A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-08-02 / 63. szám

2002. AUGUSZTUS 2. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Lemondott az izraeli szociálpolitikai miniszter Bin Laden testőrei Guantanamón Július 31. Az amerikaiak guantanamói haditengerészeti támaszpontján őrzött több száz feltételezett al-Kaida-tag és tálib harcos között megtalálható az. al-Kaida terrorszer­vezet vezetőjének, Oszama Bin Ladennek néhány testőre is. Ezt eg)’ névtelenséghez ragaszkodó amerikai hírszerzési illetékes kö­zölte a Reuters hírügynökséggel, hozzátéve: egyes amerikai tisztségviselők arra követ­keztetnek ebből, hogy Oszama Bin Laden meghalt az Egyesült /Államok és a vele együttműködő afgán erők afganisztáni had­járatában, amelynek célja az al-Kaida fel­morzsolása és a terrorszervezetnek otthont adó fanatikus szunnita muzulmán tálibok rendszerének megdöntése volt. Az idézett hírszerző szerint azonban túl messze megy ez a következtetés. Nagy létszámú fegyveres osztag ügyelt (ügyel) Oszama Bin Laden személyes biztonságára, így néhány testőrének elfogásából még nem lehet egyértelműen a terroristavezér halálára következtetni. Biztosat nem lehet tudni, de annyi tény, hogy egyik elfogott testőr sem vallotta, hogy Bin Laden meghalt volna - idézte a Reuters az amerikai tisztségviselőt. Július 28. Dávid Lévi izraeli tárca nél­küli miniszter vasárnap lemondott posztjáról, tiltakozásul a tervezett drasz­tikus költségvetési megszorítások ellen, amelyek - megítélése szerint - végletes sze­génységbe taszítják a lakosság hátrányos helyzetű rétegeit. Lévi, mint az izraeli közszolgálati tv híré­ben elhangzott, más­felől ellenzi Ariel Sáron miniszterelnök kormányának műkö­dési módját is, mert tapasztalata szerint nem a kormányban születnek meg a lé­nyegi döntések. Lévi a Geser nevű kis pártot képviseli a kor­mányban. A három parlamenti hellyel rendelkező párt, amely áprilisban csatla­kozott a nemzeti egységkormányként emlegetett izraeli minisztertanácshoz, elsősorban a szegényebb rétegek szava­zataira számít a választásokon. Az izrae­li államkincstár drákói szigorításokat, korlátozásokat tervez a költségvetési ki­adásokban, kivált a szociális költségek­ben. Szilvan Salom pénzügyminiszter pénteken terjesztette elő a 2003-as költség­­vetési évre vonatkozó tervezetet, amely 8,5 milliárd sékeles (1,8 milliárd dolláros) álla­mi költségcsökkentést irányoz elő. A minisz­tertanács várhatólag kedden vitatja meg Salom tervezetét. Ad­dig valószínűleg Lévi lemondása sem válik hatályossá, mert a helyi törvények szerint csak a hivatalos bejelentéstől számított 48 órán belül vá­lik érvényessé, márpedig hivatalos beje­lentés még nem történt. Tíz év börtön egy ETA-vezérnek Július 26. Tíz évi börtönbüntetésre ítélték pénteken Párizsban az ETA baszk szakadár szervezet egyik volt vezérét. A 36 éves Xavier García-Gazteluról - akit a szeparatista mozgalomban “Txapote” né­ven ismertek - úgy tartják, hogy korábban az ETA katonai szárnyának volt a vezető­je. A spanyol állampolgárságú férfi 2000 decemberében távollétében még csak hat évi börtönt kapott. A vele együtt 2001 februárjában a dél-franciaországi Anglet­­ben letartóztatott 41 éves Stéphane Robidart-t hat évi börtönre ítélték és 10 évre eltiltották a közügyektől. Mindkettő­jüket bűnszövetkezetben való részvételben és terrorcselekmények előkészítésé­ben találták vétkesnek. García-Gaztelunak azt is felrótták, hogy Franciaországból irányította a spanyolországi ETA-kommandókat. Letartóztatásakor pisztolyt is találtak nála. Bűnlajstromán gépkocsilopások is szerepelnek. A vád szerint Robidart volt García-Gaztelu franciaországi összekötője. A spanyol igazságszol­gáltatás azzal vádolja a baszk férfit, hogy a Donosti-kommandó tagjaként 11 gyil­kosságban vett részt Spanyolországban, mielőtt az ETA vezetője lett 1999 már­ciusában. Spanyolország García-Gaztelu kiadatását követeli Franciaországtól. Amerikai katonákat öltek meg és raboltak el Afganisztánban? Július 26. Az abu-dzabi televízió “speciá­lis afgán forrásokra” hivatkozva pénteken ar­ról számolt be, hogy egy kelet-afganisztáni amerikai létesítmény elleni rajtaütésben hét amerikai katona életét vesztette, és 14 meg­sebesült. Az amerikai hadsereg tampai köz­ponti parancsnoksága cáfolta az arab tévé hí­rét. Anthony Dallas szóvivő szerint az érte­sülés koholmány, a térségben nem volt sem rajtaütés, sem incidens. Az abu-dzabi televí­zió tudni vélte, hogy négy amerikai katonát elraboltak az afgán főváros közelében fekvő bagrami támaszpontról. Az amerikai létesít­mény elleni rajtaütés pontos helyét nem kö­zölte, mindössze annyi derült ki, hogy Pak­­tia tartományban történt, és a támadás során két amerikai helikopter megsemmisült. Az .Afganisztánban állomásozó amerikai erők egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben. A Hezbollah kész a fogolycserére Izraellel Július 30. A libanoni Hezbollah szélsőséges iszlám szervezet kész fo­golycseréről tárgyalni Izraellel, de ragaszkodik közvetítők részvétel­éhez a megbeszéléseken. Ezt keddi számában jelentette a Háárec című tel-avivi napilap. Az újság Hasszán Nas/xallah sejket, a csoport szellemi vezérét idézte, aki előző nap egy li­banoni nagygyűlésen kijelentette: “A média közvetítésével folyó tár­gyalások komolytalanok. Az a téma, hogy egy izraeli tisztet libano­ni és palesztin foglyokra cseréljük, nemrégiben merült fel a médiá­ban, de az ajánlatot közvetítők nem vetették fel” - mondotta. Naszrallah hozzátette: nagy nyomás nehezedik a Hezbollahra, hogy tájékoztassa a vöröskeresztet az izraeli foglyok, köztük az izraeli tiszt, Elhanan Tannenbaum és három tiszthelyettes, sorsáról. Az előrehozott választásokról tárgyal a török parlament Július 29. Az előrehozott választások kiírásáról kezdett rendkívüli ülést hétfőn a török parlament: a törvényterve­zet lehetővé tenné az eredetileg 2004 áprilisára ütemezett törvényhozási választások idén november 3-án történő megtartását. A tervezetet a parlament alelnöke terjesztette az illetékes bizottság elé. A parlament rendkívüli ülését a hárompárti kormány súlyos válsága miatt hívták össze, amelyben közrejátszott a 77 éves Ecsevit egészségének megrendülése, a DSP-képviselők közel felének a frakció­ból való távozása, végül pedig az egyik koalíciós partner, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) szembehelyezkedése a politikai reformokkal. A kialakult bizonytalan légkör álta­lános nézet szerint veszélyezteti a török gazdaság kilábalá­sát a tavaly bekövetkezett súlyos válságból. y;n'ríy-; p ■* p- T *1? fii A .< T A ,* ** Á ♦*#*#♦*« Röviden ■ Elhunyt az indiai alelnök Július 27. Szívroham következtében elhunyt Krisnán Kant indiai köztársasági alelnök. India második számú közjogi méltósága - akit 1997- ben választottak meg erre a posztra és megbí­zatása az év végén járt volna le. Krisnán Kant 75 esztendős volt. ■ Őrizetbe vették a November 17. EGYIK TÁRSALAPÍTÓJÁT Július 26. A görög hatóságok pénteken őrizetbe vették a November 17. nevű terrorista csoport egyik társalapítóját. A szervezet bűnlajstromán az elmúlt 27 év során elkövetett 23 gyilkosság, köztük több külföldi diplomata megölése szere­pel. A pénteken Athén mellett elfogott - Niki­­tasz 1 fedőnevű - férfi ötvenes éveiben jár. A már letartóztatásban lévő Alékszandrosz Giotopulosszal segített a radikális baloldali cso­port létrehozásában. Első áldozatuk 1975-ben Richard Welch, a CIA athéni főnöke volt. A gö­rög hatóságok az elmúlt hónapban nagy erőfe­szítéseket tettek a November 17. csoport felszá­molására. Ennek során eddig már 14 embert vettek őrizetbe. ■ Politikai foglyokat bocsátottak szabadon Burmában Július 28. A mianmari katonai kormán)’ har­minckét politikai foglyot, köztük tizennégy el­lenzékit engedett szabadon vasárnap. A burmai vezetés lépése nem sokkal előzte meg az ENSZ egyik magas rangú tisztségviselőjének augusz­tusra tervezett ranguni látogatását. A kormán)’ közleményében rámutat, hogy a szabadon bo­csátottakat azért ítélték el, mert megszegték a törvényt. Valamennyien egészségesek és már ta­lálkoztak családjukkal - derül ki a közleményből. ■ Meg akarták ölni AZ AFGÁN ELNÖKÖT Július 30. Az afgán rádió kedd reggeli jelentése szerint Hamid Karzai afgán elnök meggyilko­lására készült az az al-Kaida terrorszervezethez kötődő személy, aki robbanóanyaggal megra­kott gépkocsit vezetett Kabulban, az afgán fő­városban, és véletlennek köszönhetően jutott rendőrkézre, mivel közlekedési balesete volt. Hamid Karzai államfő nemrégiben azt kérte, hogy amerikai testőrök gondoskodjanak sze­mélyi biztonságáról. ■ Szakadár betörés Csecsen földön Július 27. Feltehetően Grúziából, a Pankiszi­­szorosból mintegy 50 csecsen harcosból álló csoport tört be szombaton Csecsenföld déli, magas hegyektől övezett térségébe. A határon szolgáló orosz csapatok bekerítették a csecse­iket és harcba bocsátkoztak velük. Az orosz csapatok eddig három szakadár harcost öltek meg, kettőt pedig fogságba ejtettek. Orosz rész­ről nem volt veszteség - közölte Szergej Livan­­cov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat észak-ka­ukázusi főosztálya sajtószolgálatának vezetője. ■ Lemondott Kabul polgármestere Július 25. Lemondott hivataláról Fazer Karim Aimak kabuli polgármester, tiltakozásul a munkáját ért bírálatok miatt. A Kabul Weekly című afganisztáni napilap csütörtöki értesülése szerint Hamid Karzai államfő az elmúlt hetek­ben többször is kritizálta a fővárosi önkor­mányzat tevékenységét. Aimak szerint a háborúk, majd az azt követő válság miatt az egész államapparátus problémákkal küzd, és ez alól a kabuli önkormányzat sem kivétel. rp] ;f■/ u/rp

Next

/
Thumbnails
Contents