A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-12-13 / 82. szám
10 A HÍD Kultúra 2002. DECEMBER 13. Röviden ■ Magyar-orosz egyezmény Medgyessy Péter decemberi moszkvai látogatása alkalmával a tervek szerint megkötik a magyar-orosz levéltári egyezményt. Így megindulhatna a mikrofilmezési program, amelynek keretében az 1848/49-es szabadságharc, vág)' 1956 (KGST) iratanyaga is hozzáférhetővé válna az Országos Levéltár kutatói számára. ■ Nagy Ka Kormány A parlament leszavazta az új helyesírási szótárat. Az egy ik ok: a Kormányt kis k-val akarták holott az Alkotmányban is nagy K-val írják. Mindössze két MSZP-s, három fideszes és egy MDF-es képviselő voksolt a szótár, vagyis a kis k mellett. ■ Százötven éves a Zsolnay A Zsolnay család alapította világhírű pécsi kerámiagyár a jubileum alkalmával igyekszik növelni azt a szerepet, amit patinás, elegáns termékei a hazai vizuális kultúrában múltjuk és mívességük okán betöltenek. Naptárakat, CD- ket adnak ki, színházi előadásokat, kiállításokat és tudományos konferenciát szerveznek. ■ Nagy Imre fogságbeli iratai Adrian Nastase román miniszterelnök, magyar kérésre, átadta Medgyessy Péternek Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnökünk a romániai Snagovbeli fogságában keletkezett iratokat: román állambiztonsági feljegyzéseket, lehallgatási jegyzőkönyveket, a fogoly miniszterelnök - akit kivégzése előtt a szovjet titkosszolgálat rabolt s repülővel hurcolt Snagovba - jegyzeteinek naponta frissen lefényképezett példányait, összesen ötezer oldalas iratköteget. Nastase további 49 iratcsomag átadására tett ígéretet. ■ Proutárlat A Home Galéria A semmi ágán címmel rendezett tematikus kiállítás a XX, századi magyar festők (Mednyánszky, Pór, Aba Novák, Derkovits, Wahom stb.) elesettekről és szegényekről készült alkotásaiból. A festményeken és grafikákon életre kel a társadalomnak az a fele, amely mindig kevésbé mutatkozott be a művészetben. .Az elszánt tekintetű csavargók, egzotikus cigányfiúk & didergő öregasszonyok a XX. század árnyas oldaláról vallanak, a magas művészet nyelvén. ■ Bródy János jubileuma Éppen negyed évszázada, hogy Bródy János nemcsak együttesben, hanem szólóénekesként is szerepel a magyar könnyűzenei életben. Hét évnyi szünet után idén ismét megjelent egy szólólemeze, december 7-én pedig nosztalgiakoncertet adott. ■ Elment a nagy fizikus Életének 76. Évében, hosszú betegség után elhunyt Marx György akadémikus, Kossuth—díjas fizikus, Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nyugalmazott professzora, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke. ■ A CD-másolás átka A nagymértékű jogellenes CD-másolás következében világszerte lényegesen szűkült a CD piaca. Az elmúlt három év alatt Magyarországon 35 százalékos volt e szűkülés. Három éve még 7,6 milliót adtak el belőle, idén nem érik el az 5 milliót sem. Magyar Művészetéit Díj tizenötödször •• / HONNAN JÓN A FÉNY? A budapesti Károlyi palotában idén tizenötödször adták át a Magyar Művészetért Díjat tizenkét alkotónak, előadónak illetve alkotócsoportnak. Dr Gubcsi Lajos, a kuratórium elnöke azonban bevezető beszédében megjegyezte, hogy idén már kissé félnek, nem ez lesz-e az utolsó díjátadás. A kitüntetettek között volt három építész alkotócsoport, mégpedig a Kós Károly Egyesülés, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Építész Kamara és a Mányi Építész Stúdió, mert ezek az alkotók a nagy tiszai árvíz során elpusztult falvakban a régi magyar paraszti építészet stílusában húzták fel a házakat. Kitüntetést kapott Duray Miklós író, felvidéki magyar politikus is, továbbá a kilencvenkét esztendős Kovács Nagy Mária szobrász művész, aki már 1940-ben kiállította öt alkotását a velencei nemzetközi biennálén, de mivel legszebb művét, a Tatai tó menti Szent János szobrot a kommunisták 1949-ben ledöntötték és összetörték, nem volt hajlandó tovább köztéri szobrot vésni, viszont domborműveiért több rangos nemzetközi díjat nyert el az elmúlt évtizedekben. Az Egyesült Államok és Magyarország szellemi áramkörének fontos részét képező filmművészet kategóriájában Koltai Lajos operatőr, közel száz film, köztük tizenhat Hollywood-i alkotás fényképésze elnyerte a Magyar Művészetért Díjat. Az immár világhírű operatőrről A híd eddig két interjút közölt, épp a két országot tódként összekötni segítő filmművészet okán. Az ünneplő közönség megismerhette Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező - egyebek között A napfény íze című filmremeket rendezte s Koltai Lajos fényképezte - Koltai Lajosról írott laudációját. Minden kitüntetettről egy szakmai tekintély út ugyanis dicséretet, vagyis laudációt. íme: „ Honnan jön a fény? Mit világít meg? Honnan nézzük mindezt? És mit mutassunk meg mindebből? Mitől szép, amit megmutatunk? Hogyan lesz hatásos, érdeklődést keltő? Milyen a fény színe? Meleg, mint alkonyaikor? Hideg, mint hajnalban? És milyen színű legyen a világ, amit a fény megvilágít? Valószínűleg ezek a kérdések foglalkoztatják a legtöbbet Koltai Lajost, mielőtt végiggondolja, milyen színű legyen egy film. Aranybama, mint a Szépek és bolondok? Szürkéskék, mint a Bizalom? Neonfényszínű, mint a Megáll az idő? Bársony-borszínű, mint a színházi páholyok a Meptóstoban? Közel száz film után újra és újra felteszi magában az alapkérdéseket, s még mindig ugyanaz a szorongás fogja el bizonyosan, mint a legelső filmnél: Vajon mit világítsunk meg, honnan nézzük, azaz: honnan jön a fény? A magyar művészek mindig különös tekintettel néztek a fényképező kamerába: Moholy-Nagy, Brassai, Cap, majd a mozgókép művészei. Mi lehet az oka ennek az erős képi látásmódnak, melyben a valóságos elemek: élő arc, létező tárgyak, mozgó természet a fény által átlényegülve mozgókép-festészetté válnak? Ez Koltai Lajos ereje, akárhol áll a kamerája, a budapesti nyolcadik kerületben, Báli szigetén, vagy New Yorkban, ha egy magyarországi ménest néz, vagy egy los angelesi kávéházat.” Mindig a Te leveledet várom... tés Lendvay Gabriellával Gyanútlan őszi szombat este volt, New Brunswickban színházváró tisztelettel ült be a közönség a nézőtérre, a patinás New York-i Magyar Színház mindig megbízható színvonalú előadására. A Végzet asszonyát adták, Lendvay Gabriella játszotta-énekelte el a Karády sorsot. Aztán amikor elkezdte a magyaroknak mindig híres-szomorú dalt, a Valahol Oroszországban címűt, egyszer csak dúdolni kezdett a publikum. A dúdolás másodpercek alatt éneklésbe nőtt: „Mindig a Te leveledet várom...” Együtt szólt a magyar frontkatonák dala a színpadról, az alt szólamú művésznőtől és a minden szépet jó szívvel fogadó híres Newbrunswick-i magyar közönségtől: „ Sokkal jobban szeretlek, mint máskor...” Megszületett színpad és nézőtér igazi, ritka, aktív együttes élménye. E Cserey Erzsi rendezte szép előadás után leültünk egy bemutatkozó beszélgetésre Lendvay Gabriellával. Tudja-e, hogy a közönségből néhányan megjegyezték: jobb mint Karády volt?- Ilyen összehasonlítás zavarba ejt. Én csak lejjebb transponáltam a hangomat. Jobb nem lehetek tőle, legfeljebb más. Ez nem sértő Karády Katalin emlékére. A művészet az egyéniségek világa, az igazi művész minden verset, minden dalt, minden szerepet magára szab. Inkább meséljen: hol tanult énekelni? Pici koromban jöttünk ki Phipadelphiába, s én most is ott élek. Az iskolazenekarban brácsáztam, de többen meghallották az énekhangomat s biztattak: tanuljak énekelni, főképp két ottani magyar úr dr Szabó István orvos, a magyar otthon vezetője, meg Kovács László, akinek a felesége régen primadonna volt Pesten. Fel is vettek a zenei központba tanulni, s az első színpadi szereplésem éppen New Brukswickban volt, vastapsos sikerrel. Azután 1994-ben már bekerültem a New York-i Magyar Színházba, s ott Cserey Erzsi kiváló színházvezetői tevékenysége, meg színészmesterségre tanító pedagógiája ad nekem, nekünk színészeknek fészket. így 1995-ben már odahaza iMagyarországon, Kisvárdán vendégszerepeltünk és arattunk sikert. Közben Erdélybe is meghívtak, Nagyváradon egyedül énekeltem végig két koncertet. Hosszú utakat autózik végig a színházi próbákra, az előadások városaiba, aztán haza. Elég örömöt ad-e, hogy csak a szórvány magyarság ismeri a játékát, az énekhangját.- „Csak”? A taps adta öröm, meg amikor érzem, hogy a hatásunktól előadás közben megáll a nézőtéren a levegő, az csodálatos élmény, azért érdemes élni. De nemcsak a magyarul és magyar közösségnek énekelek, hanem rendszeresen németül és angolul német és angol publikumnak is. E pálya gyakran okoz szenvedést!- Volt már benne részem: tavaly szeptember 17-én kellett volna Svájcba utaznom, hat városban opera-operett koncertsorozatra, ahol nagyzenekarral egyedül énekeltem volna két-két órát, de a terrortámadás miatt nem repültek a gépek. Hol képzi a hangját?- Olykor odahaza Magyarországon, a Zeneakadémián alkalmazott hang- és légzéstechnikával. Koloratur szoprán vagyok, de hangterjedelmem majdnem négy oktáv. Ebben benne van a karádys mélység is. Sok siker vár Lendvay művésznőre.
