A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-01-10 / 85. szám
2003. JANUÁR 10. TUDOMÁNY A HÍD 13 VÁRTNÁL TÖBB A LAKHATÓ BOLYGÓ Jóval több Földhöz hasonló bolygó létezhet a Naprendszeren kívül, állapították meg az amerikai Princeton Egyetem asztrofizikusai. Számítógépes szimulációjuk szerint az ez idáig azonosított naprendszerek negyedében létezhet Földhöz hasonló bolygó. A kutatók nem az eddig azonosított naprendszerek műszeres vizsgálatából szűrték le az eredményeket, írta a New Scientist, hanem valamennyi ilyen rendszert felvitték számítógépes modelljükbe, hogy így derítsék ki, mely rendszerekben rejtőzhetnek lakható bolygók. Eredményeiket az Astrophysical Journal folyóirat rövidesen megjelenő számában publikálják. Folyékony víz kell az élethez 1995 óta a csillagászok több tucatnyi, a Naprendszerhez közeli napok körül keringő bolygót találtak. A jelenlegi megfigyelési módszerekkel csak a Jupiterhez hasonló gázóriásokra bukkanhatnak az asztronómusok. Ezzel szemben az élet - általunk ismert formájában - csak olyan szilárd felületen keletkezhet, melyen őszszegyűlhet és tavakat, tengereket alkothat a víz. Egy kicsi sziklabolygón így esélyesebb az élet létezése, ám még évekbe telhet, amíg a kutatási módszerek addig finomulnak, hogy ilyen bolygókat is találhassanak a csillagászok. A Princeton Egyetem kutatói, Serge Tabachnik és Kristen Menou 2002 augusztusában számítógépes szimulációt készítettek az akkor ismert 85 rendszer adatainak felhasználásával, hogy megbecsüljék, mely rendszerekben létezhetnek lakható bolygók. Noha hasonló kutatást már végeztek néhány naprendszernél, ez az első olyan átfogó munka, amely valamennyi ismert rendszerrel foglalkozik. Veszélyes gázóriások Először azt vizsgálták meg valamenynyi naprendszerben, hogy vajon egy Föld méretű kis bolygónak létrejöhet-e stabil orbitális pályája. A gázóriások gravitációs vonzása ugyanis a kisebb bolygókat instabil pályákra lökheti, vagy akár ki is taszíthatja a rendszerből. Emiatt a kisebb, lakható bolygóknak megfelelő távolságra kell lenniük a nagyobbaktól, hogy azok gravitációs ereje ne legyen hatással pályájukra. A bolygónak ezenkívül a "lakható zónában" kell lennie, vagyis olyan távolságra a naptól, hogy felszínén folyékony állapotban lehessen jelen a víz. Minden negyedik naprendszer lakható A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a vizsgált naprendszerek mintegy negyede tartalmazott olyan régiókat, ahol elméletileg létezhetnek életet hordozó bolygók. Ez a szám Tabachnik szerint jóval magasabb a korábbi becsléseknél. Az eredményt a teljes galaxisra kivetítve sejthető, hogy nagyszámú Földhöz hasonlatos bolygó létezhet. A California Egyetem Santa Cruz-i részlegének munkatársa, Greg Laughlin kevesebb rendszerrel végzett hasonló kalkulációkat, véleménye szerint is stimmelnek a princetoniak eredményei. A szerzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy eredményeik nem véglegesek. Lehetnek a vizsgált rendszerekben a naptól távoli gázóriások, melyeket még nem fedeztek fel - ez befolyásolhatja az eddig talált stabil régiók számát. Homeopátia - tudomány vagy kacsa? Homeopátia - a gyógyító semmi. Ezzel a címmel jelent meg a Subnet Biológia rovatában az az írás, amelynek legnagyobb erénye, hogy tárgyilagosan próbálja bemutatni a homeopátiával kapcsolatos, természettudományi szemszögű fenntartásokat. Megismerhetjük a mindössze két évszázadra visszatekintő módszer gyökereit, kezdeti sikereinek és mai felvirágzásának okait. Hasonlót a hasonlóval kell kezelni - ma is ez a homeopátia első és legfontosabb elve. Ami nagy mértékben valamilyen tüneteket vált ki, az kisebb mennyiségben gyógyító hatású lehet. Ez nem idegen gondolat az orvostudománytól, gondoljunk csak a védőoltásoknál alkalmazott legyengített kórokozókra. A homeopátia "szakértői" azonban azt állítják, hogy minél kisebb adagot alkalmazunk, annál hatásosabb lesz a szer. A homeopátia alapelvei szerint minden kórnak egyetlen, megfelelő szer a valódi ellenanyaga. A megfelelő betegségképhez meg kell találni a hasonló gyógyszerképet, és azt a szert kell adni, minél súlyosabb a kór, annál nagyobb hígításban. Egy konkrét példa: létezik olyan homeopátiás szer, amelynek elkészítéséhez kétszázszor hígították az eredeti oldatot a százszorosára. Ahhoz, hogy ennek a szernek egyetlen átlagos literjében legalább egy darab hatóanyag-molekula maradjon, a kiinduló oldatnak literen-Jj'iwivi ír.TÓirpj’ n- ij ként sokkal több molekulát kellene tartalmaznia, mint ahány atom van a teljes Világegyetemben. A homeopátia megjelenése után gyorsan nagy népszerűségre tett szert, ami nem is csoda, ismerve az akkori időszak orvosi eljárásait. Abban az időszakban, amikor érvágással, hánytatással és köpölyözéssel próbáltak mindent gyógyítani, az a doktor, aki ártalmatlan folyadékokat és apró tablettákat javasolt, gyakran több eredménnyel járt, hiszen biztosan nem ártott a betegeinek. Végső soron a beteg önmagába, a saját gyógyulásába vetett hite az alapja annak, hogy a homeopátiás szerek látszólag valóban használnak. Valójában tehát a beteg önmagának használ - miközben mások kihasználják. A homeopátiás módszerek vizsgálatakor szinte lehetetlen a placebo-hatás kiszűrése. Ismert ugyanis, hogy remek eredmények érhetők el olyan tablettákkal is, melyek semmiféle hatóanyagot nem tartalmaznak, elég az, ha a beteg meg van győződve hatékonyságukról. A homeopátiás orvosok hosszasan és behatóan foglalkoznak a betegeikkel, hiszen nem csak egy tünetegyüttesre kíváncsiak, hanem az egész személyiséget meg akarják ismerni. A beteg tehát úgy érzi, hogy most valóban törődtek vele, ezért a gyógyszerben is nagyobb hite lesz. Jelenlegi kémiai és fizikai ismereteink szerint a homeopátiás gyógyszerek többsége a beléjük vetett hiten túl semmiféle hatóanyagot nem tartalmaz. Bárhogyan is nézzük, természettudományos szempontból a homeopátiás szerek többsége egyszerű víz, alkohol vagy tejcukor. Egy gyakran használt homeopátiás gyógyszer, az Oscillococcinum kacsamájból készül. Forgalma az USA- ban évente 20 millió dollárnyi. A hígítás akkora, hogy elegendő minden évben csak egyetlen kacsát leölni, hogy ellássa a teljes Egyesült Államokat - ez az állat tehát a húszmillió dollárt érő kacsa. A homeopátia tehát egyszerűen kivonja magát az európai természettudomány által felállított keretek közül és így - az asztrológiához igen hasonlóan - valahol a hit és a tudás közti szürke mezőben mozog. Ugyancsak hasonlít az asztrológiához abban is, hogy szemérmetlen módon kihasználja az emberek tájékozatlanságát, félrevezeti és becsapja őket, s mindezért alaposan megkéri az árat is. Végső soron a beteg önmagába, a saját gyógyulásába vetett hite az alapja annak, hogy a homeopátiás szerek látszólag valóban használnak. Valójában tehát a beteg önmagának használ - miközben mások kihasználják. Jv.*r i ><ih j ) j n’vhf’■ i zonálfjü? L Röviden Messzebbre lát a Hubble űrteleszkóp Legújabb kamerájával és egy természetes gravitációs lencse felhasználásával jelentősen növelte látásélességét a Föld körül keringő Hubble amerikai űrteleszkóp. Az Amerikai Csillagászati Társaság Seattleben zajló évi konferenciáján a kutatók elmondták, hogy az űrtávcsőre tavaly eljuttatott nagy felbontású kamera, az Advanced Camera for Surveys (ACS) az Abell 1689 jelzésű csillaghalmaz központján keresztül vizsgálta 13 órán keresztül az ezen a galaxison túli világot. Az objektívként használt galaxis távolsága a Naprendszertől 2,2 milliárd fényév, kiterjedése 2 millió fényév. Az Abell 1689 az ismert galaxisok együk magmasszívabbja, a benne lévő csillagok billióinak és sötét anyagának akkora a gravitációs ereje, hogyr felnagyította a "mögötte lévő" csillaghalmazok fényét, amely már így jutott el a Hubble kamerájába. A tudósok nem tartják kizártnak, hogy a Hubble képein látható leghalványabb foltok akár a Földtől több mint 13 milliárd fényévre lévő égitestekről adhatnak hírt. Ugyanakkor hangsúlyozzák: ennek pontos megállapítása az adatok további elemzését igényli. EmHETES CHFEN DOIjGOZK az IBM Háromdimenziós processzor tervével álltak elő az IBM kutatói, amelyben - hasonlóan a nagyvárosok úthálózatához - több szinten, gyorsabban közlekedhetnének az elektronok. A megoldás mintáját a modern várostervezéstől vette át az IBM New York-i kutatóbázisán dolgozó Kathryn Guarini és csapata - derül ki a The Economist tudósításából. A chipben egymás fölé több vezetőréteget helyeznek, mindegyikbe önálló áramköröket maratnak bele, a szinteket pedig összekapcsolják. Ezzel már korábban is próbálkoztak, ám az áramkörök beégetéséhez szükséges magas hőmérséklet miatt a felsőbb rétegek készítésekor összeolvadtak az alattuk lévőkön korábban létrehozott áramkörök. Az IBM szakemberei szerint úgy kerülhető meg az akadály, hogy külön-külön készítik el a chipszinteket, majd ezeket alacsony hőmérsékleten egymásra illesztik. A szigetelést különleges eljárással oldják meg. Egyetlen ilyen emeletes chip több processzor munkáját is átvehetné. Több mint százmillió LCD monitor 2006-ra Évi 21 százalékkal nőhet az LCD monitorok gyártása a következő négy évben, az össztermelés így 2006-ra 62 milliárd dollárra emelkedhet a tavalyi 28,8 milliárdról, jósolja az amerikai központú DisplaySearch piackutató cég. A lapos képernyők eladása 37 százalékkal növekedhet évente, így 2006-ban már 113,3 millió készülék üzemelhet a világon. Addigra a monitorok 80 százaléka lesz LCD kijelzős, szemben a mostani 30 százalékkal. Jelenleg Taiwan az LCD képernyők legnagyobb gyártója, a világ össztermelésének körülbelül 60 százalékát adja. va'j'I1 t
