A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-02 / 63. szám
2002. AUGUSZTUS 2. Hazai hírek A HÍD 9 KÖRMENDY-ÉKES JUDIT NEM MOND LE Körmendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke szerint a bíróság olyan enyhe ítéletet rótt ki rá, “amely a laikus számára is egyértelművé teszi”, hogy semmiféle komoly vétséget nem követett el; egyúttal kijelentette, nem mond le az elnöki tisztségről. A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint pénzért történő örökbeadásokban való közreműködés miatt mások mellett felfüggesztett szabadságvesztést kapott Körmendy-Ékes Judit. Körmendy-Ekes Judit nyilatkozatában közölte: a döntés ellen - amelyet hibásnak tart - fellebbezett. Az ORTT elnöke leszögezte: a jogerős ítéletig megilleti az ártatlanság védelme. Körmendy-Ekes Judit politikai hangulatkeltésként értelmezte Ladvánszky Györgynek, az ORTT tagjának lépését, aki bejelentette: az ORTT legközelebbi ülésén kezdeményezni fogja a testület elnökének felfüggesztését. A nyilatkozat szerint Ladvánszky György kezdeményezésének nincs törvényes alapja addig, amíg nem születik jogerős bírósági ítélet. Körmendy-Ékes Judit úgy vélte, hogy Ladvánszky Györgynek - a közéleti moralitás elemi szabályai szerint - előbb a testületben kellett volna megtennie indítványát, s csak azután a nyilvánosság előtt. - Ezt a türelmetlenséget csak azzal tudom magyarázni, hogy amennyiben engem sikerülne lemondásra bírnia, akkor lehetőséget láthatna arra, hogy ő foglalja el az ORTT elnöki tisztségét - fogalmazott Körmendy-Ékes Judit. Véleménye szerint ezért a szóban forgó javaslatot Ladvánszky Györgyön kívül akárki megtehette volna, részéről viszont mélységesen tisztességtelen. - Nem kívánok lemondani, s bízom abban, hogy ha Ladvánszky úr augusztusban valóban felfüggesztésemet indítványozza, akkor ezt az indítványt a testület el fogja utasítani - nyilatkozott Körmendy-Ékes Judit. GP Czeizel- felfüggesztett szabadságvesztés első fokon (Folytatás a címlapról) A bíróság megállapította, hogy jelen ügyben a külföldön megszületett és örökbeadott gyermekekről a magyar gyámhivatal nem is tudott, az anyák pedig gyermekük örökbeadásáért 1-8 ezer dollár közti összegeket kaptak, de pénzt kapott az ebben való közreműködésért Gáti Mariannától Czeizel Endre, illetve Merhala Zoltán is. A bíróság az eljárás adatai közül felidézte Czeizel Endre által vezetett intézetben tudományos titkárként dolgozó Merhala Zoltán vallomását, mely szerint a magyarországi örökbefogadásoknál megkeresték gyámhivatalt, környezettanulmányok készültek, ám a “Gáti-féle vonalon” mindez elmaradt. A bíróság leszögezte, hogy Czeizel Endre és Merhala Zoltán tagadásával szemben, adatok vannak arra, hogy mindketten pénzt kaptak Gáti Mariannától a külföldre történő örökbeadásokért cserébe. A bíróság szerint ezt támasztja alá többek között számtalan Gáti Mariannától Merhala Zoltánnak, illetve Merhala Zoltántól Gáti Mariannának írt levél tartalma. A bíróság a bizonyítékok közt utalt még Rózsa Béláné lehallgatott telefonbeszélgetéseire, melyek során elhangzott többek között az is, hogy Czeizel Endre “adta a tippet” Gáti Mariannának, aztán meg “rákenné”. Az elsőfokú bíróság Czeizel Endrét több ponton szavahihetedennek ítélte, és védekezésével szemben a tanúként, vádlottként meghallgatott kismamák terhelő vallomásait fogadta el. Egyikük például úgy nyilatkozott az eljárás során, hogy Czeizel Endrével beszélte meg a külföldi örökbeadást, és a professzor azt is mondta neki, egymillió forintot lehet érte kapni. Az eljárás adatai szerint a pénzért külföldi örökbeadásra vállalkozó anyákat hirdetés útján toborozta Rózsa Béláné, ő gondoskodott továbbá a kiutazáshoz szükséges útlevelekről, repülőjegyekről, budapesti szállásról, és szükség esetén az előrehaladott terhességet elleplező ruházatról. A bíróság ismertette Czeizel Endrének azt az eljárás során többször hangoztatott nézetét, mely szerint a szülő nőket megillette a költségtérítés, melynek célja, hogy a magzat minél jobb, egészségesebb körülmények között kerüljön kihordásra. Ennek kapcsán a bíróság arra mutatott rá, hogy ez a nézet a perbeli esetekben illuzórikus, részben azért mert a szülők “nyomorúságos” anyagi helyzetben “tengődtek”, továbbá, mert a pénzt nem a terhesség hónapjaiban, hanem az örökbefogadás időszakában kapták meg. Továbbá arra figyelmeztetett a bíróság, hogy az elméled vitáktól függetlenül, annak, aki a törvény kategorikus tiltásával szemben pénzmozgással járó örökbefogadásban működik közre - akárcsak magasabb erkölcsi megfontolásokból is -, annak vállalnia kell a törvényszegés következményeit. Az ügyben vád tárgyává tett egyetlen magyarországi örökbefogadást is törvénysértőnek ítélte a bíróság az örökbeadó szülőknek adott több százezer forint miatt. A bíróság megjegyezte azt is, hogy ennek tudatában a gyámhivatal sem hagyhatta volna jóvá az aktust. Ugyanakkor kimondta, hogy a gyermek kétségtelenül jó helyre került, nevelése biztosított és így a tettesi magatartással vádolt örökbefogadók cselekménye sem veszélyes a társadalomra. A bíróság ezért velük szemben, büntetés kiszabása nélkül, megrovással szüntette meg az eljárást. Ennek kapcsán az örökbefogadók és Körmendy- Ekes Judit ügyvédje az ítélethirdetést követően újságíróknak úgy fogalmazott: büszke arra, hogy ilyen személyek védelmét láthatta el. Nem érti, hogy ha az örökbefogadók megrovást kaptak, miért sújtotta felfüggesztett szabadságvesztéssel a bíróság Körmendy-Ékes Juditot. Továbbá azt is kifogásolta az ügyvéd, hogy bíróság bűncselekménnyé nyilvánított egy szabályos gyámhivatali határozattal megerősített nrnlr Kpfncra H acf Röviden ■ Medgyessy leszerelési parancsa a Magyar Nemzetnél Július 31. A Magyar Nemzet szerdai számában közli a D-209-es titkos tiszt leszerelési parancsát. A másolathoz fűzött kommentár megemlékezik arról, hogy ötvenkét napja jelent meg a lap címoldalán az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy Medgyessy Péter a kádári Belügyminisztérium lII/II-es ügyosztályának szigorúan titkos tiszti állományába tartozott. A másolatban látható belügyminiszteri parancsot Horváth István, egykori belügyminiszter, Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminiszterének apósa írta alá A parancs elrendeli a D-209- es 1982. december 31-ével tartalékállományba helyezését. A tartalékállománvba helyezéssel tízezer forint értékű tárgyjutalom is járt, ami a lap megjegyzése szerint akkoriban egy pedagógus négyhavi fizetésének felelt meg. ■ Per a Fidesz és a posta között Július 29. Perre megy a Magyar Posta és a Fidesz a volt miniszterelnök kampánvleveleinek kézbesítési költsége miatt. A posta szerint a párt 109 millió forinttal maradt adós a választási kampányban kézbesített levelekéit. A cég ezért három héttel ezelőtt fizetési meghagy ást adott be a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumához. A Fidesz vezetői vitatják a szerződés teljesítését: azért nem akarnak fizetni, mert szerintük a posta nem tartotta be a megállapodást, több háztartásba nem jutott el Orbán Viktor levele. A posta illetékesei viszont azt állítják: azért nem kaptt levelet mindenki a volt miniszterelnöktől, mert a Fidesz 400 ezer címre egyáltalán nem küldött levelet. A per legkorábban szeptemberben kezdődhet el. ■ Négy nagykövetet hívnak haza IDÓ ELŐTT Július 25. A külügy i tárca vezetése a fenek szerint idén még négy7 nagykövetet rendel haza a szokásos négyéves külszolgálat lejárta előtt. A négy misszióvezető közül a 70. évét betöltött Katona Tamás varsói nagykövetet és Pordány László pretoriai nagykövetet december 31-ével rendelte vissza a külügyi vezetés. Jávorszky Béla tallinni nagykövet és Boros Miklós pozsonyi nagykövet is megkapta a berendelésről szóló értesítést. Gál Gáspár Tamás tripoli nagv követet - aki szintén 1999 óta tölti be ezt a posztot - is berendelték, ó június végén már hazatért állomáshelyéről. Tóth Tamás külügyi szóvivő utalt arra, hogy további hat külképviselet-vezetői poszton lesz még váltás, illen e ezt megelőzően külügyi bizottsági meghallgatás az őszszel. Ezen állomáshelyek közül Bemből Schmitt Pált huták haza idő előtt. ■ AZ ÜGYVÉDEK ELÉ TÁRJÁK A BIZONYÍTÉKOKAT Augusztus 1. Délután tekinthették meg a móri bankrablással gyanúsított K. Fde és H. László védőügyvédjei azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján a rendőrség a tett elkövetésével gyanúsítja a két férfit. Lantos Gyöngyi elmondta, hogy a nyomozók készségesen álltak rendelkezésükre. K. Ede ügyvédje annak kapcsán, hogy a szerdán felmerült: védence beszélt a rendőröknek elmondta, hogy K. Ede semmi olyan dolgot nem mondott el, ami bármilyen jelentőséggel bírt volna az ügy szempontjától.
