A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-09 / 64. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. AUGUSZTUS 9. Röviden ■ MÁR 84 A LVM LÉGIPARÁDÉ ÁLDOZATAINAK A SZÁMA Augusztus 2. Nyolcvannégyre nőtt pénteken a szombati lembergi (Lviv) légi bemutatón történt szerencsétlenség halálos áldozatainak a száma, mivel a kórházban belehalt - a nézők közé zuhanó Szuhoj 27-es becsapódása következtében keletkezett - sérüléseibe egy 59 éves asszon}7. A katasztrófa 69 sérültjét ápolják jelenleg kórházban, köztük 20 gyermeket. Tizenkét sérült állapota súlyos, négyé közülük nagyon súlyos - jelentette pénteken az ITARTASZSZ. A sérültek és hozzátartozóik megsegítésére szervezett gyűjtés eddig 784 ezer dollárnak megfelelő összeget eredményezett, ennyi gyűlt össze az adományok befizetésére megnyitott bankszámlán. ■ Rálóttek a moldovai elnöki REZIDENCIÁRA Augusztus 2. Ismeretlen fegyveres tüzet nyitott arra az épületre, amelyben Vladimir Voronin moldovai elnök is látók, de sem az elnök, sem más nem sérült meg. A rendőrök az épület falában golyónyomokat, a közelben pedig három, Makarov pisztolyból származó töltényhüvelyt találtak. A támadás után az elnök leszögezte: az, akció feltehetően összefügg azzal, hogy a moldovai vezetés megkezdte a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezését és harcot indított a korrupció ellen. ■ Több kilométeres olajfolt a Prahován Augusztus 2. Több tíz kilométeres hatalmas kőolajfolt vonult le a dél-romániai Prahova folyón a Duna felé - jelentették pénteken román hírforrások. Egy hatalmas felhőszakadás nyomán keletkezett áradás sziklaomlásokat és földcsuszamlásokat idézett elő a Prahova völgyében, súlyosan megrongálta a helyi és távolsági villany-, gáz-, valamint kőolajvezetékeket. Ezek közül a legsúlyosabb a ticleni kőolajkitermelésből a Bukaresttől mintegy 50 kilométerre északra fekvő brazi finomítóba nyersolajat szállító távvezeték eltörése volt. A súlyosan megrongálódott kőolajvezetékből órákon át ömlött az olaj, amit az esővíz a közeli Prahovába mosott. A folyón több tíztólométemyi összefüggő olajfolt vonult le. A helyi hatóságok vezetői szerint az olajszennyezés a folyón kívül megfertőzte a környékbeli települések ivóvízforrásait, a falusi kutakat is. ■ Erdélyi magyar egyetem Augusztus 3. A tetemes magyar anyagi támogatást élvező Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) él és bízunk abban, hogy továbbra is élni fog. A Sapientia akkor fog igazán jól működni, ha az egész erdélyi magyar társadalom felvállalja az egyetem fenntartásának ügyét - jelentette ki Kolozsváron Tónk Sándor rektor, az intézmény idei felvételi vizsgáinak eredményeit ismertető szombati sajtóértekezletén. A rektor szavai szerint az a legfontosabb, hogy a második tanévre is eredményesnek bizonyult a felvételi vizsgák meghirdetése és lebonyolítása. Idén az egyetem három működési helyén, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Kolozsváron hirdettek felvételit az eddig engedélyezett 15 szakra. Marosvásárhelyen elsősorban műszaki profilú, Csíkszeredán néhány bölcsészeti jellegű szak mellett főleg közgazdasági profilú szakokra, Kolozsváron pedig környezetföldrajzi szakra 675 helyet hirdettek meg, s erre összesen 879-en jelentkeytek. Az útlevélkezelés viszontagságai a Mária Valéria-hídnál -pozsonyi lapvélemény Augusztus 7. A Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria-hídon átkelők elégedetlenségéről, a hosszadalmas útlevélkezelés áldatlanságairól ír szerdai számában a Pozsonyban megjelenő lap, a baloldali színezetű Pravda. Mindkét hídfőnél időnként egy kilométernél hosszabb kocsisorok alakulnak ki és a másfél órás várakozási idő igen csak próbára teszi az utazók türelmét - írja a lap, amely szerint ez az állapot valójában azóta tart, hogy a több mint fél évszázadon át csonkán meredező hidat sikerült felújítani és újra az emberek szolgálatába állítani.” Egyértelmű, hogy a megoldás kulcsát a vámhivatal személyi állományának megerősítése jelentheti” - mondta a lapnak egy magát megnevezni nem kívánó forrás, aki nem nevesítette melyik oldalon, netán mindkét félen lenne-e szükség a jelenlegi állomány egyharmadával több emberre. Elárulta azonban, hogy szlovák vámhatóság ezt az igényt nem méltányolta, ráadásul a szlovákiai oldalon a gépkocsi-és utasszámláló berendezés is hiányzik, ami szintén késleltető körülmény. A lap megkérdezte Ján Oravecet, Párkány polgármesterét, aki kedden szintén másfél órát várakozott az átkelésre. A polgármester szerint a kényszerű várakozás oka az is, hogy ekkora forgalomra nem számítottak. Mindként irányban sokkal több ember közlekedik, mint amennyi a híd átadása előtt elképzelhető volt: azóta közel egymillió ember és negyedmillió jármű haladt át a hídon, ami a legmerészebb elképzeléseket is felülmúlta. A lap szerint sok magyarországit egyes Szlovákiában olcsóbban megvásárolható termékek vonzanak Párkányba. Mint írja, a legtöbben “knédlit, sört, halsalátát, tejet és sajtokat vesznek” a szlovák oldalon. Párkány polgármestere erre reagálva így fogalmazott: “De hiszen ezt akartuk, hogy szlovákiai termékeket vegyenek, vagy nem ?” Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy a legnagyobb példányszámú szlovák bulvárlap, a Novy Cas a minap arról írt aggódó hangú beszámolót, hogy a magyarok kivásárolják a párkányi üzletek készleteit. Szlovák levél az Európa Tanácsnak Augusztus 2. Peter Weiss, a szlovák parlament állandó strasbourgi küldöttségének vezetője pénteken a magyar kedvezménytörvény módosítását szorgalmazó levelet írt Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának. A baloldali szlovák politikus a levélben úgy vélekedett, hogy a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály ügyében csak akkor születhet elvi megoldás, ha a kedvezménytörvényt a magyar jogalkotó - módosítással - a nemzetközi jogrendhez igazítja. Weiss szerint Szlovákia számára továbbra is elfogadhatatlan, hogy egy másik ország törvénye területi vagy személyi vonatkozásaiban bármilyen módon megzavarja a Szlovák Köztársaság joghatályát. Hangsúlyozta: Pozsony nem a kedvezménytörvény alkalmazásáról, hanem a probléma megoldásának módozatairól tárgyal Budapesttel. Peter Weiss a levelet nemcsak Schwimmernek, hanem az ET Parlamenti Közgyűlésében részt vevő országok mindegyik küldöttségvezetőjének elküldte, s ebben arra kérte őket: támogassák a kérdés jelentéstevőjének, Erik Jürgensnek a magyar kedvezmény törvényt érintő javaslatait. A baloldali szlovák politikus szerint a Jürgens-jelentés egyértelműen igazolja a szlovák jogi megközelítés helytállóságát, egyszersmind visszautasítja a jelentést érintő magyar bírálatokat - írta pénteken a szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA. Romániában tilos az etnikai, vallási, nemi vagy más alapú diszkrimináció Augusztus 7. Romániában szerdától 10 és 20 millió lej közötti büntetés róható ki azokra, akik etnikai, vallási, nemi, vagy más alapon megkülönböztetik az állampolgárokat. Az Európai Uniós ajánlás alapján két évvel ezelőtt még az Isarescu-kabinet fogadta el azt a kormányrendeletet, amely a magánszférában is megtiltja a diszkriminációt. A törvény bevezetésére azért volt szükség, mert a büntető törvénykönyv ugyan tiltja a közhivatalokban a diszkriminációt, a sportmérkőzéseken fajgyűlölő jelszavakat skandáló, vág}7 például a romák alkalmazását elutasító cégvezetők ellen azonban eddig semmilyen törvény alapján nem lehetett fellépni. A kormányzó Szociáldemokrata Párt és a számára parlamenti támogatást nyújtó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ez évi megállapodása szerint a törvényt alkalmazó diszkriminációellenes tanácsot idén február 28-ig kellett volna felállítani, és abban vezető tisztség járt volna az RMDSZ által javasolt magyar szakértőnek. A tanácsnak most mégsincs magyar tagja, mivel Markó /Attilát, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjét a kormánypárt nem fogadta el az államtitkári ranggal járó elnöki tisztségbe. Milosevic nem indulhat a szerbiai választáson Augusztus 6. Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök nem indulhat jelöltként a szeptember végén esedékes szerb elnökválasztáson - így foglalt állást kedden a szerb választási bizottság. A testület a volt államfő pártjának, az ellenzéki Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) - amelynek hivatalosan továbbra is Milosevic az elnöke - kérésére foglalt állást abban a kérdésben: van-e valamilyen jogi akadálya annak, hogy Milosevic jelöltként induljon a szeptember 29-én esedékes voksoláson. A bizottság kedden Belgrádban közzétett állásfoglalásában emlékeztetett arra, hogy Milosevicet a hatályos szerb alkotmány elfogadása óta már kétszer - 1990-ben és 1992-ben - is szerb elnökké választották, márpedig az alaptörvény értelmében egy személy legfeljebb kétszer kaphat ilyen megbízatást. Milosevicet tavaly június óta a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) hágai fogdájában őrzik. Az ENSZ-törvényszék háborús bűnökkel vádolja a politikust az 1991-95-ös horvátországi, az 19992-95-ös boszniai és az 1998-99-es koszovói háború kapcsán.
