A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-12-13 / 82. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. DECEMBER 13. Röviden ■ Kialakítható az egyetértés December 11. A magyar kedvezmény törvény módosításának elveiről született egyetértés szerdán Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter tárgyalásán. Megállapodtak abban, hogy a módosítási folyamat politikai és jogi befejezését követően szakértői szinten újabb megbeszéléseket tartanak. ■ Kuncze Gábor újvidéken December 6. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) együttműködéséről, a magyar és a vajdasági kormány szorosabb kapcsolatainak kiépítéséről volt szó Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke egynapos pénteki vajdasági látogatásán. Kuncze a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására utazott a Vajdaságba. Látogatást tett az újvidéki egyetem magyar tanszékén, Újvidéken tárgyalt a tartományi kormány magyar képviselőivel. Az SZDSZ elnöke ezután Szabadkán részt vett és felszólalt a Magyar Nemzeti Tanács ülésén, amelyen egyebek mellett megválasztották a kisebbségi önkormányzat vezető testületét, az intézőbizottságot. Kuncze Szabadkán tárgyalt a VMSZ vezetőivel, a többi között Kasza József pártelnökkel. ■ Díjak erdélyi magyar íróknak December 9. Tagjainak legjobb alkotásait jutalmazta az idén első ízben kiosztott évi díjaival az Erdélyi Magyar írók Ligája (EMIL) vasárnap Szatmárnémetiben. Az EMIL kétezer euró értékű idei Méhes György-nagydíját Mózes Attilának ítélték oda Árvízkor a folyók megkeresik medrüket című prózakötetéért. Az ezer euró értékű Méhes Györgv-debütdíjjal pedig Farkas Welmann Évát jutalmazták Itten ma donna választ című verskötetéért. Irodalmi Jelendíjat kapott az E-MIL-től Bogdán László Drakula megjelenik és A szoros délben című köteteiért, valamint Szálinger Balázs Első Pesti Vérkabaré című verskötetéért. Az E-M1L 2002. évi Irodalomtudományi Díját Fried Istvánnak ítélték oda Irodalomtörténések Transsylvaniában című tanulmánykötetéért. Az irodalmi társaság 2002. évi díjait Fodor Sándor, az E-MIL elnöke nyújtotta át a kitüntetett íróknak a szatmári Északi Színház nagytermében egybegyűlt népes közönség előtt. Mint az Erdélyi Magyar írók Ligájának elnöke elmondta, az érdekvédelmi irodalmi szervezetet, mint nevéből is látható, erdélyi magyar írók hozták létre, de tagja lehet világnézetre, politikai meggyőződésre, vallási és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül bárki, aki tehetséges írónak bizonyul. Az E-MIL idén először kiosztott és minden esetben pénzjutalommal is járó évi díjaira érdemes alkotásokat a Liga tagjainak művei közül választják ki. Az évi E-MIL- díjakkal járó pénzjutalmakat pedig Méhes György Kossuth- díjas író, továbbá az aradi származású kanadai üzletember, költő és mecénás, Böszörményi Zoltán, valamint a brassói származású Márkus Barbarossa János költő adományaiból fedezik - közölte Fodor Sándor. Aláírásra kész a jugoszlávkisebbségvédelmi megállapodás A imánfilvárja az ígért módosítást December 6. A magyar Országgyűlés a kedvezménytörvényben hajlik a bölcs álláspontra és a román kormány továbbra is várja a törvény ígért módosítását - jelentette ki pénteken Valeriu Stoica, a román képviselőház jogi bizottságának tagja, miután Erik Jürgens, az Európa Tanács jelentéstevője megbeszéléseket folytatott a román törvényhozás képviselőivel. A román fél a találkozón kifejtette, hogy a kedvezménytörvényt a velencei bizottság állásfoglalásának és a román-magyar egyetértési nyilatkozatnak megfelelően módosítani kell, hogy ne sértse a területiség és a szuverenitás elvét.- A Romániában élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért Románia felelős és nem a szomszédos államok - hangsúlyozta Valeriu Stoica. A volt igazságügyi miniszter szerint Románia elfogadja a nemzetközi normákat, de az elfogadhatatlan, hogy a kisebbségek kérdésében mások legyenek Európa és egy európai ország, jelesül Magyarország normái. Ionéi Olteanu kormánypárti képviselő, az Európa Tanács jogi bizottságának tagja úgy vélekedett, hogy Magyarországnak nem a szomszédaival, hanem az európai normákkal van gondja, s ezért kell a kedvezménytörvényt módosítani. Elmondta, Románia olyan módosításokat vár, amelyek megoldják a területen kívüliség és a szociális jogok, valamint a román alkotmánnyal, illetve a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel való összeilleszthetőség problémáját. Szerinte amennyiben nem módosítják a kedvezménytörvényt, Romániának nagyon nehéz lesz az Emberi Jogok Európai Konvenciójának 12. pontját teljesíteni, amely tiltja az állampolgárok bizonyos csoprtjainak hátrányos megkülönböztetését, így például a magyar vagy német nemzetiségű állampolgárok hátrányos megkülönböztetését a román többséggel szemben. Valeriu Stoica közölte: Románia ragaszkodik ahhoz, hogy Erik Jürgens jelentését az Európa Tanács Parlamenti Közgy űlésének januári, ne pedig áprilisi ülésén vitassák meg. Az MKP megőrizte pozícióit December 8. A választójoggal bíró szlovákiai polgároknak csupán a fele - 49,51 százalék - tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a hét végi önkormányzati választásokon, ahol a Magyar Koalíció Pártja (MKP) eddigi jó pozícióit megőrizve 224 polgármesteri széket önállóan, szerzett meg, további tízbe pedig többpárti koalíciós kötelékben ültethet embert. A rendszerváltás óta ez volt a legalacsonyabb részvételi arány. A városi rangú településeken csak 36,33, a falvakban 66,94 százalékos volt a részvétel. A legalacsonyabb részvételt Pozsonyban (27,38) és Kassán (26,68) jegyezzék. A polgármesteri posztokért küzdő 236 pártkoalíció és önálló [űrt jelöltje, valamint függetlenek száma összesen 8600 volt. Közülük a legtöbb posztot (32,7 százalék) a függetlenek szerezték meg. A második helyre (12,7 százalékkal) a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért - Néppárt (HZDS-LS) került, azzal együtt, hogy olyan fontos bástyáikat veszítették el. mint Trencsén vagy' a pártvezér szülőfaluja, Ladomerská Vieska (Garamladomér), ahol Meciar öccse a 70 százalékos részvétel ellenére is a legkeveseb szavazatot kapa, és nála még a saját felesége, Meciar sógornője is jobban végzett: mindkettőjüket a szlovák kormánypártok koalíciós szövetségének jelöltje körözte le. A nyolcszázalékos eredményével harmadik helyen végzett Magyar Koalíció Pártja néhány helyen a jövőben ugyan nem állíthat polgármestert, addig más helyeken új pozíciókat szerzett, vagy' az egy-két időszakkal korábbiakat szerezte vissza, igv 224 polgármesteri székbe önálló emberét, további tízbe pedig koalíciós szövetségben indított jelöltjét ülteti. Az MKP önkormányzati képviselőinek száma azonban az új megbízatási ciklusban lényegesen kevesebb lesz, mert az időközben módosult törvény értelmében az új képviselőtestületek már "karcsúbbak” lesznek. Míg a magyar pártot eddig összesen 3767 ember képviselte az önkormányzati testületekben, számuk a jövőben már csak 2020 lesz. Figyelemre méltó, hogy az elsőként végzett függetlenek után az ellenzéki HZDS-LS a második, a kormánypárti MKP pedig a harmadik lett, de mindegyik szlovák kormánypárt és ellenzéki erő ennél szerényebb eredmény t ért el. December 6. Jugoszlávia és Magyarország megszövegezte a kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodást, amelynek parafálására várhatóan még az idén sor kerül Belgrádban. A jugoszláv kisebbségügyi minisztérium közleménye szerint az egy évig tartó egyeztetés eredményeképpen a Budapesten tartott csütörtöki tárgyalási fordulón a jugoszláv és a magyar szakértők összehangolták a megállapodás szövegét. A jugoszláv delegációt Jelena Markovié kisebbségügyi miniszterhelyettes vezette. Az egyezmény rögzíti és szavatolja a szerb és a magyar kisebbség alapvető jogait az élet különféle területein: a kultúrában, a politikában és a gazdasági szférában is. A megállapodás különösen fontos a Magyarországon élő szerb kisebbség identitásának megőrzéséhez. Ehhez támogatást nyújt Jugoszlávia is, mint anyaország - áll a közleményben. Jugoszlávia néhány hete írt alá hasonló kisebbségvédelmi megállapodást Romániával. Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: Belgrad érdeke, hogy minden szomszédos országgal aláírjon ilyen megállapodást. A magyar vállalatoknak a szerbiai privatizációban való részvételéről, a vajdasági magyar tanárok továbbképzésének lehetőségeiről, illetve a Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszerről volt szó az Illés Zoltán országgyűlési képviselő (Fidesz-MPP) vezette parlamenti delegáció háromnapos szerbiai útján. Illés a magyar Országgyűlésnél működő Interparlamentáris Unió magyar-jugoszláv baráti tagozatának az elnöke. Rajta kívül a küldöttségnek tagja volt még Géczi József, a MSzP és Ivanics István, a Fidesz- MPP országgyűlési képviselője, illetve Fritz Péter képviselte a MEH-t. A küldöttség tárgyalt a többi között a magyarkanizsai és a zentai magyar többségű önkormányzat vezetőivel, Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős jugoszláv miniszterelnök-helyettessel, Miroljub Cvetkovic privatizációs miniszterhelyettessel és a szövetségi törvényhozás magyar-jugoszláv baráti tagozatának a képviselőivel. Illés közölte: Labus miniszterelnök-helyettessel egyetértettek abban, hogy a magyar vállalatok részvétele a szerbiai privatizációban csupán esetlegesnek mondható. Labus elfogadta azt a javaslatot, hogy a jugoszláv és a szerb kormány stratégiai tervet dolgozzon ki arról, milyen lehetőségei lennének a magyar tőkének a szerbiai privatizációban. Illés szerint hasznos lenne, ha a magyar gazdasági és közlekedési minisztérium is hasonló tervet dolgozna ki. "Van lehetőség arra, hogy a kormány tudatos stratégiája révén a magyar vállalatok megjelenjenek a jugoszláviai piacon" - mondta a képviselő, aki szerint a magyarjugoszláv baráti társaság közvetítő szerepet vállal ebben. Cvetkovic felajánlotta, hogy a szerbiai privatizációban való részvétel fellendítése érdekében - Franciaországhoz és Olaszországhoz hasonlóan - a magyar kormány a saját költségén két szakértőt a szerbiai gazdasági és privatizációs minisztériumba küldjön. Ezzel a magyar befektetők első kézből kapnának információkat a szerbiai privatizációról. Illés rámutatott arra, hogy Szerbiában a legelején tart még a magánosítás: az áruba bocsátandó 3500 vállalat közül eddig mindössze kétszázat értékesítettek. Labus kérte a magyar parlamenti pártok közbenjárását, hogy a magyar kormány minél később vezesse be a vízumot Jugoszláviával szemben. A magyar delegáció tárgyalásai során szó volt a vajdasági magyar közép- és általános iskolai tanárok magyar nyelvű szerbiai továbbképzésének lehetőségéről. Labus közölte, hogy a továbbképzés fejlesztésére rendelkezésre állnak a források, de Belgrad szívesen venné, ha a magyar kormány is hozzájárulna ehhez. Illés Zoltán és Bállá Lajos-Laci magyarkanizsai polgánnester, a jugoszláv parlamentben működő jugoszláv-magyar baráti csoport vezetője csütörtök este a belgrádi magyar nagyköveti rezidencián négy évre szóló akciótervet írt alá a két testület jövőbeni együttműködéséről.
