodik Irak különböző területein. Az ország déli és nyugati részén a tevékenység mértéke eddig példa nélküli a lap szerint: az 1991-es öbölháború idején az SAS nem hatolt be Irakba addig, amíg a szárazföldi beavatkozás el nem kezdődött. A különleges erők tetszésük szerint járnak ki-be iraki területen. Feladatuk az olajkutak figyelése Bagdadtól nyugatra és északra, amelyeket az irakiak felgyújthatnak a szövetségesek támadása esetén. A különleges erők Irakon belüli jelenlegi akciói időben egybeesnek a légitámadások intenzívebbé válásával. Az SAS elsődleges feladata az iraki csapatok pozíciójának mozgásának figyelése és annak helyszíni ellenőrzése, hog)' a műholdas fényképeken látható célpontok valódiak-e. Ezek az egységek keresnek az ország délnyugati részén olyan helyeket, ahol hadifogolytáborok létesíthetők a magukat megadó iraki katonák elhelyezésére - írja a lap. Az ENSZ-ben mindennapos a lehallgatás Március 4. Nem rendítette meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának diplomatáit az az Observerben megjelent információ, hogy az Egyesült Államok lehallgatja kommunikációjukat - írja a Washington Post. "Igazság szerint ez hozzá tartozik a dolgokhoz" - nyilatkozta Munir Akram, Pakisztán ENSZ-nagykövete. Véleménye szerint "naivság lenne ezen meglepődni". Az Observer cikke szerint az amerikaiak különösen az ingadozó BT-tagok, így Kamerun, Angola, Chile, Mexikó, Guinea és Pakisztán diplomatáinak kommunikációját hallgatta le, hogy információkat szerezzen szavazási szándékukról. Novemberben az oroszokat és a franciákat hallgatták le Több vezető kormányzati tisztviselő is elismerte a Washington Postnak, hogy a tavaly novemberben egyhangúlag elfogadott, Irakot "komoly következményekkel" fenyegető 1441- es határozat sem jöhetett yolna létre a francia és orosz diplomaták beszélgetéseinek lehallgatása nélkül. A hírt New Yorkban és Washingtonban sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánták - írja az amerikai napilap. "Rég óta követett vezérelvünk, hogy a kormányzat nem kommentál semmit, amiben titkosügynökök is érintettek" - jelentette ki Ari Fleischer fehér házi szóvivő. Több ENSZ-diplomata és elemző szerint is a kémkedés az ENSZ 1945-ös megalapítása óta szerves része a világszervezet normális működésének. "Feltételezem valamennyi telefonbeszélgetésemet többen is hallgatják" - nyilatkozta a Postnak egy neve elhallgatását kérő európai diplomata. "Kérdezzük meg a srácokat, akik ezt most hallgatják" - felelte a napilap lehallgatásokra vonatkozó, telefonon feltett kérdésére egy másik diplomata. Az esettel kapcsolatban senki nem tett panaszt az ENSZ illetékes szerveinél - mondta el a Postnak Fred Eckhard, a világszervezet szóvivője.
