A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-12-27 / 84. szám
14 A HÍD Karácsony 2002. DECEMBER 27. Angyalok Az angyalok a Bibliában az Űr küldötteiként keresik fel az embereket, vagy dicsőítve állják körül az Úr trónját. Az angyalok kilenc hierarchiája a késő antik teológiában az embertől az Istenhez való felemelkedés fokozatait szimbolizálja. A kersztény művészet az angyalokat kezdettől fogva ember (férfi) alakban jeleníti meg, antik római viseletben. Eleinte szárnyak nélkül, a 4. századtól jelennek meg a szárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukról. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb: Mihály, Gábor, Rafael. Mikhhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje. Névnapja szeptember 29-én van, az őszpontot vigyázza. Gábriel a hírhozó. Attribútuma a liliom vagy a jogar. Névnapja március 24-én van, a tavaszpontot vigyázza. Ráfáel a gyógyító és az őrangyalok elseje. Gyertya A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miként az Üdvözítőnek is meg kellett halnia, hogy' az embereket megvátsa. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A magyar néphit úgy mondja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentősszimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál. Háromkirályok A 9. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, ill. a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika - szimbólumává lettek. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy szerecsennek ábrázolták.) A napkeleti bölcseket, akiket a messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi. Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak. Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak. Jézus születése A születés körülményeit Lukács evangéliuma beszéli el. A legáltalánosabb ábrázolásmód szerint a helyszín egy istállóként használt omladozó barlang Betlehem városának falain kívül. A Kisded jászolban vagy a földön fekszik. Ökör és szamár hódol neki, felette Mária imádkozik térdepelve, s látjuk elébe jönni a köszöntésére érkező pásztorokat. József rendszerint félrehúzódva, mogorván ül magában. A jelenetet a bedehemi csillag világítja meg. Az ökör és a szamár, akárcsak a barlang, jelképek. Forrásuk egy mózesi törvény mely szerint tilos ökörrel és szamárral együtt szántani; a szamár tisztátalan állatként megfertőzné a tiszta ökröt. Az istállóban egymás mellé kötött két állat jelzi, hogy a keresztény vallás az üyen jellegű tilalmakat eltörölte, valamint a Messiást nem csak a zsidók, hanem az egész emberiség szabadítójaként jelenik meg. A karácsonyi bedehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenc leleménye. Az Assisivel szomszédos Greccióban Ferenc felépítette karácsonykor a bedehemi istállót: eleven ökröt és szamarat állított bele, pásztorokat és zenészeket hozatott. Köröndi F. János: Karácsonykor Karácsonykor, ha megbékül a lélek, minden ember újra testvéred. A jó, mert jó, a bűnös mert gyenge, S nem vetsz követ az ingedre. Karácsonykor, ha visszanézel, keserűségét és szánalmat érzel, hogy nem volt erőd többet tenni, társaidat jobban szeretni. Karácsonykor, egy fenyőgalyban szólal meg a lélek, s halkan Suttogja el a titkot: újra születik, Aki itt volt. Az adventtól karácsonyig tartó négy hét alatt számos szent ünnepét találhatjuk a naptárban. Szent András - november 30. a tizenkét apostol egyike, a Volgáig tartó keleti területeken hirdette az evangéliumot, Oroszország védőszentje lett. András napján megszűnnek a zajosabb mulatságok, megkezdődnek a disznótorok. Házasságszerző szentnek is tartják, mert a pap az András napjához legközelebb eső első adventi vasárnapon olvasta fel az elmúlt egyházi év eseményeit, házasságkötéseket, születéseket. A téli napforduló miatt Szent András éjjelét tartják a legalkalmasabbnak szerelmi varázslásokra. Pl. régi szokás, hogy a lányok gombócot készítenek, mindegyikbe beleraknak egy férfinevet tartalmazó papírt, az első feljövő gombócba zárt név lesz a férjüké. Szent Borbála - december 4. Kisázsiában élt, a keresztény hitéért halt mártírhalált. A hajadon lányok, a bányászok, tüzérek, várak, a jó halál védőszentje. Szent Borbála napján az ország több vidékén a lányok cseresznyefaágat törnek és vízbe teszik. Ha kizöldül, akkor hamarosan férjhez fognak menni, örömben és boldogságban fognak élni. Borbála napján a hiedelmek szerint tilos volt varrni, fonni, söpörni; helyette tollat fosztottak, bort fejtettek vagy búzát csíráztattak. Szent Miklós - december 6. a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől és tisztességesen férjhez mehessenek. Miklós ünnepének előestéjén betér azokba a házakba, ahol gyermekek vannak: vizsgáztatja, kikérdezi őket, majd tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazza vagy virgáccsal megfenyegeti őket. A szent püspök az ördög - tréfásan a krampusz - társaságában jelenik meg. A kormos képű alak zavart kelt, ijesztgeti a gyerekeket, el akarja őket ragadni, Miklós azonban megszégyeníti, nem hagyja, hogy bántsa a gyerekeket. Miklós patrónusa még a gabonakereskedőknek, pékeknek, vászonszövőknek, borkereskedőknek, ügyvédeknek, patikusoknak, halászoknak. Luca-nap - december 13. Luca napját Európa számos népe kultikus célzatú sütemény evésével is megünnepli. A lucapogácsába tollat, pénzt sütöttek. Ezen a napon kezdik el készíteni a Luca széket. Alakját, formáját előírás szabályozta, kilenc féle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsa) kellett összeállítani. Karácsonyra készül el, akkor az éjjeli misén erre állva ismerték fel a falu boszorkányait. A "lucabűza" a Lucától karácsonyig tányérkában csíráztatott búza, amit a gazdasszony naponta megöntöz, és karácsonyesti állapotából következtetnek a jövő évi búzatermésre, a család és a jószág egészségére. Ezen a napon tilos volt fonni, varrni, mosni, kenyeret sütni, meszelni. Tilos volt kölcsön adni, de nagyon hasznos volt a lopás. A gazdaszszonynak ilyenkor lopnia kellett a szomszédtól egy marék szalmát és egy tojást, amit betett a tojófészekbe, miközben ezt mormolta: "A mi tyúkunk tojogájjon, a szomszédé kotkodáljon." Szent Ottilia - december 13. a szemfájósok és a vakok védőszentje. Apácaruhában ábrázolják, apátnői bottal, kehellyel a kezében. Legfőbb megkülönböztető jegye: egy szempár. Virágai: a szarkaláb és a szemvidítófű. Tamás - december 21. az esztendő legrövidebb napja, a téli napfordulat csillagászati időpontja. A Luca-napi ősi hiedelmek részben Tamás napjára is átterjedtek. Tamás napja már a karácsonyra való készülődés jegyében telt. Sok helyen e napon szenteltették meg a karácsonyi ételeket. A készülődésre vall a nap tájneve: Disznóölő Tamás. A férjhezmenő lányok Tamás előestéjén az udvaron vállukkal rázták a kaput. Ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, akkor biztos kérőre számíthattak. Ha pedig elalvás előtt férfi fehérneműt rejtettek párnájuk alá, megálmodták vőlegényük személyét is. Ha Tamás reggelén frissen esett hó borította a tájat, akkor boldog és békés karácsonyra számíthattak.
