A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-07-05 / 59. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. JÚLIUS 5. Röviden ■ Visegrádi osztály’ “Visegrádi osztály” nyílik szeptemberben egy prágai magángimnáziumban. “A mintegy húsz főre tervezett osztályban a diákok kiemelten fognak foglalkozni Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kultúrájával és valóságával. A “visegrádi osztály” tannyelve a cseh lesz, de lehetőség nyílik a magyar, a szlovák és a lengyel nyelv elsajátítására is. A gimnázium igazgatósága a esetieken kívül a Prágában élő magyar, lengyel és szlovák kisebbség gyermekeit, valamint a visegrádi országok Prágában dolgozó állampolgárainak gyermekeit várja. ■ Hargitai Megyenapok A megyei önkormányzat megalakulásának tizedik élfordulójáról is megemlékeztek a Hargitai Megyenapok megnyitóján. Az ünnepi önkormányzati ülést levélben köszöntötte Adrian Nastase miniszterelnök. Emléklevelet adtak át két tanácsosnak, akik az elmúlt tíz évben tagjai voltak a testületnek: Minier Gábornak és Kolumbán Sándornak. Az ülésen meghívottként jelen voltak a megye községeinek, városainak polgármesterei valamint több szakmai szervezet képviselője is, akik az önkormányzattal közösen életműdíjakat osztottak ki. Az ünnepség fénypontját a Hargita Megyéért díj átadása jelentette, amelyet az idén második alkalommal osztottak ki. A 2002-es év díjazottja dr. György' Antal a Pro Hargitáé Alapítvány elnöke, akinek jelentős szerepe abban, hogy Csíkszereda mára egyetemi város lett. ■ Sertéspestis Újabb sertéspestises megbetegedés történt Romániában, ezúttal a román-magyar határ mentén fekvő Nagyvárad külterületén. A beszámolók szerint a beteg állatot egy háztáji gazdaságban találták. ■ Elkészült az MKP listája Bugár, Csáky, Bárdos, Gyurovszky és farkas vezeti a magyar párt jelöltjeinek jegyzékét .A 6. és 7. helyre Szigeti László államtitkár és Köteles László került. Az első harminc helyre az elnökség tette meg javaslatát, amelyet az OT- tagok minimálisan bár, de módosítottak. így került a 8. helyre A. Nagy László (a javaslat szerint 11. volt), a 9.-re Duray Miklós (13.), a 10.-re Komlósy Zsolt (19.), a 1 l.-re Berényijózsef (8.). A 12. Bastmák Tibor, a 13. az eredeti javaslathoz képest nyolc helyet elóreugorva Miklós László, a 17. az első nő, Bauer Edit, a 19. az eredeti javaslathoz képest kilenc helyet visszacsúszó Hamerlik Richárd, a 21. a tizenkét helyet visszacsúszó Sárközy Klára. Meglepetés, hogy' Duka Zólyomi .Árpád általános alelnök csak a 23., Kvarda József pedig a 26. A jelenlegi képviselők közül négyen szorultak ki a harmincból, Hóka László az 54., Szabó Olga a 60., Fehér Miklós a 66., Ferkó Barnabás pedig nem is szerepel a listán. Az államtitkárok közül Könözsi László a 62., míg Podstránsky Vladimil a négy évvel ezelőttihez hasonlóan nincs a magyar párt jelöltjei között. Az MKP- lista 41. és 50. helye között nem magyar nemzetiségűek szerepelnek: van szlovák, roma, ruszin, ukrán, német és morva jelöltje is a pártnak. A párt körülbelül 8 millió koronát szán a kampányra, erre 5 milliós kölcsönt vett fel. Billboardja csak szeptemberben, a kampány idején jelenik meg, kétnyelvű lesz, míg plakátjai egynyelvűek, de egymás mellett szerepel majd mindig a szlovák és a magyar is. Vajdaságnak van címere A Tartományi Képviselőház csütörtöki döntése értelmében a jövőben Vajdaságnak is lesz címere. A parlament Nenad Canak kezdeményezésére vitatta meg a Vajdaság Autonóm Tartomány történelmi jelképének használatáról szóló határozati javaslatot és a többség támogatta elfogadását. Csak a Szerbiai Demokrata Párt képviselői szavaztak ellene, az Új Demokrácia és a Vajdaság Koalíció képviselői tartózkodtak. A címert mint történelmi jelképet protokolláris célokra fogják használni. Kötelezően része lesz a tartományi szervek pecsétjének, a hivatalos feliratoknak tartományi, de önkormányzati szinten is, emellett a képviselőház és a TVT elnökének kabinetjében is ott lesz. Azokon az elismeréseken és okleveleken, melyeket a tartományi szervek adnak ki, szintén rajta kell lennie a címernek, csakúgy, mint a reprezentatív ajándéktárgyakon, borítékokon, hivatalos meghívókon, gratulációkon, a tartományi tisztségviselők névjegykártyáján, sőt azokon a szolgálati gépkocsikon is, melyeket használnak. A tartomány területén kiadott bizonyítványokon és okleveleken, a tartományi képviselők, valamint a TVT tagjainak igazolványain is ott lesz a jövőben Vajdaság címere. Ez utóbbit más alkalmakkor is lehet használni, de csak a meghozott határozattal összhangban. A címerről szóló határozat büntetőrendelkezéseket is tartalmaz: 2000—100 000 dináros pénzbírság róható ki arra a jogi személyre, aki oly módon használja a tartomány történelmi jelképét, hogy azzal sérti Vajdaság tekintélyét, másmilyen címert használ, mint amilyent előirányoz a határozat, nem megengedett célokra használja fel , valamint ha nem használja a címert, amikor az kötelező lenne. A szóban forgó esetekben a felelős személyt 100-tól 5000 Vajdaság címere egy három részből álló pajzs, amely Bácska, Bánát és Szerémség jelképét tartalmazza. Az egykori vármegyék címereiből állt tehát össze Vajdaság Autonóm Tartomány jövőbeni címere. dinárig terjedő pénzbírsággal sújtják, de ugyanígy büntetnek mindenkit, aki kihágást követ el. MTA A Sapientia erdélyi magyar tudományegyetem Csíkszeredái oktatási színhelyén kihelyezett ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. A pénteken befejeződött kétnapos ülés keretében felsőoktatás-politikai fórumot is tartottak. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságát azzal a céllal hozta létre az MTA, hogy a nyolcvanas évek végén napvilábizottsági ülés Csíkszeredában Bvfcovtna got látott kezdeményezések után tudatosan és szervezetten foglalkozzék a külföldi magyar tudományossággal, programjai révén integrálják a határon kívüli magyar tudományosságot a hazai tudományos életbe - hangsúlyozta Berényi Dénes akadémikus, a testület elnöke. A mostani tanácskozás azt jelzi, hogy jó irányban halad az általunk már régóta szorgalmazott folyamat. Eljött az ideje annak, hogy ne beszéljünk külön határon belüli és határon túli magyar tudományról, mivel egységes magyar tudományosság létezik - szögezte le Tónk Sándor professzor, a Sapientia egyetem rektora. Az ülésen neves magyarországi és erdélyi tudósok tartottak előadásokat, illetve vettek részt az erdélyi magyar tudományosság jelenéről és jövőjéről folytatott kerekasztal-beszélgetésen. A bizottság kihelyezett ülése adott alkalmat arra, hogy Felsőoktatási intézményrendszerünk a tudomány évezredében címmel fórumot rendezzenek az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. A szervezők elképzelése szerint a szakmai viták eredménye egy olyan dokumentumban fogalmazódhat majd meg, amely minden érdekelt fél törekvését egyeztetve egy fejlesztési stratégia körvonalait képes megrajzolni. Az Alkotmánybíróság előtt a nyelvhasználat A Szövetségi Alkotmánybíróság két külön eljárást indított annak megállapítására, hogy a helyi önkormányzatról és a hivatalos nyelvhasználatról szóló köztársasági törvények bizonyos rendelkezései összhangban vannak-e a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló szövetségi törvénnyel. A bíróság úgy ítélkezett, hogy a szerbiai parlamentnek 45 napon belül nyilatkoznia kell az említett köztársasági törvények azon vitatott rendelkezéseiről, amelyekről a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium és a Tartományi Kisebbségügyi Titkárság megállapították, hogy ellentétben állnak a szövetségi törvénnyel. A kezdeményezés beterjesztői a helyi önkormányzatról szóló törvény 118. szakaszát vitatják, amely szerint a helyi önkormányzati szerv hivatalos helyiségeiben csak az állami szimbólumokat és a helyi önkormányzat szimbólumait kell kitűzni. Megítélésük szerint a köztársasági törvénynek ez a rendelkezése leszűkíti a nemzeti kisebbségek szövetségi törvénnyel megállapított jogát a nemzeti szimbólumok használatára. A másik kezdeményezés a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény 7. szakaszát vitatja, amely szerint a nyilvánosan közzétett földrajzi nevek és személynevek nem cserélhetők fel más elnevezésekkel és nevekkel, a nemzeti kisebbség nyelvén kell kiírni, a nyelv szabályainak megfelelően. RolfEkeus a kedvezménytörvényről Pozsonyban tárgyalt Rolf Fkeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, aki szlovák partnereivel elsősorban a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdésekről cserélt eszmét. Ebben a minőségében Ekeus először januárban járt a szlovák fővárosban, ahol igen szigorú bírálattal illette az akkor néhány hete hatályos magyar jogszabályt, mondván: „Káros lenne, ha Európában olyan gyakorlat válna rendszerré, amely szerint egy ország törvénye a másik országon belüli hatállyal bírna.” Ekeus akkori véleménye egybehangzón: az engedékenységet azóta sem tanúsító hivatalos szlovák állásponttal. Pozsony elsősorban a magyar jogszabály „területen kívüli” hatályát kifogásolja és vitatja a magyar igazolványok kérelmezőit segíteni hivatott irodák működési jogát. A szlovák ellenkezésekből jól kihallatszik az, aminek nyílt beismerésére kevesen vállalkoznak. Nevezetesen attól tartanak, hogy a magyar iskolába beíratott gyerekek után járó kedvezmény mérsékelni fogja a szlovák iskoláira járatott magyar nemzetiségű gyerekek számát, mivel szüleik az anyaország által ígért támogatás hatására esetleg magyar anyanyelvű oktatásuk mellett döntenek. Szlovákiában a magyar nemzetiségű iskolakötelesek 39 százaléka szlovák iskolában tanul.
