A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-09 / 64. szám
Nyolc hónapot késett az al-Kaida felszámolásának terve NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL 2002. AUGUSZTUS 9. 2. ÉVFOLYAM 64. SZÁM 32. HÉT Irak nem ijedt meg AZ AMERIKAI FENYEGETÉSTŐL Irak egy emberként fog ellenállni egy esetleges amerikai támadásnak, amelynek célja Szaddám Húszéin megbuktatása... (2. oldalon) Felszínre hozták a Monitor lövegtornyát Az északiak hadihajója a polgárháború alatt, 1862 szilveszterén merült el egy viharban... (11. oldd) FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP Lapzárta után ■ Elnöki beiktatás Kolumbiában, pokolgépes merényletekkel Augusztus 7. Legalább három pokolgép robbant a kolumbiai törvényhozás közelében közvetlenül azt megelőzően, hogy az új elnök, Alvaro Uribe Vélez szerdán letette a hivatali esküt. A detonációknak egyes források szerint legalább három, más közlések szerint tíz áldozata volt. Az 50 esztendős ügyvéd, Alvaro Uribe a május 26-i választásokon győzött, és mandátuma 2006-ig szól. Az Andrés Pastrana leköszönő elnököt váltó liberális politikus kemény fellépést ígért a szélsőséges gerillák ellen. Az elnöki beiktatási ünnepségeket rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg, ugyanis a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillái a leköszönő elnököt “búcsúztató”, és az új államfőt “köszöntő” akciókat ígértek és a múlt hét óta számtalan robbantásos merénylet és támadást hajtottak végre. Ezért csaknem 20 ezer rendőr és katona zárta le Bogotá központját, ahol most először nem a nagy nyilvánosság előtt, a Bolivár téren, hanem a törvényhozásban tette le a hivatali esküt az új elnök. A főváros felett légtérzárlatot is elrendeltek. Egyes értesülések szerint ugyanakkor nem pokolgépek robbantak szerdán, hanem rakéták csapódtak be a kolumbiai szenátus épületének közelében. Uribe alelnöke, Francisco Santos Calderón ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt a törvényhozásban. KICSI ORSZÁG Gaál Péter Ismét bebizonyosodott, hogy nincs új a nap alatt. Akarom mondani, megint nem történik más, mint a sok hűhó, semmiért. Hogy miről is van szó? Természetesen a titkosszolgálati múltat vizsgáló bizottságok munkájáról. Az ugyebár világos, hogy a kormányfő, Medgyessy Péter szt. tiszti - szt annyit tesz, mint szigorúan titkos - tevékenységét egy parlamenti vizsgálóbizottság kívánja goor-cső alá venni. Hosszas egyezkedés után fel is állt a testület és az ellenzéki, MDF-es képviselő, Balogh László vezetésével meg is kezdődött a munka. De hogy? Először az volt a gond, hogy maga a bizottság vezetője nem esett át a szükséges “C” típusú állambiztonsági ellenőrzésen. Ez 1 nap késedelmet okozott a bizottságnak. Persze már azon is érdemes elgondolkodni, hogy ez a bizonyos “C” típusú ellenőrzés mit ér! Mert például Medgyessyt mint a Horn kormány pénzügyminiszterét egyszer már átvilágították és akkor nem derült fény a múltjára. Nem is kerülhetett, hiszen az 1994-ben elfogadott úgynevezett átvilágítási törvény csak azt írta elő, hogy a III/II, azaz a belső besúgóhálózat szempontjából ellenőriznek mindenkit. Hogy miért? Mert Antall József bölcs ember volt. Hallotta azokat a pletykákat, amelyek szerint a parlamentben ülők közül sokan lehettek a múlt rendszer titkosszolgálatainak alkalmazásában. Antall pedig úgy gondolta, hogy amíg Horn Gyula háboríthatatlanul bennt ülhet a T.Házban, addig ő nem fog senkit pellengérre állítani. Mert tudta azt, hogy valóban voltak olyanok, akiket kegyetlenül megtörtek az elmúlt évtizedekben és arra kényszerítettek, hogy adjanak információkat. Ezzel szemben Horn például önként és dalolva lett karhatalmista. Ez az érvelés persze nem tetszett sem az akkori baloldalnak, sem a magukat liberálisnak nevezőknek. Tehát az SZDSZ sem, és a Fidesz sem örült ennek a megoldásnak. De Antall bölcs ember lévén egyetlen mondattal lezárta a vitát: “ ...tetszettek volna forradalmat csinálni!” Milyen igaza lett. Mert nagyon könnyű most dumálni, de bizony sokkal nehezebb szembenézni a tényekkel. Nyolc éve világítják át a politikai közszereplőket, de csak a Medgyessy ügynek köszönhető, hogy kiderült: a sok ellenőrzés fabatkát sem ért. Azért nem, mert csak a besúgókat kívánta a törvény ellenőrizni. És csak azért azokat, mert a többi szolgálat alkalmazottait mint szükséges szakembereket nem kívánták meghurcolni. Tudta ugyanis az MDF kormány, hogy mindig szükség volt és szükség lesz titkosszolgálatokra. Tehát nem lehet szt. tisztek nevével előállni, nem lehet a belső kémelhárítást és a külső hírszerzést politikai csatáknak kitéve lefejezni. Hogy mindebből mi következik? (Folytatás a 9. oldalon) Letartóztatási hullám Marokkóban Augusztus 7. Országos letartóztatási hullám indult Marokkóban terroristák kézre kerítése végett. A terroristákat azzal is vádolják, hogy részt vállaltak az al- Kaida terrorcselekedeteiben. A hatóságok Casablancában, Fezben és Tangerben őrizetbe vettek harminc vallási fanatikust, akiket azzal vádolnak, hogy több gyilkosságot követtek el. Az őrizetbe vettek mind a Szalafija Dzsihadija és Takfír Val Hidzsra terrorszervezet tagjai. A rendőrség horgára akadt a Szalafija csoportjának csak Damir, vagyis Lelkiismeret néven ismert “szellemi vezére”, nemkülönben “hadműveleti parancsnoka”, Juszef Fikri is. A terroristákat a gyilkosságokon kívül rablás és súlyos testi sértés bűntettének elkövetésével is vádolják. Ha perükben bűnösnek találják őket, akkor halál vár rájuk. Az őrizetesek közül némelyek Afganisztánban gyűjtöttek “iszlám harci tapasztalatokat”, és kapcsolatban álltak Oszama bin Laden al-Kaida terrorista hálózatával. Marokkóban májusban és júniusban már letartóztattak három szaúd-arábiai és hét marokkói állampolgárt, akik ellen az volt a gyanú, hogy az al-Kaida segédcsapataként bűnszövetkezetet alkottak a Gibraltári-szoroson áthaladó amerikai és brit hadihajók megtámadása végett. Az államügyész szavai szerint a csoport terrortámadásokat akart elkövetni Marokkóban és a Gibraltári-szorosban. A fent említette Szalafija Dzsihadija terrorszervezetet 1992-ben alapították. Célja azoknak az arab országoknak, közöttük Marokkónak és Szaúd-Arábiának a megbélyegzése volt, amelyek részt vettek az iraki katonai alakulatok Kuvaitból való kiverésére létrehozott nemzetközi katonai szövetségben, amelyet az Egyesült Államok vezetett. A Takfír Val Hidzsra szellemi ihletője és létrehozója 1974-ben Musztafa Sukri volt.
