A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-02-28 / 91. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2003. FEBRUÁR 28. Röviden Újraindította az atomerőművet Február 27. Észak-Korea szerdán újraindította a jongbjoni atomerőmű egyik reaktorát - jelentette be az amerikai kormány egy illetékese. A név nélkül nyilatkozó illetékes közölte: megállapították, hogy újra üzemel az 5 megawattos reaktor; ugyanakkor azt is közölte, hogy az erőműhöz tartozó, a plutóniumot fegyverkezési célokra átalakító feldolgozó gyáregységet nem helyezték üzembe - jelentette az Itar-TASZSZ hírügynökség. Észak-Korea december végén kezdte meg a jongbjoni grafitrudas reaktor üzembe helyezésének előkészületeit, újraindítva 1994-ben befagyasztott atomenergiaprogramját. - Észak-Korea kész megengedni az Egyesült Államoknak, hogy ellenőrizze, Fhenjan nem gyárt nukleáris fegyvereket, ha Washington feladja ellenséges politikáját vele szemben - jelentette ki az atomprogrammal kapcsolatban még januárban Kim Gvang Szap bécsi északkoreai nagykövet. Al-Kaida tagokat ítéltek börtönre Marokkóban Február 22. Egyenként tíz évi börtönbüntetésre ítélte egy marokkói bíróság az al- Kaida nemzetközi terrorszervezet három szaúd-arábiai tagját, akik amerikai és brit hadihajók ellen terveztek merényleteket a Gibraltári-szorosban. A casablancai fellebbviteli bíróság a fővádlottak több marokkói segítőjét kisebb börtönbüntetésekre ítélte - jelentette a marokkói MAP hírügynökség. A hatóságok tavaly májusban és júliusban tartóztattak le összesen tíz személyt azzal a váddal, hogy terrorakciókat terveztek az ország területén és hadihajók ellen a szorosban, valamint hogy az Oszama bin Laden vezette al-Kaida hálózat tagjai - utal rá a Reuters. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin (színes rovat) Jack Halm Sióréti Antónia Szerencsi Tamás (tudomány rovat) Péterman István (kárpátmendcnce-sport rovatok) Hollósi Klári (egészség-magazin rovatok) Földessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (Magyarországi kulturális tudósító) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HÍD, Inc. Felelős kiadő/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. Tájkép csata előtt: a diplomáciai fegyvereké a szó Február 25. Hétfőn nyilvánosságra hozott határozattervezetével az Egyesült Államok és Nagy-Britannia jelentősen fokozta a nyomást a Biztonsági Tanácsra. Washington reméli, hogy egyrészt az ingadozó BT-tagok átállnak az ő oldalára, másrészt a berzenkedő hatalmak (amelyek ráadásul vétójoggal rendelkeznek a testületben) legföljebb a tartózkodásig mennek majd el szavazáskor, és nem szállnak nyíltan szembe az amerikai politikával. A BT-n belüli áttörés érdekében az Egyesült Államok igen rövid és homályos tervezet mellett döntött. A szöveg nem szab ultimátumot Szaddám Húszéin iraki elnöknek. Ennek hátterében nyilván az áll, hogy konkrét határidő kimondása csapdának bizonyulhatna, amennyiben Szaddám mégis engedne, és ezáltal új érvekhez juttatná a háború ellenzőit. Másrészt a szövegből hiányzik a konkrét felhatalmazás a háborúra. A tervezet csupán megállapítja, hogy Irak elszalasztottá az "utolsó lehetőséget" az ENSZ leszerelési határozatainak teljesítésére; egyúttal emlékeztet arra, hogy az ENSZ már korábban is "komoly következményekkel" fenyegette meg Irakot - állapította meg elemzésében az AFP. A ködös megfogalmazás nem véletlen, hanem a kettős stratégia része: a korábbi ENSZ-határozatok emlegetése lehetővé kívánja tenni az Egyesült Államoknak és potenciális támogatóinak, hogy a nemzetközi jog legitimációja mögé bújjanak. Az pedig, hogy nincs kifejezetten szó háborúról, lehetővé kívánja tenni a háború ellenzőinek az igennel szavazást vagy a tartózkodást. Utólag így elmondhatják a hazai lakosságnak, hogy ők soha nem adtak felhatalmazást katonai támadásra... A határozati javaslat elfogadásához kilenc támogató szavazatra van szükség a 15 tagú Biztonsági Tanácsban - és persze arra, hogy az állandó tagok közül egyik se ellenezze az előterjesztést. Az amerikaiak hétfőn bizakodóak voltak, hogy meglesz a többség, jóllehet a briteken kívül csak a spanyolok és a bolgárok állnak szilárdan Washington mellett. A hiányzó öt szavazat elnyerése érdekében erőteljes nyomás nehezedik az "ingadozó" BT-tagokra. Mexikót (miként a tanács afrikai tagállamait) nagylelkűbb fejlesztési segélyek meglobogtatásával próbálja megnyerni Washington. Nyilván Chile rokonszenvének megszerzését szolgálta az a szombati tévéinterjú, amelyben Colin Powell külügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok "nem lehet büszke" arra a szerepre, amelyet az 1973 szeptemberi chilei puccsban játszott. Legnehezebbnek azonban egy francia vétó kivédése tűnik. A német ZDF televízió washingtoni elemzése szerint ha Irak március 1-jén megkezdi vitatott rakétáinak megsemmisítését, tovább gyengítve az amerikai tervezet érvelését, azzal még több BT-tag csapódhat a francia-német tábor oldalára. Ilyen erejű támogatás birtokában pedig Párizs odáig is elmehet, hogy nyíltan szembeszegül Washingtonnal, ellenezve annak határozati javaslatát. Ha viszont a franciák (miként az oroszok és a kínaiak) arra a meggyőződésre jutnak, hogy Amerikát már semmi sem tarthatja vissza a háborútól, akkor a fenti három BT-tag alkalmasint mégis a tartózkodás mellett fog dönteni - vélik New York-i körökben. Ha már csak az lesz a tét, hogy a háború az ENSZ áldásával vagy anélkül kezdődjék-e meg, akkor felülkerekedhet az a megfontolás, amely szerint kellemesebb "jó képet vágni a gonosz játékhoz", semmint tovább csorbítani az ENSZ tekintélyét. Ez utóbbira célzott George Bush elnök is, amikor hétfőn a világszervezet eljövendő fontosságáról beszélt. Castro gazdag őrültnek nevezte Bush-t Február 25. Fidel Castro kubai elnök az el nem kötelezett országok Kuala Lumpur-i csúcsértekezletén mondott beszédében bírálta George Bush amerikai elnöknek a "megelőző háborúról" szóló katonai doktrínáját, és úgy vélekedett: a gazdag országok őrültjei fenyegetik az emberiséget. Castro szerint Washington felesleges háborúra készül Irak ellen. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok több ezer nukleáris fegyverrel rendelkezik, amelyek többszörösen elegendőek a világ lakosságának elpusztítására. George Bush új katonai doktrínáját 2002. júniusában hirdette meg a West Point-i katonai akadémián. "Nehéz időket élünk. Az elmúlt hónapokban többször is ijesztő elképzeléseket hallottunk. Emberi fajunkat most első ízben fenyegeti az emberi őrületek általi i kihalása" - mondta Fidel Castro. "Csak mi magunk menthetjük meg az emberiséget, a fejlett országok dolgozóinak és értelmiségének millióival, akik szintén látják, hogy népük katasztrófa felé sodródik" - fűzte hozzá. A kubai elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy "150 év alatt ki fog merülni az a földgáz és olajkészlet." Castro szólt a túlnépesedés problémájáról, valamint arról is, hogy a harmadik világot 2,5 milliárd dolláros törleszthetetlen adósság sújtja, miközben minden évben egymilliárdot költenek fegyverekre. A veterán politikus ugyancsak sajnálatosnak nevezte, hogy "tönkreteszik az ENSZ tekintélyét". Végezetül felszólította az el nem kötelezett mozgalom 116 tagállamát: harcoljon a jelenlegi "fenntarthatatlan és elviselhetetlen világrend" ellen. I i 1 ■ y >.• - *
