A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-07-19 / 61. szám
6 A HÍD Röviden ■ Uniós támogatás ERDÉLYI ÚTKORSZERŰSÍTÉSRE Az Európai Unió PHARE-CBC magyar-román beruházás támogatási programja keretében Brüsszel 2 1 IS 000 euró támogatást ad a Nvírbátor-Vállaj közötti, 4915-ös számú út korszerűsítésére. Erről az Unió képviselőjének részvételével tartott magyar-román együttműködési bizottság ülésén döntöttek pénteken Aradon. Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke elmondta, az utat 3 061 000 eurós költséggel építik át. A 23,7 kilométeres utat 6,5 méteresre szélesítik és 11,5 tonna tengelyterhelésre teszik alkalmassá, ugyanis azon a Vállaj—Csanálos között a közeljövőben megnyíló új magyar-román határállomás forgalma bonyolódik majd. Szatmárnémetiben egy vasúti felüljáró épül Brüsszel segítségével, ami a közúti közlekedést megkönnyíti Magyarország és Ukrajna irányában. Aradon pedig a nemzetközi kiállítási központ építésének második szakaszához ad anyagi segítséget az európai közösség. ■ Visszásságok a Mária Valéria híd építésénél A számvevőszék a pénzügyi fegyelem megsértésére bukkant a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd költségvetésének átvilágítása során. A számvevőszék szerint az egykori Állami Útalap a PHARE-források nem rendeltetésszerű kezelésekor árfolyamveszteséget könyvelt el, melynek nagysága 776 ezer korona volt. ■ Kisebbségi jogokról TANÁCSKOZTAK ÍLLYEFALVÁN A Pro Európa Liga szervezésében Transzszilvániai Nyári Szabadegyetem elnevezéssel szerveztek a múlt héten tábort Illyefalván. A rendezvény programja elsősorban az interkulturális kapcsolatokra, az emberi és kisebbségi jogok védelmére, a civil társadalmi nevelésre és a konfliktusok megelőzésére épült. Érintették az erdélyi politika, gazdaság, helyi és regionális autonómia, valamint az identitás-megőrzés kérdését. ■ Nastase az SZDP-RMDSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL- Románia politikai stabilitása nagymértékben az SZDP és az RMDSZ közötti együttműködésnek köszönhető - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő, a Román Szociáldemokrata Párt megyei szervezeteinek szelieni találkozóján. A miniszterelnök kifejtette: - Sokan elfelejtik, hogy a 2000-es választásokon az SZDP csupán a szavazatok 37 százalékát szerezte meg és az RMDSZ-szel való együttműködés tette lehetővé, hogy' parlamenti többségünk legyen és hogy a kormány működni tudjon. A pártelnök-kormányfő szerint az euroatlanti integráció perspektívájában olyan regionális gazdasági együttműködés szükséges, amely a magyarokat és románokat is előnyökhöz juttatja. ■ Továbbra is nemzetállam” Az alkotmány módosításáról rendezett szerdai tárgyaláson a pártok elutasították az RMDSz-javaslatot, hogy a „nemzetállam” meg-határozást, illetve a nemzetállamra vonatkozó kitétel módosításának tiltását az új alaptörvényből töröljék. A javaslat elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség. A Kárpát- medence hírei 2002. JÚLIUS 19. Sok politikust nem é a szekus-doss Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politkai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, tehát amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják, átnézhetik a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. A központi Adevarul napilap összeállítást közölt arról, miként viszonyulnak ehhez a lehetőséghez a politikusok. Természetes, hogy egy országban az első ember, tehát az államelnök személye iránt a legnagyobb az érdeklődés és a kíváncsiság. A jogszabály hatályba lépésekor a lapok valóban sokat foglalkoztak Ion Iliescu múltjával és egykori kommunista időkbeli tisztségére való tekintettel biztosan állították többen, hogy “bedolgozott”. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) az államfőnek nincs doszsziéja. Sőt, Iliescu a forradalomról szóló könyvében éppen ellenkezőleg arról ír, hogy megfigyelték, még a forradalomkor is ügynökök követték. De még ilyen jellegű dossziéja sincs. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Érdekes módon nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Comeliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. Bár könnyen élhettek volna a lehetőséggel, a politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikérie, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A liberális párt elnöke, Valeriu Stoica is inkább “ártatlan” marad és nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a nemzeti egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a nemzeti parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a liberális párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Ennek egyik oka franciaországi tartózkodása volt a hatvanas és hetvenes években, másik oka pedig Roman állítása szerint az volt, hogy apja konfliktusba keveredett Ceausescuval. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan “átfésülték”, mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek Magyar politikai államtitkár itogatása Kárpátalján Pozsonyban A kedvezménytörvényt érintő kérdésekről tárgyalt hétfőn Pozsonyban szlovák partnerével, Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárral Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, aki jelezte: a határon túli magyaroknak kedvezményt kínáló jogszabály módosítása legkorábban a Magyar Országgyűlés őszi ülésszakán lehetséges. Szabó és Chlebo az alapszerződés végrehajtásának felügyeletét végző kisebbségi vegyes bizottság társelnökeiként találkoztak. Noha Medgyesi Péter magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek esztergomi csúcstalálkozóján abban állapodtak meg, hogy a vegyes bizottságot július 15-ig összehívják, erre - Szabó Vilmos szavai szerint - azért nem kerülhetett sor, mert a magyar tagozat felállása még csak most zajlik. Ugyanakkor kettejük találkozóján már több minden körvonalazódni látszik, bár a felek megközelítésében még jelentős eltérések vannak. Szabó és Chlebo ezek részleteiről egyelőre nem kívántak nyilatkozni. A felek jelezték: rövidesen a két ország nemzetközi jogban jártas szakértői is bekapcsolódnak az egyeztetésekbe. Vereckén Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kárpátaljai látogatásának befejezéseként vasárnap este Ungváron a megyei állami közigazgatási hivatalban a róla. Markó Béla tudta, hogy még kolozsvári egyetemi évei során követték, kíváncsiak voltak külföldi kapcsolataira, több levelét visszatartották. A volt szekuritáté leginkább Comeliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. Az “áldozatok”, tehát a megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben “amerikainak” vagy “szerkesztőnek” becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Comeát is. Vörösmarton Az új magyar kormány nem kívánja Budapestről meghatározni a határon túli magyar szervezetek legitimitását - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Elivatal politikai államtitkára csütörtökön Vörösmarton az Esélyegyenlőséget elnevezésű tanácskozáson. Ezt az összejövetelt a horvátországi magyarság olyan országos szervezetei rendezték, amelyeket az előző magyar kormányzat nem tartott legitimnek. Szabi meghallgatta a tanácskozás részvevőinek azt az ajánlását, hegy' a budapesti kormány vizsgálja felül határon túli, és külön is a horvátországi magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatos magyar politikát és szüntesse meg az országosan bejegyzett horvátországi magyar szervezetekkel szembeni megkülönböztetéseket. Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar kormány fol vtatandónak tartja a határon túli magyarság eddigi támogatási formáit, a támogatás összegét pedig nem csökkenteni kívánja, hanem növelni igyekszik. A horvátországi magyarság esetében az előretekintést és a szervezetek közötti együttműködést tanácsolja - mondotta Szabó. kedvezménytörvényről és a vereckei honfoglalási emlékmű építésének befejezéséről is tárgyalt Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával. Moszkal megerősítette: az ukrán hatóságok sem Kijevben, sem Ungváron emeltek kifogást a státustörvény és annak vég- ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ rehajtása ellen. A kormányzó reméli, hogy a jogszabály kedvező ukrajnai megítélése segíti Magyarországot kapcsolatainak rendezésében „a törvényhez nem egyértelműen viszonyuló egyes szomszédaival”. Szabó felvetésére, hogy lehetőség szerint még az idén meg kellene oldani a vereckei magyar honfoglalási emlékmű 1996 óta vajúdó kérdését, Moszkal elmondta: miután az ungvári egyetem történészei magyarországi levéltári kutatásaikkal bebizonyították, hogy - egyes ukrán csoportok állításával szemben - a magyaroknak semmi közük azokhoz az atrocitásokhoz, amelyeket a magyar csapatok 1939-es kárpátaljai bevonulásakor galíciai ukrán ellenállókkal szemben követtek el a Vereckei-hágón (a vizsgálatokból kiderült: a lengyel hatóságok emberei követték el ezeket), elhárult a főként galíciai részről támasztott akadály a magyar emlékmű építésének befejezése elől. Kompromisszumos megoldásként Moszkal azt javasolta, hogy a magyar emlékműtől egy kilométerre pályázat alapján, adományokból épüljön egy másik emlékmű a lengyel katonaság által kivégzett ukrán ellenállók tiszteletére. Kifejtette: a galíciai ukránok az engedmény fejében azt akarják, hogy előbb az ukrán emlékművet avassák fel.
