A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-02-28 / 91. szám
2003. FEBRUÁR 28. Amerika hírei A HÍD 5 legmagasabb épületét a Ground Zero helyén Február 27. Dániel Libeskind lengyel származású, Berlinben élő amerikai építész terve nyerte a WTC újjáépítésére kiírt pályázatot 406 vetélytársa előtt Dániel Libeskind Berlinben élő építész tervét választotta egyhangúlag a New York-i építészek bizottsága a 2001. szeptember 11-ikén lerombolt Világkereskedelmi Központ újjáépítésére. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásban lerombolt New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) helyén tátongó gödör, a Ground Zero beépítésére a világ minden tájáról beérkezett 407 pályázat közül két terv jutott a döntő fordulóba. Mindkettő szerint a világ legmagasabb épülete emelkedne Dél-Manhattan fölé, meghaladva a malajziai Kuala Lumpur 444,9 méteres kettős toronyépületét a Petronast. A két terv kiválasztásáról az Alsó- Manhattan-i Fejlesztési Társaság, a telket tulajdonló New York-i és New Jersey-i kikötői hatóság képviselői, valamint valamint George Pataki, New York állam kormányzója és Michael Bloomberg New York-i polgármester döntöttek. A New Yorki-i THINK építészcsapat Rafael Vinoly és Frederic Schwartz vezetésével Világkultúrális Központot javasolt, amelynek 499,5 magasra emelkedő rácsos szerkezetű kettős tornyait "a XX. század Eiffel-tornyainak" nevezték el. A nyertes pályázat Dániel Libeskind Berlinben élő, dekonstruktivista építész stúdiójának terve. Elképzelése szerint geometrikus épületekkel veszik körül az összeomlott ikertorony helyét, az épületek teteje a Ground Zérón kialakítandó emlékhely irányába lejtenek, amelyek közül a legmagasabb, egy tű alakú torony 532,8 méter, 1776 láb magas, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat dátumára utalva. Libeskind nyilatkozatai alapján irodalmi ihletői is akadtak a Világ kertjei elnevezésű tervének; Herman Melville (1819-1891) amerikai író, aki a Moby Dick című regényében az embervégzet rémlátomást rajzolja meg és Walt Whitman, (1819-1892) a neves amerikai költő, az emberi jogok következetes képviselője. Dániel Libeskind a gyakorlati építészet és a várostervezés isméit alakja, akinek munkásságát új kritikai szemlélet és multidiszciplináris megközelítés jellemzi. Daniel Libeskind 1946-ban született Lengyelországban, Berlinben él, 1965-től amerikai állampolgár. Nem építészként indult, hanem zenét tanult Izraelben, majd virtuóz zongoristaként tartották számon New Yorkban. Aztán mégis az építészetre tette fel életét, New Yorkban és az Essex! Egyetemen tanult, a Német Építészek Szövetségének lett tagja. Legismertebb alkotásai a berlini Zsidó Múzeum, az osnabrücki városi múzeum, a manchesteri Hódító Háború Múzeum, dolgozik a londoni Victoria és Albert Múzeum bővítésén, és épített áruházat, bevásárlóközpontot, képcsarnokot szerte a világban. Több egyetem tanára, díszdctktora, előadója Torontótól Karlsruhéig, szakmai egyesületek tagja, számos kitüntetés és díj birtokosa, 2001-ben például ő volt az első építész, aki elnyerte a rangos Hirosima Művészeti Díjat. World Roma Cultural Federation valamnt LAKATOS ISTVÁN HEGEDŰMŰVÉSZ Tbnrtbota főnyereménye: 1 személyautó Belépődíj vacsorává!: $40 Cash Bar $3 -16 ttaü beharü t«x Megjelen« taárötog estéM fuhaban Jegyek »endetfvsfcic Batog Hancock ft Comp any C212) 828 -8 785 WRPC Off ice {800) 790-2080 f (7)8)930-2402 Rendezők: Sztqka János, WRCF elnök Elena Yurtcbenko, delnők Lakatos István, titkát Balogh Sándor, tanácsadó Szponzorok: Walto Reefing, Inc, Amerika Magyar Népszava' SzcbacSag Dr. Horváth Gábor nagykövet, a Magyar Köztársaság New York-i főkonzulja és Dr. Mezei László, a Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány elnöke meghívja Önt, családját és barátait 2003. március 15-én 12 órára Kossuth Lajos New York-i szobrának megkoszorúzására a szobor felavatásának 75. évfordulója és nemzeti ünnepünk alkalmából. Az ünnepségen részt vesznek a Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány Magyarországról érkező zarándokjai is. West 113th Street @ Riverside Drive, Manhattan Röviden Továbbra is ad ÉLELMISZERSEGÉLYT Február 22. Az USA hamarosan folytatja élelnüszersegélv-szállítmányait Eszak-Korea számára. Ezt Colin Powell amerikai külügyminiszter harangozta be pénteken. - Az élelmiszert nem használjuk politikai fegyverként - erősítette meg Powell a következetes amerikai felfogást, hozzátéve: a december óta szünetelő szállítmánvokat azért csak most lehet majd felújítani, mert a kongreszszus csak nemrég hagyta jóvá az élelmiszersegélyek költségvetési fedezetét. Japánt, Kínát és Dél-Koreát érintő háromnapos kőrútján Powell igyekszik csillapítani az északkoreai atomprogram újrakezdése által szított feszültségeket. Az USA Bulgáriába TELEPÍTI NÉMET BÁZISAIT Február 27. Az. Egyesült Államok fontolgatja, hogy németországi katonai támaszpontjainak egy részét áthelyezi Bulgáriába - mondta Nikolaj Szvinarov bolgár védelmi miniszter csütörtökön Szófiában, közvetlenül azután, hogy hazaérkezett washingtoni látogatásáról. A miniszter szerint Bulgária örömmel fogadná be az amerikai csapatokat, mert biztonságának megerősítését reméli az amerikai támaszpontok létesítésétől, és gazdasági előnyökre is számít. Szvinarov elmondta, hogy négy-öt amerikai bázis létrehozásáról volt szó a washingtoni szenátus külügyi bizottságának tagjaival és más amerikai tisztségv iselőkkel folytatott megbeszélésein. Már korábban is szárnyra keltek olyan hírek, hogy az Egyesüli Államok át akarja helyezni Németországban állomásozó, hetvenezer fős erőinek egy részét az olcsóbb és Washington iránt jelenleg barátságosabb kelet-európai országokba. Eddig főleg Lengyelország jött szóba ebben az öszszefúggésben. Bár az amerikai kormány illetékesei nem erősítették meg ezeket az értesüléseket, egyes amerikai elemzők még azt is tudni vélik, hogy- a támaszpontok keletebbre vitele egyúttal Németországgal szemben alkalmazott büntetés is akar lenni, amiéit Berlin szembehelyezkedik az Egyesült Államokkal az iraki válság ügyében. Pentagon-lista Február 26. Listát készített Washington az iraki elitről. Külön kategóriában szerepelnek azok, akik mindenképp számíthatnak rá, hogy az iraki rezsim megdöntése után bíróság elé kerülnek mint háborús bűnösök, és azok, akik vélhetően vagy bizonyosan közreműködnének az amerikaiakkal az új iraki rendszer kiépítésében. Adatbázist hozott létre az iraki elit több mint 2000 tagjának nevével az amerikai titkosszolgálat, az igazságügyi minisztérium és a Pentagon. A listán szereplőket három csoportba osztották: az elsőben a Szaddám Húszéin elnökhöz. hű emberek vannak, az. amerikai tervek szerint őket a rezsim bukása után, mint háborús bűnösöket, bíróság elé állítják. A második csoport tagjai már nem rendíthetetlen hívei az elnöknek, a titkosszolgálat értesülései szerint róluk elképzelhető, hogy együttműködnének az amerikaiakkal. A harmadik csoportba olyanokat soroltak, akik, bár titokban, de a rendszer ellenségei, és egyben nélkülözhetetlenek az új rendszer létrehozásánál.
