A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-12-20 / 83. szám
Figyelje A HÍD, Jövő héten:-24 oldd -új rovatok -néwaptár Boldog Karácsonyt Merry Cristmas NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL 2002. DECMBER 20. 2. ÉVFOLYAM FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 83. SZÁM 51. HÉT WH JÉHStY MANHATTAN M ■I Lapzárta után Több száz muzulmánt TARTÓZTATTAK LE Kaliforniában December 19. Legalább ötszáz iráni és más muzulmán bevándorlót vettek őrizetbe a dél-kaliforniai bevándorlási hivatal munkatársai a terror-ellenes törvények alapján. Emberjogi szervezetek szerint az intézkedés a II. világháborús kaliforniai internálásokra emlékeztet. A muszlint szervezetek szerint legalább 500, többségében iráni embert vettek őrizetbe a Los Angeles-i bevándorlási hivatal munkatársai a terrorista-ellenes törvények alapján. A szeptember 11-i események után hozott törvények szerint minden 16 évnél idősebb, állandó tartózkodási engedéllyel nem rendelkező, iráni, iraki, szíriai, líbiai, szudáni vagy szíriai származású férfinak legkésőbb december 16-ig kellett regisztráltatnia magát. Január 10-ig az Afganisztánból , Libanonból, Eritreából, Eszak- Koreából, Szomáliából, Tunéziából, az Egyesült Arab Emirátusokból, és a Jemenből érkezetteknek is nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A bevándorlási hivatal (INS) eddig hozta nyilvánosságra a letartóztatottak számát. Az INS közlése szerint az őrizetbe vettek mind megsértették a vízumtörvényeket, vagy egyéb kihágásokat követtek el. A Reuters hírügynökség szerint az államban őrizetbe vettek száma akár az ezret is elérheti. Kaliforniában mintegy 600 ezer iráni ember él, többségük az 1979 iszlám forradalom után érkezett. A letartóztatásokat tüntetések követték Los Angelesben, rengeteg irániamerikai táblákat és zászlókat lengetve vonult utcára. A transzparenseken "Mi jöhet még? Koncentrációs táborok?" és "Engedjék szabadon apáinkat, férjeinket, testvéreinket" feliratok voltak láthatók. Mások azt is kifogásolták, hogy a pont a hatóságokkal együttműködőket tartóztatták le, még a potenciális terroristák várhatóan nem jelentkeztek az irodákban, jelentette a BBC. Ramona Ripston, az egyik dél-kaliforniai emberjogi szervezet vezetője szerint a hatóságok jelenlegi lépése kísértetiesen hasonlít arra, mint amit a II. világháború alatt tettek. Akkor a hatóságok 92785 kaliforniai japán-amerikait, országosan 120313 japán származású állampolgárt tartóztattak le és zártak táborokba. Többségük 2-7 hónapot töltött ideiglenes gyűjtőtáborban, mielőtt az állandó táborokba zárták őket. ÖRÖM ÉS ŰRÖM Gaál Péter Hatalmas szalaghírben számoltak be a hazai lapok arról, hogy az EU koppenhágai csúcsértekezletén egyértelművé vált : hazánk 2004. május elsején az Európai Unió teljesjogú tagja lesz. A csúcsértekezleten késő éjjelig tartott az alkudozás és a tíz tagjelölt ország közül mi voltunk az utolsók, akik elfogadták az Unió pénzügyi ajánlatát. Ennek eredményeként jobb agrártámogatás és költségvetési feltételekhez jutottunk. A tényékhez persze hozzá tartozik, hogy előbb a lengyelek, majd a szlovákok és a csehek is jelezték, hogy különállóit akarnak kötni. Tehát velünk együtt összesen négy tárgyalódelegáció ült asztalhoz, hogy növelje az EU bővítés-finanszírozásra szánt összegét. Már mindenki megegyezett, de mi még mindig tárgyaltunk. De megérte! Sikerült elkerülni, hogy a magyar gazdák túl nagy versenyhátrányba kerüljenek. Az agrárpénzek 55 százalékra való nemzeti kiegészítésével a legfontosabb törekvésünk teljesült. Jelentős az is, hogy az első három évre pótlólag 56 millió eurót szereztünk az EU-költségvetési mérleg javítására. Sikerült azt is elérni, hogy Magyarország 2004-ben 270 millió euró tiszta EU- pénzhez jusson - ami hetvenmillióval több annál, mint amennyit 2003-ban kapunk. A konkrét eredmények mellett sikerült elérni, hogy 2004 május elsején Magyarország végérvényesen az Európai Unió tagjává válik. Addig 2003-ban, április 12.-én hazánkban népszavazást kell tartani, amelynek keretében a magyar polgárok eldöntik, hogy akamak-e csatlakozni Európához. Ezután pedig az Uniós tagországokban zajlanak majd népszavazások, amelynek keretében az Uniós állampolgárok mondanak majd véleményt és igent a tíz csatlakozni kívánó országra. Ez egy évet vesz igénybe, ezért lehetünk “csak” 2004. május 1-től EU-tagország. És mit gondolnak, mindezek ismeretében mi jellemzi a hazai politikai légkört? Egyik oldalon öröm, a másikon üröm! Mert mi magyarok nem tudunk semminek sem örülni. Itt van mindjárt Orbán Viktor, aki nemes egyszerűséggel kijelentette: “a Medgyessy kormány az utóbbi fél évben gyengén képviselte Magyarország érdekeit a csatlakozási tárgyaláson.” Tehát Orbán szerint nemhogy eredményekről, de kudarcokról kéne a lapokban beszámolni. Mert példája szerint a lengyelek sokkal jobb csatlakozási feltételeket harcoltak ki. Hát nézzük sorra: Orbán a magyar termőföld védelméről beszél, holott épp az ő miniszterelnöksége alatt zárult le ez a tárgyalási fejezet, és épp a Medgyessy kormánynak sikerült elérnie, hogy további három évvel meghosszabbítható legyen a külföldiekre vonatkozó földvásárlási tilalom. Orbán megint nagy előszeretettel beszél a munkahelyek védelméről és az adókedvezmények ügyéről, miközben kormánya el sem kezdte a versenyjogról szóló fejezet tárgyalását. Viszont pont a mostani kabinet zárta le a tárgyalásokat és úgy, hogy 250 ezer magyarországi munkahelyet védtek meg. Orbán egyébként épp a záró tárgyalások idejével párhuzamosan Nyugat-Európai körúton vett részt és az Európai Néppárt több vezető politikusával tárgyalt. Sőt, a Néppárt hírlevelében interjút is adott, amelyben egyenesen kudarcnak értékelte Medgyessyék eredményeit. Csakhogy a tények ezzel szemben éppen mást mutatnak. Egyetlen Európai jobboldali politikus sem osztotta Orbán véleményét, egyeden partnere sem gyengítette a magyar kabinet, Medgyessy tárgyalási érveit. Viszont üzengetett a volt miniszterelnök Budapestre, ártva ezzel a magyar érdekeknek, és ártva a Fidesz EU politikájának. Mert ember legyen a talpán az a fiatal demokrata, aki ezek után pontosan meg tudja mondani, hogy mi a magyar érdek, mi a FIDESZ, és mi Orbán érdeke. Ennél is fontosabb tény, hogy egyszerűen mellé beszél Orbán. Ugyanis a lengyelek semmivel sem értek el jobb csadakozási feltételeket, mint mi. Csak annyit küzdöttek ki maguknak, hogy a csatlakozó tíz ország közül ők egyedül 1 milliárd Eurót kapnak. De ezt a pénzt megkapják a többiek is, csak 2003 után és pályázat keretében. A lengyelek ezt kerülték meg és garanciát kaptak a pénz elnyerésére. A dolog érthető. Az Unió számára a sok kicsi Közép-Európai ország együtt nem olyan fontos, mint egyedül lengyelország. Tehát ahogy nem volt kétséges, hogy hazánk fejlettsége révén az első körben EU-tag lesz, úgy az sem volt vitás, hogy a fejlettségtől függetlenül Lengyelország belépése az Unióba a közösség érdeke. (A nagy piac nyújtotta előnyök miatt.) És van még valami, ami nem használt a magyar érdekeknek. Pontosan az, hogy Brüsszel megüzente: a státustörvény nem felel meg az EU- jogrendszerének. Tehát úgy ahogy van át kell dolgozni az egészet! Ráadásul amíg Orbán Európa-szerte kardoskodott az általa meghozott törvény mellett, addig most Brüsszel levelet intézett Budapestnek, Bukarestnek és Pozsonynak. Ebből pedig kiderül, hogy az Orbán-kormány által elfogadott státustörvény “politikai kapcsolatot kíván létesíteni a szomszédos országokban élő kisebbségiekkel”, márpedig Brüsszel szerint ez sérti a szomszédok szuverenitását. (folytatása 8. oldalon)
