A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-29 / 80. szám
12 A HÍD 2002. NOVEMBER 29. SEJTTENYÉSZTŐ LABORATÓRIUMOT HOZNAK LÉTRE SZEGEDEN November 23. Humán bőrsejt tenyésztésére és transzplantációjára, valamint bőrbank létrehozására nyert 170 millió forint állami támogatást pályázatával egy szegedi kutatók és magáncégek által alakított konzorcium. Az alkalmazott kutatás során kifejlesztett új sejttenyésztési technikák megalapozzák az emberi bőr ipari mértékű előállítását. A Magyarországon és a környező országokat tekintve is egyedülálló projektről - amelyet Szegeden, 300 millió forint költségű zöldmezős beruházásban kívánnak megvalósítani - csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót a csongrádi megyeszékhelyen. A konzorcium vezetője, Kemény Lajos professzor elmondta: a program egyik lényeges eleme, hogy a beteg hám- és pigmentsejtjei idegen anyagok hozzáadása nélkül megsokszorozhatok, ezáltal krónikus sebeket, égett testfelszíneket lehet saját bőrrel befedni. A professzor tájékoztatása szerint eredményesen alkalmazható ez a terápia olyan nem gyógyuló sebeknél, mint például a lábszárfekély, vagy a cukorbetegség következtében kialakult fekélyek. Az új módszer alkalmas arra is, hogy saját bőrsejttel gyógyítsák a bőr pigmentjeinek traumás, immunológiai vagy ismeretlen eredetű hiánya miatt kialakult festékhiány-betegséget. Kemény Lajos elmondta, hogy a projekt fő célkitűzése a beteg saját sejtjeinek tenyésztésén alapuló kezelési eljárás bevezetése és biotechnológiai ipari méretű kiterjesztése. Ennek érdekében vizsgálják a bőrbetegségek kialakulásának okait, genetikai hátterét, valamint azt, hogy miért nem gyógyulnak sebek. Ezen alapkutatások eredményeinek tükrében DNS diagnosztikai eljárásokat terveznek kidolgozni a hajlamosító gének felismerésére, hatékonyabbá téve ezzel a kezelést - fejtette ki a professzor. Hozzáfűzte, hogy az alkalmazott kutatás során kifejlesztett új sejttenyésztési technikák megalapozzák az emberi bőr ipari mértékű előállítását. A konzorcium létre kíván hozni egy világszerte egyedülálló, steril körülmények között működő, a nemzetközi előírásoknak és a szakma legszigorúbb szabályainak eleget tevő sejttenyésztő laboratóriumot, ahol szaporítják és ellenőrzik az ország különböző klinikáiról és kórházaiból, valamint külföldről odaküldött bőrsejteket. A Szegeden felépítendő bőrbank azt a célt szolgálja majd, hogy a krónikus, visszatérő bőrbetegségben szenvedőktől ne kelljen újra és újra mintát venni. Ugyanis a folyékony nitrogénben, mínusz 198 Celsius fokon lefagyasztott bőrsejtjeikből megfelelő tenyészetet lehet beindítani. Nagy Norbert, a szegedi Trio-Lab Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott: szeretnék elérni, hogy a magyarországi bőrgyógyászati klinikákon, osztályokon minden rászoruló beteg számára elérhető legyen az új terápiás eljárás, és alkalmazzák minél több külföldi országban. A konzorcium tagjai: a Szegedi Tudományegyetem bőrgyógyászati és allergológiai klinikája - a kutatási feladatok koordinátora - és Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, egy akadémiai és egyetemi kutatókból álló csoport, továbbá két ipari cég, a Trio-Lab Kft. és a Zipper Kft. ELENA i. BODONI, DDS Fogorvos 35 East 38th Street, Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212) 499-9083 Tel/Fax: (212) 475-5659 Személyhívó:(917) 598-1438 E-mail: BodoniDDS@aol.com Védőoltás méhnyakrák ellen Nagy-Britanniában kísérletek folynak egy új oltóanyaggal, amely a méhnyakrák kialakulását előzné meg. Az oltóanyag az immunrendszert erősíti a human papilloma vírussal (HPV) szemben. A kísérletek a korai szakaszban sikeresnek bizonyultak. A nemi közösülés útján terjedő HPV vírus a felelős a méhnyakrák valamennyi formájáért, amely a világon évente fél millió nőnél fejlődik ki. Az oltás a vírus két típusa ellen véd, ezek felelősek a méhnyakrák esetek 70 százalékáért. Vannak a vírusnak alfajai, és remélhetőleg azok ellen is fel lehet venni majd a harcot ezzel az oltóanyaggal a klinikai kísérletek újrakezdése nélkül. Egyelőre nem ismert, mennyi időre nyújt védettséget az oltás, és nem kizárt a kiegészítő oltás szükségessége sem a hosszan tartó védettség biztosítására. A kísérletben részt vevő brit szakemberek szerint a megfelelő védelmet nyújtó oltóanyag öt éven belül meghonosítható lesz, és a lánygyermekek akár már ötévesen megkaphatják az oltást. A tudósok körében azonban egyenlőre még vitatott, hogy hány éves korban lenne szükség az oltás beadására. Onkológusok vizsgálják a rákellenes biokészítményeket November 26. Munkacsoportot alakítottak neves onkológusok a macskakarom és a hasonló jellegű készítményekkel kapcsolatos terápiás tapasztalatok összegyűjtésére, tudományos összegzésére és rendszerezésére. Boda Éva belgyógyász, onkológus, a szerveződés titkára az MTI-nek elmondta, hogy a daganatos betegek a hagyományos kezelési módok mellett az alternatív és a kiegészítő terápiákat is igénybe veszik. Hangsúlyozta: az onkológusok fontosnak tartják, hogy a betegek által gyakorta használt, természetes eredetű anyagokból előállított készítmények hatékonyságát klinikai vizsgálatokkal állapítsák meg. Boda Éva tájékoztatása szerint a fővárosi és kecskeméti onkológusokból alakult munkacsoport célul tűzte ki, hogy a klinikai vizsgálatok során szerzett tapasztalatok alapján szakmai ajánlást készítsen a természetes alapú készítmények felhasználására az onkológiai betegségek kezelésében. Többszörösen káros a kialvatlanság f Cserey Erzsi ^ TV November 25. Az egyesült államokbeli Pennsylvania egyetem kutatói szerint, ha valaki rendszeresen nem alussza ki magát és az átlagosan elfogadott 8 óra helyett csupán 6 órát alszik, vérében olyan anyagok jelennek meg, amelyek hajlamossá teszik szervezetét a 4 szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegségekre. Az Alexandras Vgontzas pszichiáter professzor vezette kutatócsoport önkénteseken vizsgálta a kialvatlanság következményeit. A tizenöt napon keresztül tartó kísérletben főiskolás diákokat tesztelt: a 25 résztvevő az első négy napon 8 órát alhatott, utána már csak hatot. Egy hét múlva a kialvatlanság tünetei voltak megfigyelhetőek a diákokon. A kutatók követték a szervezet néhány hormonjának aktivitását, illetve, hogy a diákok mennyire voltak képesek figyelni napközben az órákon. A vártnak megfelelően az emberek több kialvadan nap után hamarabb elaludtak, alvásuk is mélyebb volt, és napközben koncentrációképességük is gyengült. A kutatók más negatív következményekre is felhívták a figyelmet. A vizsgált személyek vérében olyan anyagokat fedeztek fel, amelyek rosszindulatú daganatok kialakulását jelzik a szervezetben. Ezeket a vegyületeket a gyulladás jeleinek tartják, amik csak bizonyos traumák esetén jelennek meg a vérben. A tudósok szerint a nők jobban elviselték a kialvatlanság állapotát, mint a férfiak. Náluk a mélyalvás fázisa átlagosan 70 percig tartott, míg a férfiak esetében ez a Manhattanban CABLE 56 RCN 118 minden hétfőn este félhatkor: "Művészeti Fórum" Tel:(212)861-7981 periódus mindössze 40 perc volt. A kutatók szerint már 2 órás alvásmegvonás is komoly egészségügyi következményekkel járhat, és a megrövidített alvás nem számítható teljes értékű pihenésnek.
