A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-02-21 / 90. szám

2003. FEBRUÁR 21. Sport A HÍD 19 Majd szétrobbant a csarnok, amikor a vezetőbíró a kék dzsudogis kubaira mutatott... A fenyegető mozdulat eb­ben a sportágban afféle feddésként fog­ható fel, amelyért ráadásul egy büntető­pont is jár, s ennyi épp elég volt ahhoz, hogy a fehér ruhában küzdő magyar örömtáncba kezdjen. De kanyarodjunk vissza egy csöppet, egészen pontosan nyolc és fél percet! Ekkor állt a szőnyeg szélére kékben a kubai Yordanis Arencibia, fehérben pe­dig Ungvári Miklós. Ungvári Miklós (sötétben) a világbaj­nokot és a legutóbbi vb bronzérmesét is maga mögé utasította a Hungária-ku­­pán. A karibi Fiatal nagy név a szakmá­ban, a legutóbbi világbajnokságon a do­bogó harmadik fokára állhatott, s emel­lett kéttucatnyi Világkupa-éremmel büszkélkedhet. A rivális sem akárki, a ceglédi illetőségű, kecskeméti színekben versenyző Európa-bajnoki címvédő. Ungvári tavaly szinte mindent meg­nyert, amit megnyerhetett, vezeti az eu­rópai rangsort, ez az év azonban rosszul kezdődött számára, hiszen a moszkvai Szuper A-kategóriás viadalon csupán egy meccsig jutott. Szombaton, a Kör­csarnokban viszont biztosan vette az akadályokat, a román Danculeát inté­sekkel, a francia Bouheraouát egy ki­­centizett leszorítással, a 60 kilósoknál világbajnok tunéziai Loufinit negyven másodperccel a meccs vége előtt egy vazarival, a spanyol Penast pedig ippon­­nal győzte le. S jött Arencibia... A vezetőbíró már az első percben ak­tívabb küzdelemre utasította, vagyis megintette mindkét dzsúdóst, ettől kezdve azonban nem avatkozott a küz­zonytalan voltam, a kubai amolyan mu­mus számomra, eddig kétszer találkoz­tunk, s mindkétszer ipponnal kikaptam tőle, igen ügyes, sokoldalú dzsúdós. Az biztos, hogy rengeteget köszönhetek en­nek a fantasztikus közönségnek, ha más környezetben zajlik ez a verseny, nem biztos, hogy engem hoznak ki győztes­nek. Köszönöm nekik!” - mondta mo­solyogva Európa-bajnokunk, majd so­kat sejtetően hozzátette: "Már sokszor mondták nekem, hogy figyelnek, de ed­dig nem nagyon hittem. Az ellenfelek minden mozdulatomat feltérképezik, tudják, hogy hol vannak a gyenge pont­jaim, hogyan tudnak megfogni. Most már nekem is figyelnem kell a többiek­re!” Ungvári Miklós győzelmének értékét növeli, hogy az elmúlt öt évben rajta kí­vül csak két magyar dzsúdós tudott nyerni a legnagyobb hazai erőpróbán, 1999-ben Kanczler István, tavaly pedig Kovács Antal állhatott fel a dobogó leg­felső fokára. "A felkészülés közepén járunk, s Miki ma nem volt a legjobb sportformában, ám a döntő pillanatokban mindig a le­hető legjobb megoldást választotta. Er­re csak a klasszisok képesek!” - véleke­dett Nagy Ernő, a férfiak szövetségi ka­pitánya. S akkor a többiekről: a másik két fel­nőtt válogatott közül a 73 kilós Braun Ákos két győzelemmel kezdett, a kubai Martincstől azonban szoros meccsen ki­kapott, s már nem kapott lehetőséget a javításra. így járt a 66 kilogrammos Neu Gábor is, igaz, ő már az első mécs­esén kikapott a portugál Pinától. Rajtuk kívül a magyar juniorok kaptak lehető­séget a rutinszerzésre, valamennyien igyekeztek, de csak Burján Lászlónak si­került egy meccset nyernie. Vasárnap már a "nagyobbaké” a fő­szerep, a 81, a 90, a 100 és a +100 kilo­grammos súlycsoportok képviselői lép­nek tatamira a 38. Hungária-kupán. delembe. Egyenlő erők gigászi csatája zajlott a szőnyegen, villámgyors táma­dások, bravúros védekezések, nagy ívű, ám eredménytelen dobások sora - de öt perc sem volt elég a döntéshez. Követ­kezett az újabb öt perc, a szabályok sze­rint a bűvös aranypontért, vagyis az el­ső értékelhető akcióig vagy az első bün­tetésig. Több mint nyolc és fél perc telt el a mérkőzésből, amikor a kubai intésé­vel véget ért a küzdelem. S majd szétrobbant a csarnok... "Erre nem számítottam! Őszintén szólva nagyon összezuhantam, hogy Oroszországban csak egy meccsre tel­lett tőlem, az edzőtáborozás is nehezen ment, a verseny előtt nem tudtam volna megjósolni, mire lehetek képes. Szeren­csére a régióból néhányan most is mel­lettem álltak, és az ő segítségükkel sike­rült kizökkennem. A döntő előtt is bi-Bom üzent a börtönből Röviden Magyarországra látogat a Stanley-kupa Február 18. A hírek szerint Budapestre ér­kezik a Stanley-kupa. az észak-amerikai profi jégkorongliga győztesének járó dí­szes serleg, amelyet az áprilisi, divízió 1-es világbajnokságon mutatnának l>e a szurko­lóknak. Az 1892. március 18-án alapított, s ezáltal a világ egyik legrégebbi sportdíja még soha nem volt Magyarországon. Az áprilisi, divízió 1-es világbajnokságra időzí­tett bemutatóhoz az NHL csak akkor nem járul hozzá, ha addigra Irakban kitörne a háború. A Stanley-kupát a torontói Híres­ségek Csarnokában őrzik, és Magyaror­szágra várhatóan Craig Campbell, a Hall of Fame relikviák gyűjtésére specializáló­dott részlegének igazgatója hozza el. A ezüst serleg eredetileg csak 20 cm magas volt, de mivel minden évben belevésik a bajnokcsapat tagjainak nevét, úgy kellett egvre több és több talpat hozzá erősíteni, így mostanra már több mint egyméteresre nőtt. Másodszor is lemondják? Február 18. Elképzelhető, hogy létesít­ménygondok miatt Csehország másodszor is lemond az A-csoporos jégkorong-világ­bajnokság rendezési jogáról. Ezt Karel Hrdv kormánybiztos jelentette ki, miután továbbra sincs meg a pénzügyi fedezete a tervek szerint 6 milliárd koronába (46.8 milliárd forint) kerülő multifunkcionális prágai csarnok kivitelezésének. Kezdetben a helyszín kijelölése okozott késést, most pedig a szükséges anyagiak hiánya. A cse­hek először a 2003-as vb-nek lettek volna a házigazdái, de a probléma miatt "cseréltek" a 2(X)4-re kijelölt finnekkel, akik így aztán idén lesznek a vendéglátók. - Hogy jövő áprilisban befejeződjön a beruházás, ah­hoz a már elkészült alapozó munkákat kel­lene folytatni. Ha egy-két héten belül nem lesz pénz, megint szégyenbe kerülünk - mondta Hrdy. Hozzátette: szeretnének tárgyalni a lettekkel, a 2005-ben esedékes vb rendezőivel egy esetleges újbóli cseré­ről. Érdekesség, hogy Csehországban több város pályája is alkalmas vb-mérkőzések lebonyolításához, de úgy pályáztak, hogy Prágában kívánják megrendezni a helyosz­tókat, s a nemzetközi szövetség ragaszko­dik az ígéret betartásához. Az április 15. és 21. közötti budapesti divízió I-es vb győz­tese szerepelhet majd a 2004-es A-csopor­­tos viadalon. Február 15. Riddick Bowe nehéz­súlyú exvilágbajnok ökölvívó ugyan jogerős börtönbüntetését tölti, dé már a visszatérésen töri a fejét. A je­lenleg 35 éves amerikai sportoló 1998-ban elrabolta őt elhagyni szán­dékozó feleségét valamint kisfiát, ezért kellett börtönbe vonulnia. "Sokkolni fogom a világot" - jelen­tette ki Bowe "Meg fogom verni Lennox Lewist, neki 15 éve tartozom ezzel." Van azonban egy kis probléma, tudniillik lehet, hogy nem fogják en­gedélyezni Bowe szorítóba lépését, méghozzá azzal az indokkal, hogy nem normális. Amikor ugyanis arról volt szó, hogy családja elrablásáért el­ítélik, ügyvédje tanácsára bolondnak (agykárosodottnak) tettette magát. Márpedig ha akkor az volt, akkor most nem lenne szabad bokszolnia. "Az egészet az ügyvédeim találták ki, hogy felmentsenek, de valójában az egész lebenyes marhaság csak humbug" - mondta Bowe, arra cé­lozva, hogy az elülső agylebenyének sérülésére hivatkozva kívánták fel­mentetni. Bowe már találkozott is Nevada állam Sportbizottságának elnökével, és bemutatta neki az épel­­méjűségét bizonyító orvosi lelete­ket. "Először is le kell töltenie bünte­tése hátralevő részét" - mondta Richard Ratner "Az engedélyezésen ráérünk azután gondolkodni." Bowe 1992-ben hódította el az egyesített világbajnoki címet Evander Holyfield legyőzésével, s ak­kor imponáló, 40-1-es mérleggel di­csekedett. Ám a visszavágón kikapott, s később képtelen volt visszaszerezni trónját. Bowe az 1988-as szöuli olimpia döntőjében vereséget szenvedett az akkor kanadai színekben versenyző Lennox Lewistól, méghozzá KO-val a harmadik menetben. "Remélem, nem vonul vissza, ugyanis meg akarom verni, és el aka­rom venni a világbajnoki övét" - mondta a napokon belül szabaduló Bowe. UNGVÁRI MIKLÓS: HIBÁTLAN PRODUKCIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents