A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-12-20 / 83. szám

2002. DECEMBER 20. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 EDDIG NINCS BIZONYÍTÉK December 18. A Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAU) igazgatója szerint az ENSZ Irakban vizsgálódó fegyverzetellenőrei eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy az irakiak atom­programot fejlesztenének ki az ellen­őrök legutóbbi, 1998-as szemléje óta. Mohamed el-Baradei az al-Ahram cí­mű egyiptomi kormánylapban szerdán megjelent interjújában kijelen­tette: 1998 óta semmi nem vál­tozott az iraki létesítmények­ben. Mindazonáltal a szemle még csak kezdeti fázisban van, és sok olyan országgal kapcso­latban állunk, amelytől infor­mációt kell kapnunk az iraki atomprogramról - mondta az AFP szerint. Irak az ENSZ BT 1441. szá­mú határozatában szereplő elő­írás alapján december 8-án át­adott az ENSZ-nek egy körül­belül 12 ezer oldalas nyilatko­zatot fegyverkezési programjá­ról. Biológiai és nukleáris fegyverek után kutatva az iraki fővárostól 400 kilomé­terre lévő Moszulba utazott kedden az Irakban dolgozó ENSZ-fegyverzetel­­lenőrök egyik csoportja. Mint az ENSZ-szakértők egyik szóvivője el­mondta, a csoport a szerdai napot is a moszuli létesítményekben tölti, felada­tukról azonban részleteket nem közölt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ség (NAU) munkatársai rakétasilók után kutattak két helyszínen, részben egy Bagdadtól 50 kilométerre lévő léte­sítményben, részben pedig a fővárostól 125 kilométernyire délnyugatra lévő al- Almin üzemben folytattak vizsgálato­kat. A vegyifegyver-szakértők kedden ismét a fővárostól nyugatra lévő Falludzsa 2. létesítményben folytattak ellenőrzést, ahová a csoport már nem el­ső alkalommal tért vissza. A csoportok részben olyan helyszíne­ken folytatnak ellenőrzést, ahol vizsgá­lódtak már a kilencvenes években is, részben azonban olyan létesítményeket látogatnak meg, amelyek létezését Irak az utóbbi időben ismerte el. Az ellen­őrök szóvivője nem szólt arról, ellátoga­tott-e valamelyik csoport olyan helyre, amely eddig nem volt ismert az ENSZ előtt, illetve amelyről Irak egyáltalán nem tett említést. A szóvivő nem volt hajlandó nyilatkozni arról sem, hogy a szakértők kaptak-e külön tippeket az Egyesült Államoktól vagy Nagy-Bri­­tanniától, az amerikai és a brit hírszer­zés ugyanis többször jelezte, hogy van­nak saját adataik az iraki hadiipari léte­sítményekről. Nagy-Britannia az elmúlt napokban jelezte, hogy a karácsonyi ünnepekig nyilvánosan nem válaszol az iraki fegy­verkezési programokkal kapcsolatos bagdadi jelentésre, az Egyesült Államok viszont közölte, hogy még a héten mi­nősíteni fogja a dokumentumot. A mintegy 12 ezer oldalas, december 7-én beterjesztett iraki jelentést az ENSZ fegyverzetellenőrzési bizottsága, illetve a NAU mostanra megrövidítette, s az így körülbelül 3000 oldalassá lett dokumentumot helyi idő szerint kedd este osztják szét a Biztonsági Tanács tagjai között. A teljes szö­veget csupán a BT öt ál­landó tagja - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína, és Franciaország - kapja kéz­hez. Az AFP francia hírügy­nökség egy állandó BT- tagország magát megne­vezni nem kívánó ENSZ- diplomatájától úgy érte­sült, hogy a szakértők csü­törtökön terjesztik be első, egyelőre még nem teljes értékelésüket az iraki je­lentésről. Az első elemzéstől persze sen­ki sem vár különleges dolgokat - tette hozzá az AFP-nek nyilatkozó diploma­ta. A jelentés tartalmáról eddig semmi konkrétum nem szivárgott ki, találgatá­sokban, elejtett megjegyzésekben azon­ban nincs hiány. Ugyancsak a francia hírügynökség idézte Michele Álliot-Marie francia vé­delmi minisztert, aki öbölbeli körútja során, Abu-Dzabiban úgy nyilatkozott, hogy “vannak bizonyos pontatlansá­gok” az iraki dokumentumban, s ez kü­lönösen nagy hangsúlyt ad annak, hogy a fegyverzetellenőrök a helyszínen dol­gozzanak, az irakiak pedig a lehető leg­nagyobb mozgásszabadságot biztosítsák számukra. Bagdadi levél az ENSZ-nek December 15. Hadüzenet nélküli há­ború folytatásával vádolta Irak az Egye­sült Államokat abban a levélben, ame­lyet Nadzsi Szabri külügyminiszter küldött Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak. A vasárnap Bagdadban nyilvánosság­ra hozott levélben Irak azt állította, hogy a kuvaiti bázisokról felszál­ló amerikai és brit harci gépek az elmúlt hónapban 1141 alkalom­mal sértették meg Irak légterét. Az iraki külügyminiszter szerint ezek a cselekmények, továbbá az ország városainak és falvainak barbár bombázása elérte egy hadüzenet nélküli háború szint­jét. Az ENSZ-nek meg kell ten­nie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy véget vessen ennek az agressziónak - állt a le­vélben, amelynek megszületése előtt, szombaton újabb inciden­sekre került sor az ország déli ré­sze fölötti úgynevezett repüléstilalmi övezetben. Az Egyesült Államok közleményben cáfolta az iraki állításokat. A közlemény szerint iraki repülőgépek az elmúlt hó­napokban több alkalommal is megsér­tették a repülési tilalmat. A dokumen­tum cáfolta azt is, hogy az amerikai és a brit repülőgépek polgári célpontokat tá­madtak volna, csakis iraki légvédelmi célpontokat vettek tűz alá. Eközben Irakban folytatták munká­jukat az ENSZ fegyverzetellenőrei. Az AP hírügynökség jelentése szerint va­sárnap Bagdadtól délre három létesít­ményt kerestek fel, ahol a gyanú szerint tömegpusztító fegyverek előállítása folyhat. A legújabb vizsgálatokkal kap­csolatban részleteket nem hoztak nyil­vánosságra, az viszont ismertté vált, hogy 15 újabb ellenőr érkezett az or­szágba s számuk ezzel 113-ra emelke­dett. Ugyancsak Irakkal kapcsolatos az a hír, amely szerint Szaud-Arábia helyre­állította a közvetlen telefonösszekötte­tést Irakkal. Hivatalos rijádi bejelentés szerint a lépés a gazdasági kapcsolatok fellendítését célozza, megfigyelők pedig úgy vélik, hogy mindenképpen a két or­szág közti viszony javulásának a jele. Röviden 2003 AZ ÉDESVÍZ ÉVE December 13. Az ENSZ “az édesvíz nemzet­közi évének” kiáltotta ki csütörtökön a 2003-as esztendőt. A világszervezet az édesvíz évében fokozott erőfeszítéseket fog tenni az ivóvíz­készletek megóvása, és az ivóvízellátás kiter­jesztése érdekében, fó célja azonban az, hogy a figyelmet ráirányítsa az édesvízkészletekre, amelyek a fogyasztás növekedésével egyre szűkösebbé válnak, s a nemzetek között növek­vő feszültségeket és elmérgesedő vetélkedést okozhatnak - idézte az ENSZ főtitkárának csütörtökön közzétett nyilatkozatát az AFP Az ENSZ által közzétett adatok szerint több mint egymilliárd ember él úgy, hogy nem biz­tosított számára a rendszeres ivóvízhez jutás. 2,4 milliárd ember - a Föld népességének több mint a harmada - csak tisztítadan vízhez jut. Ez a szám 2025-re, hatékony intézkedések nél­kül, megduplázódhat. Jelenleg évente 2,2 mil­lió ember hal meg olyan betegségektől, ame­lyeket a nem megfelelően - vág}' sehogyan sem - tisztított ivóvíz okoz. Az édesvíz évére számos figyelemfelkeltő program végrehajtá­sát tervezi világszerte az Egyesült Nemzetek Környezetvédő Programja (PNUE). A világ­­szervezet a márciusban Kiotóban rendezendő konferencián átfogó jelentést szándékozik nyilvánosságra hozni a vízminőség romlásáról, és a vízkészletek megóvásáról. Meghalt Szalmán Radu ev CSECSEN HADÚR December 15. Permi börtönében meghalt Szalmán Radujev, az 1996-ban a dagesztáni Pervomajszkoje és Kizl jár településeket elfog­laló csecsen hadúr. Az orvosok szerint belső vérzés okozta szombat éjszab a parancsnok halálát; Jurij Kalinvin orosz igazságügy -mi­niszter helyettes vasárnapi közlése szerint erő­szakra semmi nem utal. A Chechenpress internetes szabdár hírügynöbég gyilkosság­gal vádolta az orosz biztonsági szolgálatobt. Verziójuk szerint a hadúrnak azért kellett meghalnia, mert “nem volt hajlandó együtt­működni a megszállókbl”, vagyis a korábbi információkbl ellentétben nem szolgáltatott bizonyítékobt az orosz hatóságoknak Ahmed Zabjev, Aszlan Maszhadov szabdár politibi vezető nemzetközi megbízottja ellen a dániai kiadatási eljárás során. Radujev már a máso­dik, aki az említett dagesztáni támadás elítélt­jei közül börtönben halt meg: Turpal Ali Atgerijev, volt csecsen miniszterelnök-helyet­tes augusztusban vesztette életét. Nála súívos vérbetegséget állapítottak meg az orvosok.

Next

/
Thumbnails
Contents